10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Köztisztviselői cafeteria 2010
Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?
2. cikk / 10 Csekély értékű ajándék, üdülési csekk
Kérdés: Az Szja-tv. 1. sz. melléklete rendelkezik az adómentes bevételekről, melynek 8.3. pontja alapján a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállaló közeli hozzátartozójának ingyenesen vagy kedvezményesen a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk formájában, legfeljebb évente az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét meg nem haladó értékben juttatott bevétel adómentes. Az önök lapjában erre a kérdésre válaszolva megjelent, hogy a költségvetési szervnél ez, valamint a kis értékű ajándék nem adható, mert a költségvetés űrlapjának nincsen ilyen sora. Kérdésem, hogy a költségvetési beszámoló űrlapja felülírja-e az Szja-tv.-t?
3. cikk / 10 Üdülési csekk juttatása munkavállalóknak, illetve közeli hozzátartozóiknak
Kérdés: Intézményünknél a dolgozók részére üdülési csekket biztosítunk a törvény által megengedett adómentes mértéken belül. Van-e lehetőség arra, hogy "cafeteria"-rendszer bevezetése nélkül a hozzátartozóknak is adjunk üdülési csekket? Amennyiben valakinek nincsen olyan hozzátartozója, aki részére ilyet adhatnánk, lehet-e az üdülési csekk értékében kultúra- vagy internetutalványt adni?
4. cikk / 10 Nyugdíjasnak juttatott üdülési csekk
Kérdés: 2007. március 18-ától nyugdíjas vagyok. Az intézet, ahol közel 25 évig dolgoztam, megtisztelt azzal, hogy ajándékozott részemre 30 ezer forint értékben üdülési csekket. Kérdésem, hogy nyugdíjasként kell-e adóznom ez után a juttatás után?
5. cikk / 10 Üdülési csekk
Kérdés: Hogyan kell értelmezni az üdülési csekk adómentességére vonatkozó szabályt, ha a munkatársunk családi üdülését kívánjuk támogatni? Munkatársunk az élettársával és két saját gyermekével együtt szeretne nyaralni.
6. cikk / 10 Üdülési szolgáltatás adómentessége
Kérdés: Adómentes üdülési szolgáltatásban részesül 2 dolgozónk, családtagjaikkal együtt. A családtagok részére is el kell-e számolnom az üdülési támogatást? Kell-e intézményünknek ezzel összefüggésben valamilyen nyilvántartást vezetnie?
7. cikk / 10 Adómentes üdülési szolgáltatás
Kérdés: Az üdülő a költségvetési szerv felügyeleti szerve vagyonkezelésében van. Az üdülő üzemeltetését a területileg illetékes költségvetési szerv végzi. Az üdültetést a felügyeleti szerv hatálya alá tartozó, az ország különböző részéből származó dolgozók veszik igénybe. Az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.33. pontja alapján adómentes üdülési szolgáltatásnál hogyan kell értelmezni a munkáltató fogalmát? Munkáltató csak az üzemeltetést végző költségvetési szerv saját dolgozója esetén, vagy az összes, üdülésben részt vevő, az üzemeltetővel jogviszonyban nem álló üdülő vendég esetén is? Miként kell eljárni a munkavállalóval együtt üdülő közeli hozzátartozó esetén?
8. cikk / 10 Üdülési csekkek adózása
Kérdés: Hogyan kell alkalmazni az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.33. pontjában foglalt adómentességi szabályt a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság kezelésében lévő üdülőbe beutalt köztisztviselők esetében akkor, ha az üdülési díjat üdülési csekkel egyenlítette ki a beutalt?
9. cikk / 10 Üdülési csekkek adózási szabályai
Kérdés: Intézményünktől nyugdíjba vonult munkavállalónk és családja részére juttathatunk-e adómentes természetbeni juttatásként üdülési csekket?
10. cikk / 10 Kórházi dolgozók üdültetése
Kérdés: A kórházi dolgozóink üdültetésére – kollektív szerződésben rögzítetten – több megoldás létezik: a) kórház saját tulajdonú, belföldi üdülőjében,b) szakszervezet saját tulajdonú, belföldi üdülőjében, c) kórház által bérelt belföldi üdülőben,d) szakszervezet által bérelt belföldi üdülőben,e) kórház által bérelt külföldi üdülőben (belföldi utazási irodától),f) szakszervezet által bérelt külföldi üdülőben (belföldi utazási irodától).A fenti üdülési lehetőségeket kórházi üdültetés esetében valamennyi munkavállaló, ill. szakszervezeti üdültetés esetében valamennyi szakszervezeti tag egyenlő feltételekkel igényelheti.A 2003. évben amennyiben az igénybevevő által befizetett üdülési díj nem érte el a tervezett önköltséget, a munkáltató, ill. a szakszervezet mint természetbeni juttatás után adózott. 2004-ben változott az Szja-tv. idevonatkozó része. Az 1. sz. melléklet 8.33. pontja nem tér ki a bérelt belföldi, ill. külföldi üdülőkben történő üdültetésre, így kérdésünk, hogya) a munkáltató által bérelt belföldi és külföldi üdülőkben történő üdültetéskor a dolgozó által meg nem fizetett önköltség után, illetveb) a szakszervezet által bérelt belföldi és külföldi üdülőkben történő üdültetéskor a szakszervezeti tag által meg nem fizetett önköltség után kit terhel adókötelezettség?