5 talált cikk a fenntartó , társulás , üzemeltetés kifejezésre

Kérdés: Társulás önállóan gazdálkodó költségvetési szerve vagyunk, főzőkonyhával rendelkezünk. Ellátjuk az óvodás-iskolás gyermekeket, a munkahelyi étkezést, és mivel társulási formában működünk, a társulás által fenntartott szociális intézménynek is biztosítunk szociális étkeztetést. A szociális étkeztetést adagszám alapján kiszámlázzuk a szociális intézménynek, a teljesítés után fizetendő áfát befizetjük. Az élelmiszernyersanyag-beszerzést külön adagszám arányában könyveljük a gyermekétkeztetés COFOG-ra, a szociális adagszámra eső nyersanyagbeszerzést pedig 013360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások COFOG-on számoljuk el. Így a normatívaelszámolás szempontjából a szociális étkeztetés elszámolása nem duplázódik. A gyermekétkeztetésre és a szociális étkeztetésre vonatkozó áfát a levonási szabályok szerint levonásba helyezzük. Szabályos-e, ha az értékesített – szolgáltatási számlában kiszámlázott – nyersanyagbeszerzés áfáját levonjuk, illetve helyes-e az eljárási rendünk?

Kérdés: Az önkormányzat térfigyelő kamerarendszert üzemeltet. A kamerák beszerzése pályázati úton történt. A pályázati kiírás tartalmazta, hogy sikeres pályázat esetén a kamera-rendszer üzemeltetéséhez az önkormányzat közterület-felügyelőt köteles alkalmazni. Önkormányzatunk a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó társtelepüléssel közösen intézményfenntartó társulást hozott létre 2013-ban. A társulás alapfeladatait bővítenénk a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges kormányzati funkcióval, és itt kerülne sor – részmunkaidőben – köztisztviselő alkalmazására, aki a két településen látná el ezt a feladatot. A társulás alkalmazhat-e köztisztviselőt részmunkaidőben? Más önkormányzatok (nem tagjai a társulásnak) részére – szolgáltatás vásárlásával – biztosítható-e ennek a feladatnak az ellátása?

Kérdés: Önkormányzatunk a karbantartási, gépjármű-üzemeltetési és étkeztetési feladatait intézmény útján látja el. Ha az önkormányzat úgy dönt, hogy megszünteti az intézményt, akkor az intézménynél lévő közalkalmazottak foglalkoztathatók tovább az önkormányzatnál? A Kincstár tájékoztatása alapján az étkeztetési feladatokat kötelező intézmény útján ellátni, de a többit nem. Helyes az az eljárás, hogy az étkeztetési feladatot átadjuk egy másik intézményünknek, a többi feladatot pedig átveszi az önkormányzat a dolgozókkal együtt?

Kérdés: Pályázaton nyertünk felújításra, beruházásra pénzt, melyet a pályázatban szereplő arányban használhat fel a két önkormányzat. A gesztor önkormányzathoz érkezett a támogatás. A társulási megállapodás szerint minden ingatlan és vagyontárgy a társulás önkormányzatainak saját tulajdonában marad. Melyik önkormányzatnál kell aktiválni a felújítást? Ha ugyanis a gesztor önkormányzat aktiválja az épület felújítását és a beruházást, akkor a vagyonmérlegében is szerepel, mintha a vagyonát növelné, ugyanakkor helyileg a tagintézmény önkormányzatának a tulajdona. Ha a tagintézmény aktivál, akkor milyen bizonylatot kell a gesztornak kiállítani hozzá?

Kérdés: Az Ötv. 107. § (2) bekezdése értelmében, a törvény hatálybalépésének napján, 1990. szeptember 30-án a megyei tanács kezelésében lévő székházépület a megyei önkormányzat tulajdonába került. Az 1991. szeptember 1. napján hatályba lépett, az egyes állami tulajdonban álló vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (3) bekezdése rendelte el a következőket: "A köztársasági megbízott hivatalának használatba kell adni az (1) bekezdésben megjelölt vagyont, ha a volt tanács és szervei, illetve tisztviselői, valamint a (2) bekezdésben felsoroltak feladatait jogutódként a köztársasági megbízott látja el." Hivatalunk jogelődje, a Köztársasági Megbízott Hivatala ekkor a feladatellátás céljára egy adott számú irodára, valamint közös használatú helyiségekre (folyosó, termek stb.) nézve a megyei önkormányzattal kötött megállapodás alapján használati jogot szerzett. Az épület üzemeltetésével kapcsolatban jelentkező költségeket a házban elhelyezkedő, az 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (2) bekezdése alapján használati jogot szerzett közhivatalok közösen viselik, az üzemeltetési feladatokat az önkormányzat gazdasági szolgáltató szervezete látja el. Bár a használati joggal rendelkező szervezeteket nem tekintjük úgy, mint önkormányzati társulások tagjait, az épület fenntartása a társulások által fenntartott közös intézményekhez hasonló módon történik. Az a kérdésünk, hogy az épület üzemeltetésével kapcsolatban jelentkező, egyébként áfatartalommal nem rendelkező közös költségek hivatalunkra eső részét (gazdasági szolgáltató szervezetben az épület üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő bér és annak járulékai) teljesíthetjük-e átadott pénzeszközként?