Szja-visszatérítés

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja egyedül neveli a gyermekét, családi pótlékot 2021-ben nem folyósítottak a részére, mivel az ellátást nem igényelte a családtámogatási szervtől. Annak ellenére, hogy ténylegesen nem részesült az ellátásban, 2021-ben jogosult-e a családi kedvezményre és ezáltal az adó-visszatérítésre? Ha érvényesíthető a kedvezmény, milyen dokumentummal lehet igazolni egy ellenőrzés során a családi pótlékra való jogosultságot?
Részlet a válaszából: […] ...az adó-visszatérítés érvényesítésének nem feltétele a családi pótlék tényleges folyósítása. Amennyiben megállapítható, hogy az egyedülálló szülő (gyermek születési anyakönyvi kivonata, a gyermek saját háztartásban nevelését igazoló dokumentum,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Érvényesítés

Kérdés: Önkormányzati intézmény házipénztárának belső ellenőrzése kapcsán az alábbi kérdésünk merült fel. Házipénztárból történő előleg kiadását kell-e érvényesíteni? (Az Áht. és Ávr. kapcsolódó rendelkezései számunkra nem adtak egyértelmű választ.)
Részlet a válaszából: […] ...esetén a kiadásokra vonatkozó utalványozási feladatokat és aláírásokat fogják érvényesíteni. A jogszabály azt is leírja, hogy az egyedi szabályozást minden költségvetési szerv a költségvetési szerv vezetője által belső szabályzatában szabályozza.Az Ávr. 13...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 28.

Cafeteriamegvonás alkalmazása kötelezettségszegés esetén hátrányos jogkövetkezményként

Kérdés: A munkáltatónak (cafeteriaszabályzat alapján) van-e lehetősége bizonyos esetekben, például ha a munkavállaló fegyelmi vétséget követ el, vagy nem megfelelően végzi munkáját, a munkavállalókat meghatározott időre, 1-2-3 hónapra kizárnia a cafeteria-rendszer kereteiből, olyan módon, hogy szankcióként nem fizet az adott hónapokra a vétséget elkövető munkavállalói részére cafeteriajuttatást? (Természetesen a többi munkavállaló megkapja a cafeteriaszabályzat alapján járó juttatásait.) Amennyiben a munkáltatónak van erre lehetősége, milyen el-járási folyamatra, dokumentációra van szüksége az egyedi döntésének jogszerű érvényesítésére?
Részlet a válaszából: […] ...köthető ki kötelezettségszegés esetére alkalmazható szankció. Ez esetben természetesen csak egységes elvek mentén, tehát nem egyediesítve lehet ezt munkaszerződésbe foglalni (valamennyi munkavállaló esetében vagy objektív szempontok szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Kötelezettségvállalás, utalványozás az arra jogosult akadályoztatása esetén

Kérdés: A polgármester szóban jóváhagyta a jegyző számára is a többletmunkavégzést és többletfeladat-ellátást, mert hosszú távon helyettesíteni kellett az egyik kolléganőt. A belső szabályzatban az szerepel, hogy a jegyző a kötelezettségvállaló és utalványozó a hivatalban felmerülő költségeknél, távolléte és összeférhetetlensége esetén az igazgatási ügyintéző. Jelen esetben pont ezt az igazgatási ügyintézőt kellett hosszú távon helyettesíteni, ezért a jegyző írta alá utalványozóként a saját kifizetési bizonylatait is. Nem vezetői, hanem egyszerű köztisztviselői óradíjjal volt számolva minden kifizetése, a polgármester szóban beleegyezését adta, és nem kívánt a részletekbe belefolyni. Jogszerűen járt-e el a jegyző?
Részlet a válaszából: […] ...jogosult személy, vagy a kötelezettségvállalásra jogosult személy feladata ellátásában akadályoztatva van, a képviselő-testület egyedi határozatában az önkormányzati hivatal alkalmazásában álló személyt jelölhet ki a helyi önkormányzat kiadási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Kötelezettségvállalás összeférhetetlensége

Kérdés: A településünk Roma Nemzetiségi Önkormányzata három megválasztott tisztségviselője egy család tagja; apa, lánya, veje. A kötelezettségvállaló és utalványozó a nemzetiségi önkormányzat elnöke. A belső ellenőr jelentésében kifogásolta az összeférhetetlenségi szabály be nem tartását, konkrétan azt, hogy "Kötelezettségvállalási, utalványozási feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt közeli hozzátartozója vagy a maga javára látná el" [Ptk. 1959. évi IV. Tv. 685. §. b) pont]. Milyen megoldással lehet ezt az ellentmondást feloldani? Hogy lehet ellátni a kötelezettségvállalási, utalványozási feladatokat ilyen összetételű képviselő-testülettel?
Részlet a válaszából: […] ...személy feladata ellátásában akadályoztatva van, akkor települési, területi nemzetiségi önkormányzat esetében a képviselő-testület egyedi határozatában, az Áht. 6/C. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti önkormányzati hivatal alkalmazásában álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

Kötelezettségvállalás, utalványozás

Kérdés: Község polgármesteri hivatalának pénzügyi ügyintézőjeként látom el a könyvelési feladatokat az önkormányzatnál, a hivatalnál és az önállóan működő költségvetési intézménynél, valamint a nemzetiségi önkormányzatnál. Mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezem, regisztrációm államháztartási szakon van bejegyezve. A hivatal vezetője a jegyző, az önkormányzaté a polgármester, a költségvetési intézményé az intézményvezető, a nemzetiségi önkormányzaté pedig az elnök. A jegyző és az intézmény vezetője tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester. Úgy tudom, hogy szakmai teljesítésigazolási, az utalványozási és a kötelezettségvállalói jogkör az önkormányzat esetében a polgármesternél, a hivatalnál a jegyzőnél, az intézménynél az intézményvezetőjénél, a nemzetiségi önkormányzatnál az elnöknél van, illetve az általuk írásban meghatalmazott személyeknél.
1. Ha a jegyző, a polgármester vagy az intézményvezető részére történik kifizetés, akkor ebben az esetben az általuk írásban meghatalmazott személyek jogosultak utalványozni, kötelezettséget vállalni, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója?
2. A polgármester meghatalmazhatja-e az alpolgármestert vagy a jegyzőt, hogy távollétében, illetve érintettsége esetén utalványozóként, kötelezettségvállalóként írjanak alá?
3. A kötelezettségvállalás bizonylatait a pénzügyi ellenjegyzőnek is alá kell írnia?
4. Mivel nem rendelkezik a hivatal gazdasági szervezettel, így a jegyző látja el a gazdasági vezetői teendőket?
5. Ki készíti el a pénzügyi szabályzatokat és az intézményekkel történő munkamegosztási megállapodásokat?
Részlet a válaszából: […] ...jogosult személy, vagy a kötelezettségvállalásra jogosult személy feladata ellátásában akadályoztatva van, a képviselő-testület egyedi határozatában az önkormányzati hivatal alkalmazásában álló személyt jelölhet ki a helyi önkormányzat kiadási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 11.

Temetői szolgáltatások áfája

Kérdés: Önkormányzatunk kötelező alapfeladatként köztemetőt üzemeltet. A temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők temető-fenntartási hozzájárulást fizetnek, s egyéb szolgáltatások után is van fizetendő díj. Kérdésünk, hogy helyesen járunk-e el, ha az ilyen jogcímeken fizetendő tételeket áfával növelten számlázzuk ki? Van-e lehetőség a tevékenységgel kapcsolatosan felmerült kiadások (pl. közüzemi számlák) áfájának levonására?
Részlet a válaszából: […] ...a lehetségesszerződéses kapcsolatokat, a levonható adó mértékének minden egyestemetőtulajdonos önkormányzat esetében csak egyedileg, a helyi sajátosságokfigyelembevételével kerülhet sor. A temető fenntartója, üzemeltetője általbeszedett díjak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 20.

Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony időtartamának meghatározása

Kérdés: Helyettesítés (GYED, GYES, fizetés nélküli szabadság stb.) céljából létesített határozott idejű közalkalmazotti jogviszony időtartama meghatározható-e naptárilag, amelyet ismételt határozott idejű kinevezéssel hosszabbítunk meg, amíg a helyettesítés indokolt?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 21. § (1) bekezdés alapján a közalkalmazottijogviszony főszabályként határozatlan időre jön létre. A hivatkozott paragrafus(2) bekezdése szerint közalkalmazotti jogviszony – ha törvény eltérően nemrendelkezik – helyettesítés céljából vagy meghatározott munka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 18.

Gyermekek után járó pótszabadság

Kérdés: Három gyermek után járó 7 nap pótszabadságot az édesapa szeretné igénybe venni. A legkisebb gyermek 2006. 09. 20-án tölti be 3. életévét. Az édesanya GYES után a gyermeknevelési támogatást fogja igénybe venni a gyermek 8 éves koráig. A férj a munkáltatójától kérheti-e a gyermekek után járó pótszabadságot? 2006. 01. 01-jétől kérte, de nem adták meg neki, arra hivatkozással, hogy az édesanya vállal többet a gyermekek neveléséből, és igénybe fogja venni a gyermeknevelési támogatást. Ha a GYET időtartamára nem is jár, de majd 2006-ra időarányosan jár-e?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése alapján, a szülők döntésealapján a gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót – vagy agyermekét egyedül nevelő szülőt – évenként a tizenhat évesnél fiatalabba) egy gyermek után kettő,b) két gyermek után négy,c) kettőnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 8.

Szemétszállítási díjkedvezmény érvényesítése a számlában

Kérdés: Az önkormányzat határozat alapján szemétszállítási díjkedvezményben részesíti a 70 éven felüli állandó lakosokat. A költségvetési intézménynek az ingatlantulajdonosnak kiszámlázott szemétszállítási díjban fel kell-e tüntetnie az 50 százalékos kedvezményt? A polgármesteri hivatal téríti meg egy összegben az intézménynek a kedvezményt.
Részlet a válaszából: […] ...70 év feletti állandó lakosokat megillető, önkormányzati határozat alapján járó kedvezmény az önkormányzat által adott olyan egyedi kedvezménynek minősül, amely árat közvetlenül befolyásoló támogatásnak tekintendő, és így áfaköteles. Az a támogatás, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 9.
1
2