8 talált cikk az illetménykiegészítés , közszolgálati jogviszony , önkormányzat kifejezésre

Kérdés: A Költségvetési Levelek 346. számában megjelent 6133. számú cikkel (Anyakönyvvezető díjazása) kapcsolatban lenne kérdésem, észrevételem. Önkormányzatunk rendeletben szintén megállapít díjazást az anyakönyvvezetőnek a hivatali munkaidőn kívüli feladatellátással kapcsolatban. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (Aktv.) 19. §-ának (2) bekezdése szerint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötésben közreműködő anyakönyvvezetőt választása szerint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott szabadidő helyett az önkormányzati rendeletben meghatározott mértékű díjazás illeti meg. A fentiek alapján - véleményünk szerint - a törvény felhatalmazása alapján alkotott rendeletben kell/lehet rögzítenünk a díjazás mértékét, azaz nem csak a Kttv.-ben rögzített bérjellegű juttatásokat és illetménykiegészítéseket kaphatja a dolgozó. Az illetményszámfejtési rendszerben külön jogcímkód is van erre, amin számfejtjük: "Többletfeladat ellátásának díjazása". Rosszul alkalmazzuk a törvényt, vagy esetleg a cikkben van hibás megállapítás a témával kapcsolatban?

Kérdés:

A közös önkormányzati hivatalnál lévő anyakönyvvezetőnk kinevezett köztisztviselő. Ehhez a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó önkormányzatoknál rendeletben vannak leszabályozva az anyakönyvi eljárásban fizetendő díjak. Az anyakönyvvezetőt a hivatali munkaidőn és hivatali helyiségen kívül tartandó anyakönyvi eseményért – választása szerint – eseményenként nettó 10.000 Ft díjazás vagy szabadidő illeti meg. Ha a díjazást választja, akkor annál az önkormányzatnál kell számfejteni, ahol a házasságkötés volt. Milyen jogcímen lehet számfejteni, és melyik rovatra kellene könyvelni az anyakönyvvezető díjazását? Kell-e egyéb dokumentum a könyveléshez?

Kérdés:

Intézményünk fekvőbeteg-ellátást biztosító kórház (szakágazat száma: 861000), amelynek a központi irányító szerve a Belügyminisztérium, fenntartója és középirányító szerve pedig az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ). Kórházunk alaptevékenységet és vállalkozási tevékenységet is végez. Költségvetési szervünk az Eütv. 3. §-ának f) pontja szerint egészségügyi szolgáltatónak minősül. A 2020. évi C. törvény 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a törvény hatálya az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóra, annak fenntartójára, valamint az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy jogállására terjed ki. A 703/2021. Korm. rendelet 2. §-a szerint 2022. 01. 01-től a minimálbér és a garantált bérminimum összege meghatározásra került. A rendelet előírásait első alkalommal a 2022. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kellett alkalmazni.
A rendelet 4. §-a szerint
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a költségvetési szervnél foglalkoztatottakat,
c) alapbéren a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, egészségügyi szolgálati, politikai szolgálati és biztosi jogviszonyban állók esetében az illetményt, a különleges jogállású szervnél közszolgálati jogviszonyban állók esetében az illetményt, közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét is érteni kell.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésével kapcsolatos többletkiadások biztosítására támogatást kapott az intézmény, amelyet az OKFŐ tájékoztató levelének megfelelően igényelt meg a kórház. A támogatás benyújtásánál nem kellett megbontani az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók bérnövekedését az alaptevékenységben és vállalkozási tevékenységben egyaránt közreműködők esetében.
Azt előre – a támogatási igény benyújtásakor – meg sem lehetett mondani, mivel az alapfeladat ellátásában közreműködő dolgozók egy része igény szerint végez tevékenységet a vállalkozói szolgáltatások nyújtásakor. Munkaóra-nyilvántartás alapján utólag lehet megállapítani, hogy az alap- vagy vállalkozási tevékenységben hány órát teljesített a dolgozó? A minimálbér és a garantált bérminimum emelésének fedezetére kapott támogatást az alaptevékenység 018030 kormányzati funkcióra kellett bevételként elszámolni. A támogatás mértékéig az alap- és vállalkozási tevékenység érdekében felmerült bér- és járulékköltség is az alaptevékenység kormányzati funkción került elszámolásra. A korábbi irányító szerv (Egészségügyi Minisztérium) szóbeli iránymutatása szerint a kiadást ott kell elszámolni, ahol a bevételi fedezet keletkezik. Helyesen jártunk-e el, ha a támogatást és a támogatás mértékéig az alap- és vállalkozási tevékenység érdekében felmerült bér- és járulékköltséget is az alaptevékenység kormányzati funkción számoltuk el? Ha nem, akkor mi a helyes elszámolás?

Kérdés: Jelenleg a polgármesteri illetmény a hatályos Mötv. 71. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján van megállapítva. Településünkön az elmúlt 5 év során 1500 fő alá csökkent a lakosságszám (2019. januári statisztika alapján: 1467 fő). A polgármester jogviszonya sajátos közszolgálati jogviszony, mely során a Kttv. 225/D. §-ának (1) bekezdése alapján 3 havi (esetlegesen 6 havi) végkielégítés illeti meg, amennyiben nem választják újra. A fent idézett törvény értelmében a polgármestert újraválasztása esetén nem illeti meg végkielégítés. E rendelkezéssel úgy tűnik, mintha a polgármester jogviszonyát újraválasztása esetén folytonosnak tekintené a jogalkotó (hiszen ha nem így lenne, és határozott idejű jogviszonynak tekintené a polgármesteri jogviszonyt, akkor nem állapítana meg részére végkielégítést, illetve a végkielégítés újraválasztása esetén is megilletné). Kérdésünk, hogy a fenti következtetések alapján jól gondoljuk-e, hogy a polgármester újraválasztása esetén a csökkenő lakosságszám ellenére illetménye nem csökkenthető, számára továbbra is (2014-2019. évi ciklusban meghatározott illetménye) a Mötv. 71. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján kell megállapítani az illetményét?

Kérdés: 2013. január 1-jétől az önkormányzattól átkerültem a járási gyámhivatal állományába. Az önkormányzatnál jogi végzettségem ellenére I. besorolási osztály, gyakornok elnevezésű besorolási fokozat, 1. számú fizetési fokozatba soroltak, az I. besorolási osztály fogalmazó elnevezésű besorolási fokozat, 2. számú fizetési fokozat helyett. Az önkormányzatnál megilletett az illetménykiegészítés, az alapilletmény 20%-a. A kormányhivatal a helytelen besorolás miatt újra besorolt, de már csak 10%-os illetménykiegészítéssel. A fentiek miatt hátrány ért az előző munkáltatómnál, mert kevesebb illetményt állapított meg, mint járt volna, de hátrány ért az új munkáltatómnál is, mert illetményem összességében csökkent az előző munkáltatónál lévőhöz képest, annak ellenére, hogy a Kttv. szerint illetményem nem csökkenhetne, hiszen ugyanazt a munkakört látom el.

Kérdés: Önkormányzatnál pénzügyi ügyintézőként, könyvelőként dolgozom, de a gazdálkodási ügyintézői feladatokat is ellátom (beruházás nyilvántartása, állományba vétel, tárgyi eszközök nyilvántartása). Közgazdasági szakközépiskolai végzettségem van. 1990-ben szakvizsgát tettem középfokú tervgazdasági és beruházási szakmai tanfolyamon. Abban kérem állásfoglalásukat, hogy besorolásomnál figyelembe kell-e venni a 30%-os képzettségi pótlékot.

Kérdés: Tehet-e megkülönböztetést a munkáltató a köztisztviselők között a 10%-os illetménykiegészítés megállapítása és kifizetése miatt? Középfokú végzettségű köztisztviselő kap 10 %-os illetménykiegészítést, a felsőfokú dolgozó pedig nem. Jár-e részére illetménykiegészítés? Ha igen, meddig kérheti annak kifizetését?

Kérdés: Költségvetési intézményünket a képviselő-testület 2003. december 31-i dátummal – a Polgármesteri Hivatal jogutódlásával – megszüntette. 2003. december 12-i dátummal és december 16-i kézbesítéssel kaptunk egy levelet, hogy 2004. január 1. napjától határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatnak bennünket. Jogszerű-e ez a foglalkoztatás, ha mi a Polgármesteri Hivatalba kerülünk, de nem leszünk köztisztviselők? Lehetséges-e, hogy az önkormányzat pénzügyi irodájában lesznek közalkalmazottak és köztisztviselők?