31 talált cikk az adóbevallás , GYED kifejezésre

Kérdés: Egy magyar adóalany a MOSS egyablakos rendszerbe Magyarországon jelentkezett be, és a MOSS-rendszeren keresztül teljesítette bevallási kötelezettségét, továbbá fizette meg a más tagállamban esedékes áfát az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásai után. Ha az adóalany korábban a MOSS egyablakos rendszeren keresztül teljesítette az adókötelezettségét, és a MOSS-on keresztül benyújtott bevallását módosítania kell, akkor ezt megteheti az OSS egyablakos rendszeren keresztül? Az adóalany 2021. július 1-jétől már az OSS-rendszeren keresztül teljesíti adókötelezettségeit az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásai után.

Kérdés: Egy norvégiai székhelyű adóalany (társaság) Magyarországon a cégnyilvántartásban is szereplő olyan fiókteleppel rendelkezik, amely az Áfa-tv. szerint egyben állandó telephelynek is minősül. A fióktelepnek érvényes magyar adószáma van. A társaság az Európai Unió több másik országában, köztük Finnországban is rendelkezik áfaregisztrációval és ottani érvényes adószámmal is. Az Áfa-tv. értelmében vett állandó telephelye a társaságnak azonban az EU-n belül csak Magyarországon van a fióktelep útján. A társaság Finnországból finn nem adóalanyoknak értékesít, valamint több más EU-országba is megvalósít az Áfa-tv. 12/B §-a (1) bekezdésének megfelelő Közösségen belüli távértékesítést, köztük magyarországi nem adóalanyok részére is az alábbiak szerint:
A társaság alkalmazottakkal, eszközökkel Finnországban nem rendelkezik. A társaság megbízásából egy finn adóalany szolgáltató raktározza és fuvarozza el a termékeket Finnországból a rendeltetés szerinti EU-országba a nem adóalany vevők részére, mely során a termék nem kerül a finn szolgáltató tulajdonába, az mindaddig a társaság tulajdonát képezi, ameddig el nem jut a végső vevőkhöz. A társaság megbízásából az említett finn szolgáltató üzemelteti az online shopot is, amelyen keresztül a társaság nem adóalany vevői megrendelhetik a társaság termékeit. A társaság meghatalmazása alapján a finn szolgáltató állítja ki a társaság nevében a Finnországból induló közösségi távértékesítésről a számlákat a társaság nem adóalany vevőinek. A fenti tényállással kapcsolatban az OSS egyablakos rendszer alkalmazásával összefüggésben az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Regisztrálhat a társaság a fióktelepén keresztül Magyarországon az OSS-rendszerbe?
2. Teljesítheti a társaság a fióktelepén keresztül az összes Finnországból induló, más EU-tagállamba irányuló közösségi távértékesítések kapcsán adóbevallási és -fizetési kötelezettségét a magyar OSS-rendszeren keresztül 2021. július 1-jétől?
3. A társaság vagy a fióktelep adatai (név, cím, adószám) szerepeltetendők a Finnországból induló közösségi távértékesítésről kiállítandó számlákon, illetve bizonylatokon?
4. A magyar számlázási szabályok alá tartozó ügyletek esetén kiállítható-e nyugta? Ha igen, milyen esetben?
5. Online adatszolgáltatásra mely tranzakciók a kötelezettek, és milyen módon?
6. Azon számlák esetében, amelyeket a társaság az OSS-rendszeren keresztül vall be és kezeli azok adókötelezettségét, fel kell tüntetni az áfa összegét forintban?

Kérdés: Egy költségvetési intézmény negyedéves áfabevalló. Az év végi beszámolóban a IV. negyedéves áfabevallás adatait a megfelelő mérlegsorokon mutatja-e ki az intézmény, mely általában a IV. negyedévben visszaigénylő pozícióban van, ez az alábbiak szerint alakul a bevallásban):
- fizetendő áfa összege: 200 ezer forint,
- levonható áfa összege: 500 ezer forint,
- visszaigényelhető adó összege: 300 ezer forint.
Az intézmény mérlegében az alábbiak szerint szerepel:
- fizetendő áfa összege: 200 ezer forint a Más fizetendő áfa 166. soron negatív előjellel (E/II/2.),
- levonható áfa összege: 500 ezer forint a Más előzetesen felszámított levonható áfa 161. soron (E/I./2.),
- visszaigényelhető adó összege: 300 ezer forint az Egyéb sajátos eszközoldali elszámolások 171. soron (E.) (Amennyiben egyéb sorokon nem szerepel összeg.)

Kérdés: Az önkormányzatunk alanyi mentes adóalany. Az önkormányzat azt tervezi, hogy egy egyesülettől üzemeltetésre átvesz egy 9 és egy 14 személyes buszt. Az önkormányzat ezeket a buszokat bérbe szeretné adni. Még nincs leszabályozva a buszbérbeadás. Az önkormányzat egy katás vállalkozóval üzemeltetné a buszt. A katás vállalkozó számlázna az önkormányzatnak a személyszállítás elvégzéséért. Amennyiben az önkormányzat a buszokat bérbe adja, akkor a számlát áfásan vagy mentesen kell kiállítani? Be kell jelenteni a NAV felé? Ha áfás, akkor havonta kell az áfát befizetni? Hogyan kellene leszabályoznunk a bérbeadást?

Kérdés: Önkormányzat intézményeként működő szervezet vagyunk. 2019-ben cafeteriautalás történt a dolgozók részére igazgatói rendelkezés alapján, azonban a bérszámfejtő néhány tételt nem rögzített a KIRA rendszerben. Sajnos 2020-ban sem kerültek számfejtésre a kimaradt tételek, így a kifizetett összegek járulékai nem kerültek a megfelelő helyre. A könyvelés milyen módon tudja a kifizetetlen járulékokat megjeleníteni a beszámolóban?

Kérdés: Önkormányzatunknak két gazdasági társasága van. Az egyik társaságban az önkormányzat 100%-os tulajdonos, a másik társaságban az önkormányzatnak 51%-os, a másik önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnak pedig 49%-os tulajdoni hányada van. Ez a két társaság alapíthat-e csoportos társaságiadó-alanyiságot? Kérem ismertessék a csoportalapítás feltételeit és működését! Úgy tudjuk, hogy csoportos áfaalanyiságot nem alapíthatnak, ennek mi az oka?

Kérdés: Polgármesteri hivatal vagyunk, és mi könyveljük a nemzetiségi önkormányzatot is. Negyed--éves áfabevallók vagyunk, és a gyermek-étkeztetés miatt jellemzően több a levonható áfánk, mint a fizetendő. Vonatkozik-e ránk és a nemzetiségi önkormányzatra az éves bevallási kötelezettség? Lehet-e gyakorított bevallást kérni?

Kérdés: Intézményünk a havi munkabérrel együtt utal a dolgozóknak béren kívüli juttatásként havi 5000 Ft készpénzjuttatást. Az utalás általában a követő hónap 5-én történik. Úgy tudjuk, hogy jövőre az évi 100 000 Ft-ig adható készpénzjuttatás nem lesz béren kívüli juttatás. A januárban folyósított bérrel együtt utalt készpénzjuttatás után számolhatjuk-e a béren kívüli juttatás utáni adót?

Kérdés: Önkormányzatunk egy nyertes pályázat keretében a településen egyedi szennyvíztisztító berendezéseket fog elhelyezni magánszemélyek, illetve közintézményeink ingatlanjain. A?fővállalkozó előlegszámlát szeretne benyújtani a már megérkezett tartályok vonatkozásában, és ehhez a mai napon egy adóalanyisági nyilatkozatot kért tőlünk az Áfa-tv. szerinti fordított adózás alkalmazásához. Önkormányzatunk áfaalany. A beruházás építésihatóságiengedély-köteles. A?szállító kiállíthat fordított adózás szabályai alá eső számlát önkormányzatunk részére?

Kérdés: NEAK által finanszírozott, önkormányzathoz tartozó költségvetési szerv vagyunk. A MÁK múlt év novemberében közölte velünk, hogy forgótőke-tartozásként utaljunk át nekik közel 4 millió forintot 2015-2017. év vonatkozásában. Tisztáztuk, hogy ez a "követelésük" miből adódik: XY dolgozó pl. október hónapban táppénzre megy, de a táppénzes papírjait november hónapban adja le. A KIRA-ban nem kerül október hónapban rögzítésre a távolléte, emiatt a dolgozó teljes havi munkabért kap. A MÁK részéről megtörténik október 31-ével a számfejtés. A KIRA-ban a távollét rögzítése november hónapban történik meg. A MÁK ennek alapján egy rendező számfejtést csinál, így a dolgozótól levonásra kerül az őt meg nem illető munkabér. (Munka-vállaló részéről rendeződik a táppénz elszámolása, a munkabér túlfizetése.) A?MÁK október hónapra eső – a NAV-hoz történő – befizetéseket átutalja, a táppénzes napokra eső járulékokat is, ezek szerint: "túlfinanszírozott" lettünk. A kérdés, hogy miből fizetjük vissza ezt az ún. túlfinanszírozást, mikor a NEAK-finanszírozással, a felügyeleti szervünk támogatásával, valamint a kifizetett munkabérrel és annak kifizetett munkáltatói közterhével is egyeznünk kell? A MÁK munkatársa azt mondja, hogy a "Foglalkoztatottak munkabérelőlege" számláról utaljuk vissza részükre a "túlfinanszírozást", amire nem könyvelünk semmiféle túlfizetést/túlfinanszí-rozást.