16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Utólagos elszámolásra kiadott előleg
Kérdés: Önkormányzatunknál a polgármester elszámolási kötelezettséggel vásárlási előleget vesz fel, mely előleggel 30 napon belül elszámol. Az előleg terhére történő kiadásokhoz tartozó számlákhoz hogyan állítjuk ki a kiadási pénztárbizonylatot? Ki az ügyfél, ki a pénz átvevője, és jelen esetben ki utalványoz (a polgármesteri vásárlás esetén)?
2. cikk / 16 Hitelezői igénybejelentés nyilvántartása
Kérdés: Intézményünk (költségvetési szerv) számlavezetője a jelenleg végelszámolás alatt álló Sberbank volt. Sajnos minket nem érint az OBA-kártalanítás, ezért a végelszámoló felé benyújtottuk a hitelezői igénybejelentésünket. Miként kell nyilvántartani és lekönyvelni a bankban zárolt összeget?
3. cikk / 16 A 3657. és 3662. főkönyvi számlák javítása
Kérdés: A 3657. főkönyvi számokon az intézmények esetében Tartozik oldalon, az önkormányzat esetében Követel oldalon nyilvántartott egyenlegek találhatóak, melyek az előző évek könyvelési hibáit tartalmazzák, ezeket nem tudjuk, hogyan kell helyesen javítani. Ugyanez a helyzet a 3662. főkönyvi szám Tartozik egyenlegeivel is. Kérjük, adjanak részletes útmutatást a helyes javítási szabályokra, szükséges javítási lépésekre!
4. cikk / 16 Házipénztárból történő készpénzkifizetés
Kérdés: Mikor lehetséges házipénztárból készpénzkifizetés? Tilos-e a házipénztárból munkabérrel összefüggő kifizetést eszközölni?
5. cikk / 16 Szállítási költség
Kérdés: Az önkormányzat szociális tűzifapályázat keretében beszerzett tűzifa-szállítási költségének elszámolása a számvitelben hogyan történik?
6. cikk / 16 Magánszemély tárgyieszköz-értékesítése
Kérdés: Vásárolhat-e önkormányzat magánszemélytől számla ellenében tárgyi eszközt?
7. cikk / 16 Egyszerűsített készpénzfizetési számla
Kérdés: Önkormányzatunk mint kedvezményezett egy támogatásból megvalósuló egyhetes rendezvényhez kapcsolódóan a gyerekek részére kiosztásra került apró marketingtárgyakat rendelt. A rendezvényt megvalósító intézmény a helyi művelődési ház. A vállalkozó a rendelt tételt a megrendelés alapján a rendezvény utolsó napján átadta, azonban annak díjáról a teljesítést követő 4. napon állított ki egyszerűsített készpénzfizetési számlát, melyet a kiállítás napján a megvalósító intézménynek adott át. A számla az önkormányzat pénztárából a kiállítás napján nem került kifizetésre. Szabályosan kifizethető-e fenti számla később, mint a számla kelte és benyújtása? Milyen szabályok vonatkoznak az egyszerűsített, illetve a készpénzfizetési számlára, a számla kelte egybe kell essen a teljesítés, valamint a kifizetés dátumával? Mire kell figyelemmel lenni a teljesítés, a számla kelte és a kifizetés dátumai vonatkozásában? A rendezvény napján a szervezési feladatok mellett nem mindig van lehetőség a számlázást nyomon követni, előfordul, hogy a megvalósító intézménnyel jó partneri viszonyban lévő vállalkozók átadják a megrendelt tételeket, de a készpénzfizetési számlát csak később állítják ki, és mire a számla az önkormányzathoz kerül, kifizetése is csak később történik meg. Hogyan járjunk el helyesen?
8. cikk / 16 Kincstárjegyek és lekötött betétek év végi elszámolása
Kérdés: Ha van az önkormányzatnak 2016. évi nyitó egyenlege 500 000 E Ft kincstárjegyben és 1?040 000 E Ft lekötött betétben, akkor a 2016. év végi elszámolás hogyan alakul az évközi gazdasági események hatására?
Kincstárjegy: nyitó E: 500?000 E Ft, vásárlás: 700?000?E Ft, eladás: 200 000?E Ft, év végi záró E: 1?000?000?E?Ft (gazdasági esemény hatása -500?000?E Ft)
Lekötött betét: nyitó egyenleg: 1?040?000 E Ft, vásárlás: 400?000 E Ft, eladás: 1?440?000 E Ft, záró egyenleg: 0 Ft (gazdasági esemény hatása 1 040 000 E Ft).
A nyitó egyenlegeket, mint az előző évi maradványban szereplő összegeket, 2016. évben teljes egészében felhasználásként le kellett könyvelni, amely bevételi rovaton szerepel. A 2016. évi gazdasági események együttes hatása 540?000 E Ft, benne van a nyitó egyenlegben és a tárgyévi eredményben is. Így a maradvány kimutatott összege 540?000 E Ft-tal nem egyezik meg a tényleges pénzkészlettel (a tényleges pénzkészlet kevesebb 540?000 E Ft-tal). A KGR nem fogadja el a 2015. év végén ugyanezen helyzet miatti tranzakciós könyvelést, ahol a pénzkészletet tudtuk egyeztetni. A maradványt miért szükséges teljes összegben felhasználásként könyvelni?
Kincstárjegy: nyitó E: 500?000 E Ft, vásárlás: 700?000?E Ft, eladás: 200 000?E Ft, év végi záró E: 1?000?000?E?Ft (gazdasági esemény hatása -500?000?E Ft)
Lekötött betét: nyitó egyenleg: 1?040?000 E Ft, vásárlás: 400?000 E Ft, eladás: 1?440?000 E Ft, záró egyenleg: 0 Ft (gazdasági esemény hatása 1 040 000 E Ft).
A nyitó egyenlegeket, mint az előző évi maradványban szereplő összegeket, 2016. évben teljes egészében felhasználásként le kellett könyvelni, amely bevételi rovaton szerepel. A 2016. évi gazdasági események együttes hatása 540?000 E Ft, benne van a nyitó egyenlegben és a tárgyévi eredményben is. Így a maradvány kimutatott összege 540?000 E Ft-tal nem egyezik meg a tényleges pénzkészlettel (a tényleges pénzkészlet kevesebb 540?000 E Ft-tal). A KGR nem fogadja el a 2015. év végén ugyanezen helyzet miatti tranzakciós könyvelést, ahol a pénzkészletet tudtuk egyeztetni. A maradványt miért szükséges teljes összegben felhasználásként könyvelni?
9. cikk / 16 Forgótőke elszámolása
Kérdés: Visszakaptunk a Kincstártól 20 000 Ft forgó-tőkét. Lekönyveltük a T 331 – K 3654 kontírt, de így mínuszos egyenlege van a forgótőkeszámlának. A 38/2013. NGM rendeletben a T 3654 – K 3511/3518 tétel szerepel kapcsolódóként, de a 3511-hez könyvelni kellene a költségvetési számvitelbe is, amit ha megteszünk, az eltérést okoz a Kincstártól kapott bevételek teljesítésének egyeztetésénél. A nettó finanszírozást kellene ezzel az összeggel korrigálni? Ha igen, hogyan, milyen könyvelési tételekkel?
10. cikk / 16 Házipénztárból teljesíthető készpénzes kifizetések
Kérdés: Úgy tudom, hogy munkabérelőleget már nem lehet házipénztárból kifizetni. Valóban így van, és tényleg egyáltalán nem lehet, vagy az intézmények belső szabályzatukban eltérhetnek ettől? Többször előforduló probléma, hogy külföldről érkező vendégeink nem rendelkeznek magyar bankszámlával, viszont a jövedelmük utalásáig azonnal szükségük van készpénzre (forintra), hogy az itteni megélhetésüket fedezzék. Esetenként előfordul, hogy saját dolgozóinknak is mielőbb készpénzes előlegre van szükségük. Mely rendelet vagy törvény szabályozza ezt a kérdést?