21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Közalkalmazott besorolása
Kérdés: Önkormányzat önálló költségvetési szervén belül (nem intézményként, hanem feladatként) a 082092 COFOG-on szerepel egy közművelődési és közönségkapcsolati szakember közalkalmazotti jogviszonyban. Mivel nem önálló intézményben foglalkoztatott, ezért továbbra is közalkalmazottként került foglalkoztatásra. Érettségivel és 54 345 02 OKJ képzéssel (közművelődési és közönségkapcsolati szakember, Közművelődési szakember II. szakirány) rendelkezik, hová kell besorolni?
2. cikk / 21 Polgármester és önkormányzati intézmény vezetőjének rokoni kapcsolata összeférhetetlenség szempontjából
Kérdés: Települési önkormányzat főállású polgármesterének felesége lehet-e az önkormányzati fenntartású óvoda igazgatója? (A végzettsége megfelelő.) Mit jelent ilyen esetben az összeférhetetlenség? Az intézmény vezetőjét a képviselő-testület nevezi ki, a képviselő-testület a munkáltató, és az egyéb munkáltatói jogokat gyakorolja a polgármester. Ha az óvoda igazgatója (saját felesége) esetében ezt a jogot az alpolgármester gyakorolja, az szabályos-e?
3. cikk / 21 Tanács végrehajtó bizottságánál és annak szakigazgatási szerveinél eltöltött idő figyelembevétele a közszolgálati jubileumi jutalomra jogosító idő számításánál
Kérdés: Önkormányzati hivatalban dolgozó köztisztviselő jubileumi jutalmához történő jogosultsági idő számításával kapcsolatban merült fel, hogy a Nagyközségi Tanács VB költségvetési üzeménél eltöltött időszak (1992 előtti) beszámítható-e?
4. cikk / 21 Erkölcsi bizonyítvány igénylése bölcsődei közalkalmazott részére
Kérdés: A Kjt. 2014. július 1-jétől hatályos változása miatt a közalkalmazotti munkakörben foglalkoztatott személyek részére a betölteni kívánt munkakörtől függően a törvény eltérő bűnügyi előéletre vonatkozó feltételeknek való megfelelést ír elő. Intézményünk bölcsőde. A hatósági erkölcsi bizonyítvány megkérésekor minden munkavállalóra egységesen a Kjt. 20. §-ára kell hivatkoznunk, függetlenül a munkavállaló munkakörétől? Esetleg munkakörökre lebontva kell hivatkoznunk az egyes bekezdésekre? Kisgyermeknevelő, bölcsődevezető és helyettes munkakör esetén a Kjt. 20. §-ának (1), (2d) és (2e) bekezdése szükséges? Kisegítő, technikai személyzet (dajka, intézményi takarító és kisegítő, gépkocsivezető, raktáros, villanyszerelő, festő, kőműves) munkakör , illetve a gazdasági személyzet (gazdasági vezető és helyettes, pénztáros, könyvelő, humánpolitikai előadó, műszaki és üzemeltetési előadó, élelmezésvezető) esetében elegendő a Kjt. 20. §-ának (1) és (5) bekezdése?
5. cikk / 21 Orvosi ügyeleti gépkocsivezető besorolása, részére védő- vagy munkaruha juttatása
Kérdés: Központi orvosi ügyeleten dolgozom, közalkalmazotti jogviszonyban. Munkaköröm: ügyeleti gépkocsivezető. Foglalkozási terület: egészségügyi feladat ellátása. Munkaköri leírásom szinte megegyező a mentősofőrökével, s a feladataim is ugyanazok. A munkakör PAV I. alkalmassági vizsgához kötött, mivel megkülönböztető jelzéseket is használunk, és 2014. január 1-jétől a mentők irányítása alá fogunk tartozni Tetra nyomkövetővel a gépkocsiban. Ellátási területünk 12 település és a hozzá tartozó közterületek, autópályák stb. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint, úgy tudom, a sofőröket "B", "C" és "D" fizetési osztályba lehet sorolni. Én jelenleg "C" fizetési osztály 11. fokozatába vagyok sorolva. Mi kell ahhoz, hogy egy, a fent leírt munkakörben dolgozó sofőr "D" fizetési osztályba legyen sorolva? Iskolai végzettségeim: épületasztalos szakmunkás-bizonyítvány, faipari szakközépiskolai érettségi, faipari technikusi oklevél. 1982 óta van hivatásos vezetői engedélyem, elsősegélynyújtó tanfolyamon is részt vettem. Szeretném továbbá megtudni, hogy megillet-e munkaruha, ha igen, milyen jogszabály alapján? Ugyanis a saját ruhánkban segédkezünk sebellátásoknál, baleseteknél, halottvizsgálatnál, s minden olyan esetben, amikor az orvosnak szüksége van ránk. Természetesen a gépkocsit is ugyanabban a ruhában mossuk, takarítjuk.
6. cikk / 21 Külföldi tanulmányút elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete úgy határozott, hogy a község általános iskolájába járó gyermekek közül azokat, akik a megyei tanulmányi versenyeken jó helyezést értek el, és az őket felkészítő pedagógusokat többnapos külföldi tanulmányútban részesíti. Az önkormányzat nevére 9 db repülőjegy megnevezéssel szóló számlát küldött az utazási iroda. Kérdésem, hogy ezt milyen kiadásnemre kell elsődlegesen könyvelni az önkormányzatnál a tanulók, illetve a pedagógusok tekintetében, annak fényében, hogy az iskola fenntartását január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó látja el? Továbbá kapcsolódik-e a kifizetéshez adó- és járulékfizetési kötelezettség az önkormányzat részéről?
7. cikk / 21 Egészségügyi dolgozók jövedelemkiegészítése
Kérdés: Úgy értesültünk, hogy az egészségügyi dolgozókra nem kell alkalmazni azt a szabályt, hogy amennyiben valaki öregségi nyugdíj mellett tovább dolgozik, akkor szüneteltetni kell a nyugdíját. Pontosan milyen kivételi szabály érvényesül az öregségi nyugdíjban részesülő egészségügyi dolgozókra az öregségi nyugdíj és az illetmény együttfolyósításának tilalma tekintetében?
8. cikk / 21 Egészségügyi ágazati előmenetel
Kérdés: A 2003. évi LXXXIV. törvény (Eütev-tv.) 2. sz. melléklete vonatkozik-e az egészségügyi alapellátásban dolgozókra, pl. éjszakai ügyelet, védőnői szolgálat, iskolaorvosi szolgálat? Az orvosokat 2012-től érintő illetménynövekedés hogyan érinti a táppénzen, GYED-en vagy TGYÁS-on lévő orvost?
9. cikk / 21 Nyugdíjas személy foglalkoztatása kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszonyban
Kérdés: 2013-tól hogyan foglalkoztathatók tovább azok a kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve közszolgálati jogviszonyban állók, akik a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezték?
10. cikk / 21 Munkaközi szünet
Kérdés: A Munka Törvénykönyvének 86. §-a szerint a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek. Közalkalmazottaknál, szociális területen, napi 8 órában dolgozó munkavállalók esetében a munkavállalók javára ettől el lehet térni? Tehát ha a közalkalmazotti tanács és a munkáltató írásban megállapodnak, hogy a munkaközi szünet tartamát a munkaidő részének tekintik, akkor jogszerűen járnak el? Esetleg ezen megállapodás lehetőségét eleve kizárja az a tény, hogy az Mt. 92. §-ának (4) bekezdése, illetve a 135. §-a a közalkalmazotti jogviszony tekintetében nem alkalmazható?