1. cikk / 130 Anyakönyvvezető díjazása
2. cikk / 130 Intézményvezető fejlesztői tevékenysége
3. cikk / 130 Anyakönyvvezető díjazása
A közös önkormányzati hivatalnál lévő anyakönyvvezetőnk kinevezett köztisztviselő. Ehhez a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó önkormányzatoknál rendeletben vannak leszabályozva az anyakönyvi eljárásban fizetendő díjak. Az anyakönyvvezetőt a hivatali munkaidőn és hivatali helyiségen kívül tartandó anyakönyvi eseményért – választása szerint – eseményenként nettó 10.000 Ft díjazás vagy szabadidő illeti meg. Ha a díjazást választja, akkor annál az önkormányzatnál kell számfejteni, ahol a házasságkötés volt. Milyen jogcímen lehet számfejteni, és melyik rovatra kellene könyvelni az anyakönyvvezető díjazását? Kell-e egyéb dokumentum a könyveléshez?
4. cikk / 130 Társadalmi megbízatású alpolgármester jubileumi jutalma
A képviselő-testület állapíthat-e meg jutalmat társadalmi megbízatású alpolgármester részére? A Kttv. 225/K. §-ának (1)–(7) bekezdései az alábbiakról rendelkeznek:
225/K. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a polgármesteren az alpolgármestert, a vármegyei közgyűlés elnökét, alelnökét, a főpolgármestert, a főpolgármester-helyettest is érteni kell.
(2) A polgármester a foglalkoztatási jogviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében közvetlenül a közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz fordulhat.
(3) A polgármester a munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc napon belül, egyéb esetekben az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül fordulhat a bírósághoz.
(5) A társadalmi megbízatású polgármester nem jogosult jubileumi jutalomra, napidíjra, valamint az egyéb juttatásokra.
(6) Ahol jogszabály munkaviszonyt említ, ott – eltérő rendelkezés hiányában – a foglalkoztatási jogviszonyt is érteni kell.
(7) A polgármester illetménye, tiszteletdíja és egyéb juttatása közérdekű adat.
Amennyiben megerősítést nyer az a vélemény, hogy nem részesíthető az alpolgármester jutalomban, akkor van-e arra vonatkozó javaslatuk, hogy milyen formában ismerheti el a képviselő-testület az alpolgármester többletteljesítményét? Kérem szíves állásfoglalásukat a jogszabály értelmezésével kapcsolatban!
5. cikk / 130 Szolgálati elismerés
Az önkormányzati fenntartású szakrendelőnk dolgozója kérte a 30 éves szolgálati elismerésének kifizetését. A dolgozó 30 éves jogviszonyai között van egy közel 7 éves időtartamú, 2000. májustól induló munkajogviszony, amelyet egy háziorvos vállalkozásánál dolgozott le asszisztens munkakörben. A dolgozónk háziorvos vállalkozásánál eltöltött munkajogviszonya, szolgálati elismerésre való jogosultság szempontjából, egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek minősül-e, és figyelembe vehető-e a szolgálati elismerési idő beszámításánál?
6. cikk / 130 Intézmény megszűnésével járó áthelyezések
Intézményünk költségvetési szerv, 100 főt meghaladó létszámmal. Jelenleg önálló gazdasági szervezettel rendelkezünk. A fenntartó önkormányzat szándéka, hogy megszünteti az intézménynél a gazdasági szervezetet, a továbbiakban a polgármesteri hivatal látná el ezt a fel-adatot. Az intézménynél foglalkoztatott dolgozókat átvenné. Mi a teendő akkor, ha a munkavállaló nem szeretne átmenni a hivatalhoz, nem járul hozzá az áthelyezéséhez? Továbbá a gazdasági vezető jelenleg magasabb vezető, de áthelyezése esetén nem tudnak ilyen pozíciót ajánlani, az ő esetében köteles-e elfogadni egy alacsonyabb besorolású állást? Valamint a dolgozók közül 1 fő CSED-en van, az ő áthelyezése törvényszerű-e? Kinek milyen felmentési idő, végkielégítés jár?
7. cikk / 130 A minimálbér és a garantált bérminimum miatt kapott támogatás
Intézményünk fekvőbeteg-ellátást biztosító kórház (szakágazat száma: 861000), amelynek a központi irányító szerve a Belügyminisztérium, fenntartója és középirányító szerve pedig az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ). Kórházunk alaptevékenységet és vállalkozási tevékenységet is végez. Költségvetési szervünk az Eütv. 3. §-ának f) pontja szerint egészségügyi szolgáltatónak minősül. A 2020. évi C. törvény 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a törvény hatálya az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóra, annak fenntartójára, valamint az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy jogállására terjed ki. A 703/2021. Korm. rendelet 2. §-a szerint 2022. 01. 01-től a minimálbér és a garantált bérminimum összege meghatározásra került. A rendelet előírásait első alkalommal a 2022. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kellett alkalmazni.
A rendelet 4. §-a szerint
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a költségvetési szervnél foglalkoztatottakat,
c) alapbéren a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, egészségügyi szolgálati, politikai szolgálati és biztosi jogviszonyban állók esetében az illetményt, a különleges jogállású szervnél közszolgálati jogviszonyban állók esetében az illetményt, közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét is érteni kell.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésével kapcsolatos többletkiadások biztosítására támogatást kapott az intézmény, amelyet az OKFŐ tájékoztató levelének megfelelően igényelt meg a kórház. A támogatás benyújtásánál nem kellett megbontani az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók bérnövekedését az alaptevékenységben és vállalkozási tevékenységben egyaránt közreműködők esetében.
Azt előre – a támogatási igény benyújtásakor – meg sem lehetett mondani, mivel az alapfeladat ellátásában közreműködő dolgozók egy része igény szerint végez tevékenységet a vállalkozói szolgáltatások nyújtásakor. Munkaóra-nyilvántartás alapján utólag lehet megállapítani, hogy az alap- vagy vállalkozási tevékenységben hány órát teljesített a dolgozó? A minimálbér és a garantált bérminimum emelésének fedezetére kapott támogatást az alaptevékenység 018030 kormányzati funkcióra kellett bevételként elszámolni. A támogatás mértékéig az alap- és vállalkozási tevékenység érdekében felmerült bér- és járulékköltség is az alaptevékenység kormányzati funkción került elszámolásra. A korábbi irányító szerv (Egészségügyi Minisztérium) szóbeli iránymutatása szerint a kiadást ott kell elszámolni, ahol a bevételi fedezet keletkezik. Helyesen jártunk-e el, ha a támogatást és a támogatás mértékéig az alap- és vállalkozási tevékenység érdekében felmerült bér- és járulékköltséget is az alaptevékenység kormányzati funkción számoltuk el? Ha nem, akkor mi a helyes elszámolás?
8. cikk / 130 Főállású polgármester költségtérítése
9. cikk / 130 Főállású polgármester jubileumi jutalma
10. cikk / 130 Bérfejlesztési támogatás
Hogyan történik az elszámolás ebben az esetben, hogyan bontjuk meg az adott havi számfejtett illetményét a COFOG-ok között (082094, illetve 082091)?