12 talált cikk a munkaszerződés , ügyelet kifejezésre

Kérdés:

Az önkormányzat pályázat keretében támogatást nyert rendezvények lebonyolítására, melyhez szükséges lenne a közös hivatal dolgozóinak feladatot vállalnia munkaidőn kívül is. Az önkormányzat megbízási szerződést ezen feladatok ellátására köthet-e az általa fenntartott közös hivatal köztisztviselőivel?

Kérdés: Egy önkormányzat által alapított költségvetési szerv (intézmény) büfét tervez megnyitni turizmusfejlesztés, az üdülőterületre látogató vendégek igényeinek kiszolgálása céljából. Milyen feltételek szükségesek egy büfé megnyitásához? Milyen engedélyek, bejelentési kötelezettségek és szakmai végzettség kell ahhoz, hogy a büfé szabályszerűen működhessen?

Kérdés: Polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult közalkalmazottat/köztisztviselőt később, az öregségi nyugdíj folyósítása mellett lehet-e a polgármesteri hivatalban munkaszerződéssel (Mt.) foglalkoztatni? Polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult köztisztviselővel később, az öregségi nyugdíj folyósítása mellett lehet-e megbízási szerződést kötni tanácsadói feladatokra? A fenti két esetben a kereseti korlátról szóló Tny. 83/B. §-ában és a nyugdíj-szüneteltetésre vonatkozó 83/C. §-ában foglaltakra tekintettel kell-e lenni a nyugdíjasnak?

Kérdés: Milyen pótlékra jogosult az egységes óvoda-bölcsődében dolgozó kisgyermeknevelő? Szociális ágazati összevont pótlék, bölcsődei pótlék vagy pedagógus munkáját közvetlenül segítők kiegészítő pótléka?

Kérdés: Önkormányzati szférában, polgármesteri hivatalnál gazdálkodással összefüggő feladatokat (pl. könyvelés, pénztár kezelése) végezhet-e megbízási szerződéssel külső vállalkozó? Illetőleg olyat is tapasztaltunk, miszerint közfoglalkoztatás keretében alkalmazott személyre bízták a pénztárak kezelését. Ez lehetséges? Vagy az ilyen jellegű feladatokat kizárólag köztisztviselő végezheti?
Az Ávr. 9. §-ának (3) bekezdése szerint a költségvetési szerv működtetésével, üzemeltetésével, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatok ellátása a gazdasági szervezeten kívül, szolgáltatás megrendelésével is történhet. Kérdés, hogy a könyvelés, pénztárkezelés besorolható-e a "szerv működtetésével" kapcsolatos feladatok közé?

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete úgy határozott, hogy a község általános iskolájába járó gyermekek közül azokat, akik a megyei tanulmányi versenyeken jó helyezést értek el, és az őket felkészítő pedagógusokat többnapos külföldi tanulmányútban részesíti. Az önkormányzat nevére 9 db repülőjegy megnevezéssel szóló számlát küldött az utazási iroda. Kérdésem, hogy ezt milyen kiadásnemre kell elsődlegesen könyvelni az önkormányzatnál a tanulók, illetve a pedagógusok tekintetében, annak fényében, hogy az iskola fenntartását január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó látja el? Továbbá kapcsolódik-e a kifizetéshez adó- és járulékfizetési kötelezettség az önkormányzat részéről?

Kérdés: Költségvetési intézményünkben bevett gyakorlat szerint a túlórára 150% óradíj, a készenlétre 20% óradíj került kifizetésre. Az új Mt. a bérpótlékok mértékét 50, 40 és 20%-ban határozza meg. Kérdésem egyrészt a fogalmak értelmezése a nem pedagógus közalkalmazottakra vonatkozóan: túlóra, készenlét, ügyelet, illetve a helyettesítés – amit nem találok az új Mt.-ben –, valamint az ezért járó juttatások számfejtése a dolgozók részére. Konkrét eset: az intézményben szombaton rendezvény van, emiatt egy takarítónő ügyel 8-14 óráig, nyitja és zárja a rendezvényt, a munkarendje hétfőtől péntekig tart, bére havi fix 98 000 Ft.

Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk. Felügyeleti szervünk ez év februárjában kiadta az alkalmazottak belföldi kiküldetése esetén fizetendő költségtérítés szabályait tartalmazó utasítását (Szabályzat). Abban úgy fogalmaz, hogy "nem minősül kiküldetésnek, ha az alkalmazott a munkáját – a munka természetéből eredően – kinevezési okiratában meghatározott szolgálati helyén kívül, de az érintett megye illetékességi területén végzi." Az érintett dolgozók igazságügyi alkalmazottak (tisztviselő, informatikus, villanyszerelő, asztalos, ellenőr... stb.), akiknek szolgálati helye Budapest. Kiküldetésüket eddig is Pest megye területén végezték, a fenti szabályozással azonban – a megye illetékességi területére hivatkozással – megszüntette a felügyeleti szerv a napidíj folyósítás lehetőségét, mondván, a megye területén szolgálati helyen kívül végzett munka nem minősül kiküldetésnek. Fenti szabályozás az ÁSZ szerint törvénytelen. Az Mt 105. §-a, valamint a Ktv. 49/C. §-a is utal arra, hogy nem minősül kiküldetésnek, ha a köztisztviselő a munkáját a "munka természetéből eredően" szokásosan a közigazgatási szerv székhelyén kívül végzi... Már csak az a kérdés mi értendő "a munka természetéből eredő" fogalom alatt? Csak tájékoztatásul jegyzem meg, hogy a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter 14/2009. (X. 2.) MeHVM utasítása a belföldi ... kiküldetéssel kapcsolatos kiadások elszámolásánál a következők szerint rendelkezik: "II. Belföldi hivatalos kiküldetés 5. Belföldi hivatalos kiküldetésnek minősül, amikor a MeH-nél állami vezetői szolgálati, közszolgálati, ill. munkaviszonyban álló személyek ... a jogviszonyukból adódó feladataikat Budapest közigazgatási határán kívül látják el." Fentiek alapján kérem szíves állásfoglalásukat, hogy a budapesti szolgálati székhelyű, de Pest megye területén munkát végző alkalmazott kiküldetést teljesít-e?

Kérdés: Polgármesteri hivatalban dolgozó informatikust milyen jogviszonyban kell alkalmazni? Megfelelő-e a munka törvénykönyves munkaszerződés, vagy csak köztisztviselő lehet?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Munkaszerződés alapján foglalkoztathatunk-e munkavállalót megbízási szerződés helyett? Ez a létszám beleszámít a költségvetési engedélyezett létszámba? Kell-e felügyeleti szervi engedély?