Reklámcélú közterület használati díja

Kérdés: Önkormányzatunk reklámcélú közterület használatáért bérleti díjat számláz a szerződéses partnernek. A bérleti díjat a B402, az áfa összegét a B406-os rovaton számoljuk el. Szerződés szerint önkormányzatunknak a partner eseti jelleggel ingyenes reklámfelületet biztosít. Az ingyenesen nyújtott hirdetési szolgáltatásról számlát állít ki, a szolgáltatás áfáját megfizeti. A térítés nélkül kapott szolgáltatást az önkormányzatnak milyen főkönyvi számokon kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet elszámolni. Amennyiben az ingyenes szolgáltatásról szóló számlában szereplő előzetesen felszámított forgalmi adót az önkormányzatra áthárítják, akkor azt az előzetesen felszámított általános forgalmi adó könyvelésére vonatkozó szabályok szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

0 forintos számlák nyilvántartása

Kérdés: Pár éve a közszolgáltatóktól (vízmű, csatornázási és elektromos művek stb.) egyre több olyan "0" forintos számla érkezik, ahol a fogyasztás is "0". Legjobb tudomásunk szerint ez az automata számlázás, borítékolás következménye. Ezeket a számlákat az önkormányzatoknál, polgármesteri hivataloknál rögzíteni kell-e az integrált rendszerbe, amiből a beszámoló készül?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 179. §-ának (1) bekezdése alapján minden személy, szervezet, aki (amely) e törvényben szabályozott jogot gyakorol, illetőleg akire (amelyre) e törvény kötelezettséget állapít meg, köteles az adómegállapítás hiánytalan és helyes volta ellenőrizhetőségének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Személyi finanszírozás

Kérdés: NEAK által finanszírozott, önkormányzathoz tartozó költségvetési szerv vagyunk. A MÁK múlt év novemberében közölte velünk, hogy forgótőke-tartozásként utaljunk át nekik közel 4 millió forintot 2015-2017. év vonatkozásában. Tisztáztuk, hogy ez a "követelésük" miből adódik: XY dolgozó pl. október hónapban táppénzre megy, de a táppénzes papírjait november hónapban adja le. A KIRA-ban nem kerül október hónapban rögzítésre a távolléte, emiatt a dolgozó teljes havi munkabért kap. A MÁK részéről megtörténik október 31-ével a számfejtés. A KIRA-ban a távollét rögzítése november hónapban történik meg. A MÁK ennek alapján egy rendező számfejtést csinál, így a dolgozótól levonásra kerül az őt meg nem illető munkabér. (Munka-vállaló részéről rendeződik a táppénz elszámolása, a munkabér túlfizetése.) A?MÁK október hónapra eső – a NAV-hoz történő – befizetéseket átutalja, a táppénzes napokra eső járulékokat is, ezek szerint: "túlfinanszírozott" lettünk. A kérdés, hogy miből fizetjük vissza ezt az ún. túlfinanszírozást, mikor a NEAK-finanszírozással, a felügyeleti szervünk támogatásával, valamint a kifizetett munkabérrel és annak kifizetett munkáltatói közterhével is egyeznünk kell? A MÁK munkatársa azt mondja, hogy a "Foglalkoztatottak munkabérelőlege" számláról utaljuk vissza részükre a "túlfinanszírozást", amire nem könyvelünk semmiféle túlfizetést/túlfinanszí-rozást.
Részlet a válaszából: […] ...a támogatások könyvelése megváltozott. Volt egy átmeneti rendelkezés 2015. november 1-jétől a mozgóbér számfejtésére és a helyi önkormányzat esetében az akkor hatályos Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerinti bevallási kötelezettségre. 2015. december 31-ig az Ávr...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Könyvelési, beszámolási feladatok ellátása önkormányzati hivatalnál

Kérdés: Végezheti-e a gazdálkodási feladatokat (könyvelést, beszámolókészítést, költségvetés-készítést stb.) önkormányzati hivatalnál külső könyvelőcég?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági szervezet az a szervezeti egység, amely felel egyrészt– a költségvetés tervezéséért, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának (együtt: gazdálkodás) végrehajtásáért, a finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.

Víziközmű-szolgáltatás

Kérdés: A 190. lapban megjelent 3599. számú kérdésre adott válaszban olvasható, hogy "A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény rendelkezései szerint a vízi közművekre vonatkozó üzemeltetési szerződést kell kötni". Az önkormányzat mint tulajdonos üzemeltetésre átadta a vízi közművet az Önkormányzati Közüzemi Szolgáltató Zrt.-nek. A kérdésre adott válaszban szerepel, hogy az üzemeltetésre átvett eszközökről az üzemeltetőnek analitikus nyilvántartást kell vezetnie, és év végén leltároznia kell ezeket az eszközöket, amelyről az adatokat az önkormányzat részére meg kell küldenie. Az önkormányzat mint tulajdonos üzemeltetésre átadta (visszaadta) a vízi közművet az Önkormányzati Közüzemi Szolgáltató Zrt.-nek. Az Áhsz. 22. §-a csak a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközökre tartalmaz leltározási kötelezettséget. Az önkormányzat levélben kérte az Önkormányzati Közüzemi Szolgáltató Zrt.-től a leltár elkészítését (tévesen hivatkozva a kormányrendelet 22. §-ára), és annak megküldését. A szolgáltató válaszlevelében jelezte, hogy a víziközmű-vagyont bérleti-üzemeltetési – nem vagyonkezelési – szerződés alapján üzemelteti, a kért leltár megküldése nem áll módjukban. Az üzemeltetésre átadott eszközök az önkormányzat tulajdonában vannak, a leltározás eredményét, illetve az esetleges eltérést is neki kell a könyveiben, illetve a mérlegben kimutatni, korrigálni. Az értékcsökkenést is az önkormányzat számolja el. A leltározást az önkormányzat nem tudja elvégezni. Melyik jogszabály írja elő az üzemeltetésre átadott vagyon esetében a leltározási kötelezettséget az üzemeltető részére?
Részlet a válaszából: […] ...közmű kizárólag az állam és települési önkormányzat tulajdonába tartozhat. Ebből következően az önkormányzat könyveiben kell nyilvántartani, az értékcsökkenését, és az esetleges leltárkülönbözeteket is ott kell elszámolni. Az üzemeltető szempontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.

Költségvetési koncepció

Kérdés: Az új Áht 24. §-ának (1) bekezdése alapján a jegyző által készített, következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester október 31-ig nyújtja be a képviselő-testületnek. Ugyanezen jogszabály 87. §-ának (1) bekezdése alapján a polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának háromnegyed éves helyzetéről a költségvetési koncepció ismertetésekor írásban tájékoztatja a képviselő-testületet. Ha a koncepciót október 31-ig kell benyújtani a testület részére, akkor a háromnegyed éves helyzetről a tájékoztatót mikor kell a testület elé terjeszteni? Korábban november 30-át határozott meg a jogszabály, mely a könyvvezetés szempontjából megfelelő időpont. Vagy nincs összhangban a jogszabály két bekezdése? Kérem szíves segítségüket a jogszabálynak az önkormányzat koncepciójára és háromnegyed éves beszámolójára vonatkozó értelmezés tekintetében.
Részlet a válaszából: […] ...évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester október 31-ig nyújtja be a képviselő-testületnek. A polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 15-éig, háromnegyed éves helyzetéről a költségvetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 8.

Támogatott civilszervezet beszámolója

Kérdés: Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civilszervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 73. §-ának (1) bekezdése szerint 2012. január 1-jét követően csak olyan civilszervezet kaphat költségvetési támogatást, amely letétbe helyezte beszámolóját. Önkormányzatunk támogatja a lakossági önszerveződő közösségeket, többek között alapítványokat, egyesületeket, társadalmi szervezeteket. Közülük egyes társadalmi szervezetek szerepelnek a bíróság civilszervezetek névjegyzékében, viszont élő adószámmal nem rendelkeznek, beszámolót nem készítenek, ezért azt nem helyezhetik letétbe. A NAV szóbeli tájékoztatása szerint létezhetnek adószám nélküli társadalmi szervezetek, amennyiben nem pályáznak állami támogatásra. A fenti szabályozás vonatkozik-e az önkormányzati támogatásra, hiszen ennek elnyeréséhez is pályázatot adnak be, vagyis az önkormányzat támogathatja-e azokat a társadalmi szervezeteket, amelyek nem helyezik letétbe a beszámolójukat?
Részlet a válaszából: […] ...az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás".A helyi önkormányzat az államháztartás alrendszerének része, így a fenti szabály az önkormányzat által pályázat, illetve egyedi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Közoktatási intézmény gazdálkodása

Kérdés: Nem állami, nem önkormányzati fenntartásban működő nevelési-oktatási intézményre vonatkozik kérdésünk. (Kiemelten közhasznú egyesület tart fenn általános iskolát és gimnáziumot.) Mi határozza meg az iskola gazdálkodási jogkörét, a fenntartónak milyen jogszabályoknak kell megfelelnie a gazdálkodás irányítása szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...irányítási formáját, de finanszírozásukat és pedagógiai tevékenységüket szabályozza az állam. Amennyiben a magánintézmény és az önkormányzat között közoktatási megállapodás jön létre, akkor a magánintézmények részt vesznek az önkormányzati feladatellátásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Önkormányzati vagyonátadások végrehajtása

Kérdés: 2012. évtől az önkormányzatoknak, a polgármesteri hivataloknak és az önállóan működő költségvetési szerveknek a könyvvezetésüket elkülönítetten kell megvalósítani, emiatt év végén elkülönített elemi költségvetési beszámolót kell készíteniük. (Ezt megelőzően egy elemi költségvetés és egy beszámoló készült, amelynek mérleg­adatai tartalmazták az önkormányzat/hivatal és az önállóan működő intézmények által használt/üzemeltetett vagyon adatait is. Problémát az ingatlanok és a tárgyi eszközök szétválasztása okoz. Több vagyontárgy EU-s támogatásokból keletkezett, illetve újult meg. A vagyonátadást (pl. az iskola épületének a polgármesteri hivatal mérlegéből az önállóan működő intézmény mérlegébe történő átadása) megelőzően megkerestük a közreműködő szervezeteket, és a jogszabályi változásra hivatkozva kértük az engedélyüket, hogy az idáig is az intézmény által használt vagyon (pl. iskola épülete) átkerülhessen az önállóan működő oktatási intézmény könyveibe úgy, hogy a tulajdonjogban semmiféle változás nem keletkezik. Az ingatlan továbbra is az önkormányzat tulajdonában marad. Néhány állásfoglalás megérkezett. Van olyan is, hogy hozzájárulnak a vagyonátvezetésekhez, de van olyan is, hogy kifejezetten tiltják. Pl. az iskola épületét nem engedélyezik átadni az oktatási intézmény könyveibe, a válaszuk alapján vagy a polgármesteri hivatal, vagy az önkormányzat könyveiben kell maradni. A nem egységes álláspontok miatt nem tudjuk végrehajtani úgy a vagyonátadásokat, ahogy azt a képviselő-testület döntése alapján az intézmények ténylegesen használják, üzemeltetik. Kérdésünk, hogy megtehetjük-e, hogy minden épület és tárgyi eszköz az önkormányzat könyveibe kerüljön át, és ott különítenénk el az intézmények és a hivatal által használt vagyonelemeket (pl. egységkódokkal)? Az eddig beérkezett állásfoglalások alapján ez nem lenne ellentétes a támogatási szerződésekkel.
Részlet a válaszából: […] ...államháztartásról, az önkormányzatokról, valamint anemzeti vagyonról szóló törvények rendelkezései alapján maradhatnak az épületekés a tárgyi eszközök az önkormányzat könyveiben. Az intézmények részérehasználatba adott ingatlanok fenntartási, üzemeltetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 28.

Beszámoló aláírására jogosultság

Kérdés: Egy nagyközségi önkormányzati szerv gazdasági vezetője vagyok 1 éve. A mérlegképes regisztrációmhoz szükséges 3 év 2012 áprilisában telik le. Benyújthatom-e a regisztrációhoz való kérelmet a beszámoló aláírása előtt, és ráírhatom-e, hogy folyamatban (van-e ilyen esetben valami kedvezmény), vagy ki írhatja alá a 2011. évi beszámolót, ha az intézménynél csak nekem van mérlegképes végzettségem?
Részlet a válaszából: […] ...(5) bekezdése alapján az elemi költségvetésibeszámoló aláírása során a képesítési követelmények alól a községi, nagyközségiönkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv gazdasági vezetőjementesül. Ebben az esetben a gazdasági vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 13.
1
2
3