18 talált cikk az elszámolás , költségtérítés , üzemeltetés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk a jegyző részére egy elektromos autót biztosított használatra. Az autó "tankolására" a jegyző otthonában a saját elektromos hálózatából kerül sor, ami havi 25 000 forint kiadást jelent. Ilyen esetben, amikor a járművet a munkáltató biztosítja, de az azzal kapcsolatos "tankolási" költségek a munkavállalót terhelik, jár-e a kilométerenkénti 15 forint költségtérítés?

Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk. Minden évben – év elején – pénzben adunk ruházati ellátmányt a hivatásos személyi állomány részére. A kifizetett összeget a K 1108 rovaton számoljuk el, amely rovat tartalmilag pénzben fizetendő ruházati költségtérítést takar. A számfejtés során a KIRA bérszámfejtési rendszerben (MÁK) azon jogcímen kerül rögzítésre a kifizetésre kerülő összeg, amely alapján a magánszemélynek nem lesz adófizetési kötelezettsége, sem pedig intézményünknek, tehát adómentesen kapja a meghatározott keretösszeget. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz- és világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. (V. 10.) BM rendelet 21. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy az állomány tagjának számlát kell kérnie az ellátmányt biztosító szervezeti egység nevére és címére a vásárolt ruházati termékekről. A BM rendelet 8. számú melléklete felsorolja az ellátmányból beszerezhető termékek körét. Az állománynak október hónapban kell elszámolni a kapott keretösszeggel oly módon, hogy a pénzügyi szakszolgálat részére a számlákat leadják, ahol a számlaellenőrzés megtörténik (megjegyzem, a számlák nem kerülnek könyvelésre a főkönyvi nyilvántartásban, azokat csak megőrizzük). Amennyiben a teljes megkapott összegről benyújtja a számlákat a dolgozó, nem válik adóköteles juttatássá a kifizetés, viszont az el nem költött rész esetén adókötelessé válik a számlával nem igazolt rész, és megadóztatjuk mint a bérjövedelmet. A személyi jövedelemadó alóli mentesség érdekében a kiállított ruházati számlán vevőként a rendőri szervnek kell szerepelni, kerül-e ezáltal az intézmény, illetve a dolgozó abba a helyzetbe, hogy a terméket a megvásárlást követően a dolgozó részére "temészetben átadja"? Kérdés, hogy az Szja-tv. 2019. évi változása miatt az adóztatásra befolyással van-e az a körülmény, hogy a ruhapénzről kérnek-e számlát vagy sem? Számlával történő elszámolás esetén és számla nélkül is összevonandó jövedelemként kellene adózni?

Kérdés: Mindig nehézséget okoz számunkra annak eldöntése, hogy a beszerzett anyagokat a K311 vagy a K312 rovatra számoljuk-e el. Milyen szempontok szerint tudjuk besorolni egyik vagy másik rovatba? A K311 rovaton a jogszabály által felsorolt anyagokon túl mik számolhatók el, illetve a K312 rovaton történő elszámolásnál vannak-e a meghatározásra szempontok? A beszerzésnek milyen számviteli elszámolási lépései vannak?

Kérdés: Nyomdától boríték, levélpapír, különböző kártyák vagy oklevelek nyomtatását rendeljük meg. A papíralapú anyagot nem mi adjuk. A díjtétel nem oszlik meg anyag- és szolgáltatási díjra, a számlát a szolgáltató nem bontja meg. Mely rovaton kell helyesen elszámolni?

Kérdés: A költségvetési számvitelben melyik rovaton kell elszámolni a kórházak orvosianyag-beszerzéseit? A 4/2013. Korm. rendelet 15. melléklete szerint a K311 és a K312 rovatokon az alábbi kiadásokat kell elszámolni:
"K311. Szakmai anyagok beszerzése
Ezen a rovaton kell elszámolni
a) a gyógyszerek, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények, tápszerek, vér- és vérkészítmények, a gyógyászati diagnosztikai segédanyagok beszerzése után fizetett vételárat;
b) a gyógyszeralapanyagként használt vegyszerek, valamint a szakmai – termelési, oktatási, kutatási – felhasználású vegyszerek beszerzése után fizetett vételárat;
c) a tevékenységét segítő és a napi, rendszeres tájékoztatást szolgáló, papíralapú eszközök – így különösen könyvek, közlönyök, jogi információk, napilapok, folyóiratok – beszerzése, előfizetése után fizetett vételárat;
d) a 12. § (7) bekezdése szerinti egyéb készletek vételárát, és
e) az olyan informatikai eszközök, elektronikus könyvek, egyéb információhordozók beszerzése után fizetett vételárat, amelyek a tevékenységet legfeljebb egy évig szolgálják.
K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése
Ezen a rovaton kell elszámolni
a) az élelmiszerek, élelmezési nyersanyagok beszerzése után fizetett vételárat;
b) az irodai papír és a nyomtatványok beszerzése után fizetett vételárat, továbbá minden, irodai célt szolgáló anyag – így különösen irattartó, tűzőgép, irodai kapcsok, naptár, ceruza, toll, radír, ragasztó, lyukasztó – beszerzése után fizetett vételárat;
c) a nyomtatási, sokszorosítási feladatokkal összefüggő anyagok – így különösen festék, festékpatron – beszerzése után fizetett vételárat;
d) a tüzelőanyagok, folyékony és gáznemű energiahordozók, járművekhez hajtó- és kenőanyagok beszerzése után fizetett vételárat;
e) a fogvatartottak, ellátottak ruházata, valamint a ruházati költségtérítésnél nem szerepeltethető munka- és védőruha beszerzése után fizetett vételárat, és
f) mindazon anyagok beszerzése után fizetett vétel­árat, amelyek nem számolhatók el szakmai anyag beszerzéseként."
Az intézetünk által beszerzett orvosi anyagok (injekciós tűtől kezdve a nagy értékű szívsebészeti anyagokig) vételárát melyik rovaton kell elszámolni?
Értelmezésünk szerint, a kormányrendeletben a K311 a)-e) és a K312 a)-e) pontok alatt felsoroltak egyikébe sem férnek bele ezek az anyagok, tehát csak a K312 f) pontjába lehet besorolni azokat. Helyes az értelmezésünk?

Kérdés: Intézményünknél a szolgálatot teljesítő rendőri állomány védőitalt kap az aznap szolgálatot teljesítő állományi létszám alapján (nyáron palackos ásványvizet, illetve télen teát a jogszabályoknak megfelelően). A védőital megvásárlása kapitányságonként egyben történik, és a szolgálatot teljesítő rendőröknek osztják ki. Adózás szempontjából milyen ERA-kódon, illetve főkönyvi számlaszámon kell elszámolni ezt a kiadást?

Kérdés: Szociális intézményeinknél és az óvodában a munkaruhát a munkavállaló vásárolja meg, és az intézmény a számla alapján utólagosan megtéríti. A munkaruha kihordási ideje egy év, ha egy éven belül megszűnik a munkaviszony, vissza kell fizetni a munkaruha vételárának időarányos részét. A munkaruhát ebben az esetben a személyi juttatások között (mint adómentes juttatás), vagy a dologi kiadások között kell elszámolni?

Kérdés: Intézményünknek vannak gépjárművei, és kiküldetési rendelvénnyel saját gépjárművel is utaznak dolgozók, ha szükséges. A fogyasztási normák meghatározhatók gépkocsitípusonként és lökettérfogat szerint is. A fogyasztási normáknak egységesnek kell-e lenniük – intézményi gépjármű, saját gépjármű –, vagy különböző gépjárműveknél különbözőképpen is meghatározhatók?

Kérdés: Egy önkormányzat laptopokat kíván beszerezni. A vásárlást követően át kívánja adni (használatra vagy üzemeltetésre) ingyen a képviselők részére mint munkaeszközöket. Megtakarítást jelentene az irodaszer-beszerzések vonatkozásában, mivel az előterjesztéseket CD-n bocsátanák a képviselők részére. Mivel az önkormányzattal a képviselők munkaviszonyban nem állnak, kapcsolódik-e az átadáshoz valamilyen adó- és járulékfizetési kötelezettség?

Kérdés: Önkormányzatunk több – önállóan gazdálkodó jogi személynek minősülő – költségvetési és egyéb szervnek biztosít a működéséhez térítésmentesen ingatlant, azonban az ingatlan közüzemi költségeit a használóval megtéríttetjük. Kérdésünk, hogy kell-e emiatt számlát kiállítanunk, valamint hogy milyen adómérték alá tartozik a közüzemi költség továbbszámlázása?