Közigazgatási hatósági eljárási illeték kezelése

Kérdés: Az illetéktörvény szabályai szerint a közigazgatási hatósági eljárásért a törvényben megállapított illetéket kell fizetni az eljárás kezdeményezésekor annak, aki az eljárás megindítását kéri. A közigazgatási hatósági eljárási illetékeket az elektronikus ügyintézés bevezetésével már nem illetékbélyeggel vagy egyéb módon kell megfizetni az ügyfélnek ilyen esetben, hanem átutalással. Önkormányzatunk létrehozott erre egy Közigazgatási hatósági eljárási illetékek számlát. Az eljárási illeték megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet nem tartalmazza, hogy az önkormányzatok közigazgatási hatósági eljárásai kapcsán befolyt illetékekkel a továbbiakban az önkormányzatoknak milyen teendőjük van. Ez véglegesen az önkormányzatok bevételét képezi, vagy tovább kell utalni a Magyar Államkincstár számlájára? Ha igen, kell-e valamilyen adatszolgáltatást teljesíteni ezzel kapcsolatban? Szabályozza-e ezt valamilyen jogszabály?
Részlet a válaszából: […] ...eljárási illeték-, és az azzal összefüggésben felszámított késedelmipótlék-, bírságbevételt a visszatérítésekkel csökkentve, negyedévente kell a Kincstár által megjelölt fizetési számlára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Támogatói jegyek sorsoláson való részvétele

Kérdés: Községi rendezvényen támogatói jegyek árusítását tervezzük, melynek elsődleges célja a programok költségeihez való lakossági hozzájárulás. A programok egyébként ingyen lesznek látogathatók. A támogatói jegyek sorsoláson is részt vennének, ahol kisebb-nagyobb tárgyakat, felajánlásokat lehetne vele nyerni. A tervezett nyereménysorsolásnak milyen szabályai vannak? (Pl. be kell jelenteni a NAV-hoz, vagy valamilyen más szervhez?) Milyen adminisztratív és nyilvántartási kötelezettség keletkezik az önkormányzatnál a nyeremények vonatkozásában? Milyen adózási vonzata lesz a nyereményeknek?
Részlet a válaszából: […] ...ad a magánszemélynek, tájékoztatja az adóhatóságot, hogy az adó nem került levonásra, és azt a magánszemélynek kell befizetnie a negyedévet követő hó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Forgótőke elszámolása

Kérdés: Visszakaptunk a Kincstártól 20 000 Ft forgó-tőkét. Lekönyveltük a T 331 – K 3654 kontírt, de így mínuszos egyenlege van a forgótőkeszámlának. A 38/2013. NGM rendeletben a T 3654 – K 3511/3518 tétel szerepel kapcsolódóként, de a 3511-hez könyvelni kellene a költségvetési számvitelbe is, amit ha megteszünk, az eltérést okoz a Kincstártól kapott bevételek teljesítésének egyeztetésénél. A nettó finanszírozást kellene ezzel az összeggel korrigálni? Ha igen, hogyan, milyen könyvelési tételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...alá tartozó költségvetési szerv (OEP nettó kör) által a megyei igazgatóságok lebonyolítási számláira beutalt (havi vagy negyedéves) forgótőke összegének jóváírása   T 3312 – K 36744. Visszajáró forgótőke helyi önkormányzat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Az adóhatóság köztartozás-visszatartási joga

Kérdés: A III. negyedéves általánosforgalmiadó-bevallásunk visszaigényelhető adót tartalmaz. Sajnos egy korábbi időszakról fennálló tartozásunk miatt az adóhivatal a kiutalást megtagadta, és a korábbi tartozásra kívánja átvezetni. Természetesen a tartozásunkat meg akarjuk fizetni, de ha az áfát nem kapjuk vissza, akkor gazdálkodásunkban ez jelentős finanszírozási gondot okoz. Milyen lehetőségünk van az áfa kiutaltatására?
Részlet a válaszából: […] Az adózónak visszaigénylést tartalmazó bevallásában nyilatkoznia kell arról, hogy van-e valamelyik adóhatóságnál esedékessé váló tartozása, és az milyen összegű. Az APEH-tartozásokat az állami adóhatóság nyilvántartja, ugyanakkor adatszolgáltatás alapján tudomása van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.