10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Online nyereményjáték
Kérdés: Intézményünk szeretne online nyereményjátékot indítani, melynek keretében marketingeszközöket vagy az intézményünknél felhasználható fürdőbelépőjegyet lehetne nyerni. Az így kiadott ajándékokkal milyen módon lehet elszámolni? Adózás tekintetében a marketingeszközök beszerzési árával, valamint a belépőjegy-árusításban szereplő összeggel számolva a reprezentáció-hoz hasonló módon egyes meghatározott juttatásként személyijövedelemadó- és szochoköteles?
2. cikk / 10 Nem köznevelési intézmény által szervezett tanulmányi versenyen adott juttatások adókötelezettsége
Kérdés: Intézményünk (múzeum) egy központi költségvetési szerv (nem köznevelési intézmény), mely központi támogatásból vagy külön meghatározott feladatra kapott egyszeri támogatásból, alapfeladathoz tartozó program keretében, évente díjátadó rendezvényt szervez iskolásoknak és kísérő tanáraiknak egy tanulmányi verseny lezárásaként. A tanulmányi versenyt értékelvén a helyezést elért csoportok, tanulók ajándékutalványt kapnak, valamint étkezést biztosítunk számukra. Reprezentációs kiadásként kell könyvelnünk, vagy adómentesen adhatjuk az ajándékutalványt, valamint adómentesen juttathatjuk az étkezést? Milyen szabályozás, adózás vonatkozik erre a konkrét esetre?
3. cikk / 10 Önkormányzati bizottsági tagok tiszteletdíjának rendezése
Kérdés: Önkormányzat képviselő-testülete rendelettel tiszteletdíjat állapított meg a képviselő és a nem képviselő, azaz külsős bizottsági tagok számára 2017. március hótól. A tiszteletdíj összegének meghatározásakor különbséget tettek a választott képviselők és a külsős bizottsági tagok tiszteletdíja között. Ezt a rendeletet jegyző terjesztette elő, és jegyző, valamint polgármester írta alá. Törvényességi felügyeleti vizsgálat a rendeletet Alaptörvénybe és a Mötv. 40. §-ának (4) bekezdésében foglalt előírásoknak meg nem felelően jogszabálysértőnek találta. A rendelet újratárgyalására és kijavítására 2018. augusztusban került sor. Az önkormányzat 17,5 hónapon keresztül jogszabállyal ellentétesen látta el a fel-adatát, és anyagi kárt okozott a magánszemélynek. Lehet-e ebben a kérdésben felelősséget megállapítani, vagy helytelen önkormányzati rendelet megalkotásával, hitelesítésével törvényes lehet az anyagi károkozás?
4. cikk / 10 Közterület-felügyelő alkalmazása önkormányzati társulásnál
Kérdés: Az önkormányzat térfigyelő kamerarendszert üzemeltet. A kamerák beszerzése pályázati úton történt. A pályázati kiírás tartalmazta, hogy sikeres pályázat esetén a kamera-rendszer üzemeltetéséhez az önkormányzat közterület-felügyelőt köteles alkalmazni. Önkormányzatunk a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó társtelepüléssel közösen intézményfenntartó társulást hozott létre 2013-ban. A társulás alapfeladatait bővítenénk a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges kormányzati funkcióval, és itt kerülne sor – részmunkaidőben – köztisztviselő alkalmazására, aki a két településen látná el ezt a feladatot. A társulás alkalmazhat-e köztisztviselőt részmunkaidőben? Más önkormányzatok (nem tagjai a társulásnak) részére – szolgáltatás vásárlásával – biztosítható-e ennek a feladatnak az ellátása?
5. cikk / 10 Küldemények nemzetközi szállításához kapcsolódó szolgáltatások áfarendszerbeli megítélése
Kérdés: Egy társaság nemzetközi szállítmányozással, valamint küldemények (csomagok, levelek stb.) nemzetközi kézbesítésével foglalkozik. A?társaság az általa szállított termékek vámkezeléséhez kapcsolódóan különböző szolgáltatásokat is nyújt ügyfelei részére. Néhány szolgáltatás – pl. állat- és növényegészségügyi bizonyítványok beszerzése, közvetett vámjogi képviselet, valamint vámraktározás, árutovábbítás, átmeneti megőrzés alatti vagy exportált termékekhez kapcsolódó szolgáltatások – esetében kérdésként merült fel, hogy mi az ügyfél részére nyújtott szolgáltatás helyes áfakezelése?
6. cikk / 10 Támogatói jegyek sorsoláson való részvétele
Kérdés: Községi rendezvényen támogatói jegyek árusítását tervezzük, melynek elsődleges célja a programok költségeihez való lakossági hozzájárulás. A programok egyébként ingyen lesznek látogathatók. A támogatói jegyek sorsoláson is részt vennének, ahol kisebb-nagyobb tárgyakat, felajánlásokat lehetne vele nyerni. A tervezett nyereménysorsolásnak milyen szabályai vannak? (Pl. be kell jelenteni a NAV-hoz, vagy valamilyen más szervhez?) Milyen adminisztratív és nyilvántartási kötelezettség keletkezik az önkormányzatnál a nyeremények vonatkozásában? Milyen adózási vonzata lesz a nyereményeknek?
7. cikk / 10 Önkormányzat által iskolás gyermekek táborozásához természetben adott juttatás
Kérdés: Önkormányzatunk támogatta a KLIK-hez tartozó iskolánk által szervezett nyári tábort, melynek kiadásaiból átvállalt egy meghatározott összeget. Az igazgató ennek megfelelően az összeg erejéig az önkormányzat nevére kérte a felmerülő kiadásokról (liszt, festék, karton, írólap) szóló számlát. Adózási szempontból hogyan kell kezelni ezt a kiadást, illetve hogyan kell könyvelni?
8. cikk / 10 Külföldi tanulmányút elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete úgy határozott, hogy a község általános iskolájába járó gyermekek közül azokat, akik a megyei tanulmányi versenyeken jó helyezést értek el, és az őket felkészítő pedagógusokat többnapos külföldi tanulmányútban részesíti. Az önkormányzat nevére 9 db repülőjegy megnevezéssel szóló számlát küldött az utazási iroda. Kérdésem, hogy ezt milyen kiadásnemre kell elsődlegesen könyvelni az önkormányzatnál a tanulók, illetve a pedagógusok tekintetében, annak fényében, hogy az iskola fenntartását január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó látja el? Továbbá kapcsolódik-e a kifizetéshez adó- és járulékfizetési kötelezettség az önkormányzat részéről?
9. cikk / 10 Fordított adózás
Kérdés: Önkormányzatunk többször került olyan helyzetbe, hogy az általa befogadott számla a fordított adózás szabályai alapján lett kiállítva, azon belül is az Áfa-tv. 142. § (1) bekezdésének b) pontja alapján.
"142. § (1) Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti, a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – irányul, feltéve hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatóságiengedély-köteles, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának."
Mikor minősül a munka építési-szerelési, egyéb szerelési munkának? Mikor kell fordítottan adózni ezen jogszabályhely alapján? Ha több alvállalkozó is van, az alvállalkozó és a fővállalkozó között fordítottan történik az adózás?
"142. § (1) Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti, a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – irányul, feltéve hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatóságiengedély-köteles, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának."
Mikor minősül a munka építési-szerelési, egyéb szerelési munkának? Mikor kell fordítottan adózni ezen jogszabályhely alapján? Ha több alvállalkozó is van, az alvállalkozó és a fővállalkozó között fordítottan történik az adózás?
10. cikk / 10 Szakmai gyakorlaton részt vevő tanulók költségeinek adózása
Kérdés: Iskolánkból 14 fő tanuló és 8 fő tanár a Tempus Közalapítványtól pályázat útján 3 hetes szakmai gyakorlatot nyert Németországba és Finnországba. A közalapítvány finanszírozza a szakmai gyakorlattal kapcsolatosan felmerülő valamennyi költséget és a szakmai gyakorlaton részt vevők napidíját is. Az iskolával tanulói jogviszonyban állók adóköteles napidíja után milyen mértékű adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik?
