Családi kedvezmény

Kérdés: A tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartott után, 2023. január 1-jétől emelt összegben érvényesíthető családi kedvezmény. Jár-e az emelt összegű családi kedvezmény a gyermek 18. életéve betöltése után is, ha a gyermek után még a szülő kapja az emelt családi pótlékot (pl. nappali tagozatos tanuló még a gyermek), de nem rendelkeznek olyan határozattal, amely alátámasztja, hogy a 18. életévének betöltése előtt munkaképességének legalább 67%-át elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett?
Részlet a válaszából: […] ...évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul,- fb) az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki a tizennyolcadik életévének a betöltése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Magánszemély családi kedvezménye

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja a volt élettársával ügyvédi megállapodást kötött, amely szerint a családi adóalap-kedvezményt teljes mértékben ő veszi igénybe, a családi pótlékot pedig a volt élettársa kapja. 2021 decemberétől változás történt, a magánszemély és a volt élettársa részére 50-50 százalékban folyósítják a családi pótlékot. Alkalmazottunk, függetlenül a családi pótlék folyósításától, egész évben jogosult volt-e a családi kedvezményre, tekintettel arra, hogy a gyermeket közösen, felváltva nevelték.
Részlet a válaszából: […] ...Cst. 9. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha a szülők időszakonként felváltva gondozzák gyermeküket, és a szülői felügyeleti jog mindkét szülő esetében fennáll, a családi pótlékra közös kérelmük alapján 50-50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Adóbírság kiszabása

Kérdés: Az adóhatósági ellenőrzés adóhiányt és adóbírságot állapított meg a vállalkozásunk ellenőrzésekor. A határozatban megállapított adóbírság mértéke a törvényben meghatározott 50% alatt maradt. Ha lemondanánk a fellebbezési jogról, akkor a bírság felét elengedné az adóhatóság. Ekkor azonban később semmiféle jogorvoslati kérelmet nem tudunk benyújtani. Nincs más lehetőség az adóbírság csökkentésére?
Részlet a válaszából: […] ...a kiszabott bírságot! A fellebbezésről történő lemondás azonban valamennyi további jogorvoslati lehetőségtől is (bírói út, felügyeleti intézkedés iránti kérelem) megfoszt bennünket.3. A bírság kiszabásával kapcsolatban fontos figyelnünk az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Önkormányzati adóhatóságnál fennálló adóhátralék behajthatatlansága, elévülése és törlése

Kérdés: Milyen eljárásrendet kell követnie az adóirodának abban az esetben, ha a 2009. adóévig felmerülő adóhátralék, továbbá a tartozást terhelő késedelmi pótlék összegének az elévülés jogcímén történő törlését szeretnénk elrendelni gépjárműadó, helyi iparűzési adó tekintetében? Elévülés jogcímen mikor lehet törlést elrendelni adójogi szempontból? Az ONKADÓ az elévült tételeket le tudja válogatni. Egy darab végzésben el lehet-e rendelni az elévült tételek törlését, vagy minden adózóra tételesen kell végzést hozni? Az Áht. 97. §-ára és a behajthatatlan követelést szabályozó Áhsz. szabályaira figyelemmel kell-e lenni elévült adótartozás törlésekor? Ha a követelés az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában foglaltak szerint behajthatatlan, akkor a behajthatatlanság tényét és mértékét (adózónként) bizonyítani kell? Külön kell-e kezelni a 100 000 forint alatti tételeket?
Részlet a válaszából: […] ...a másodfokú eljárás keretében, vagy a felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV-ot irányító miniszter felügyeleti intézkedés keretében, illetve az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.