10 talált cikk a finanszírozás , fenntartó , költségvetés , GYED kifejezésre

Kérdés: Önálló költségvetési szerv vagyunk, önkormányzati konyha útján történik a gyermekétkeztetési feladat ellátása. Az étkezési térítési díjakat a konyha szedi be, és állítja ki az általános forgalmi adót is tartalmazó számlákat. Számlát állít ki az önkormányzat felé is az ingyenes étkezők vonatkozásában, akik nyilatkozat alapján ingyen étkeznek. A számlát az áfa felszámításával állítja ki ebben az esetben is. Valamennyi nyersanyagra levonásba helyezi az általános forgalmi adót, mivel mindenre áfás számlát állít ki. Az önkormányzat azonban intézményfinanszírozást is biztosít az intézmény számára, tehát nem egyedüli bevételi forrása a gyermekétkezés kapcsán kiállított számla. Helyes-e az önkormányzati konyha eljárása, amikor valamennyi számla áfatartalmát levonásba helyezi, illetve helyes-e a gyakorlat, miszerint az ingyenes étkezők vonatkozásában az önkormányzat felé áfás számlát állít ki arra figyelemmel, hogy intézményfinanszírozásban is részesül?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önállóan működő költségvetési intézmény vagyunk, előadó-művészeti szervezet, a 2008. évi XCIX. törvény is vonatkozik ránk.
1. A vezetői megbízásokat a 2020. évi XXXII. törvény értelmében nem érinti az átalakulás. A gazdasági vezetők kinevezését, vezetői megbízását az Áht. szerint eddig a fenntartó készítette el, a polgármester írta alá. Az átalakulásról szóló törvény szerinti tájékoztatást, a munkaszerződésre vonatkozó ajánlatot, a munkaszerződést kitől fogjuk megkapni, a fenntartótól vagy a zenekar igazgatójától? A gazdasági vezető közalkalmazotti jogviszonya határozatlan, a vezetői megbízatása határozott idejű. 2020. október 31. napon mit tartalmaz majd a munkaszerződés, munkakör, munkaszerződés időtartama?
2. A 40 év jogosultsági idővel rendelkező, de még nem nyugdíjas nő munkavállaló részére jár-e végkielégítés, amennyiben nem írja alá a további foglalkoztatást megalapozó munkaszerződést?
3. A kulturális illetménypótlék be lesz építve a munkabérbe. Eddig a kulturális illetménypótlékot az állam finanszírozta. A költségvetés eredeti előirányzata nem tartalmazta, havonta a MÁK és a fenntartó tájékoztatása szerint előirányzatot módosítottunk. 2020. november 1-jétől ki finanszírozza a kulturális illetménypótlékot?
4. Amennyiben több dolgozó nem fogadja el a munkáltató ajánlatát a munkaszerződésre, a kifizetendő végkielégítés és a távolléti díj összegét az állam finanszírozza meg?
5. 40 év szolgálati idővel rendelkező nő közalkalmazott 2020. április 29-től 8 hónap felmentési idejét tölti. A tényleges munkavégzés alóli felmentés ideje 2020. augusztus végétől kezdődik, és 2020. december 28-ig tart. Az ő esetében hogyan alakul át a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá?
6. Táppénzen lévő – veszélyeztetett terhes – dolgozó szabadságát is ki kell adnom a közalkalmazotti időszakra. A táppénz után szülési szabadságon lesz. Ebben az esetben hogyan járok el helyesen? Ki kell fizetnem az időarányosan járó szabadságát, mert nem tudja kivenni? Nyáron a zenekari tagok az évad lezárultával szabadságon vannak. Amíg nem szül, ki tudná venni a szabadságát, de akkor meg kell szakítani a táppénzt.
7. Szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévő dolgozónak az időarányosan és a törvények szerint a szülési szabadságra és a GYED első hat hónapjára járó szabadságát is ki kell adnom, vagy ki kell fizetnem? Amikor visszajön dolgozni, nem lesz szabadsága, hogyan szoktatja be a gyermekét a bölcsődébe, óvodába?
8. Az előadó-művészeti törvény (2020. július 1-jétől) értelmében a munkaköröket és a munkakörökre előírt végzettségeket, képesítéseket a kormány rendeletben határozza meg. Már létező jogszabályra hivatkozik, vagy ezután készül el a rendelet? Eddig a 150/1992. Korm. rendelet szabályozta a kulturális közalkalmazotti munkaköröket az előadó-művészeti szervezetekre vonatkozóan is.
9. A törvény szerint 5 évig a Kjt. szerinti végkielégítést és a jubileumi jutalmat ki kell fizetni. Mi lesz a jubileumi jutalom számításának alapja, a dolgozó munkabére a jogosultság megszerzésének az időpontjában? Az esetleges bérpótlékokat bele kell számítani? Ha szólamvezető, és azért kap pluszpénzt határozott időre (munkaszerződés-kiegészítésként), azt az összeget bele kell számítani? A fenntartónak kell biztosítani a fedezetet 5 évig, vagy az állam magára vállalja? Eddig kötött felhasználású céltámogatásként biztosította a fenntartó évenként a felmentés és a jubileumi jutalom összegét.
10. Az előadóművészek úgynevezett "szakmai nyugdíja" évekkel ezelőtt átalakult korhatár előtti ellátássá. 2020. november 1-jétől a művészek véleménye szerint munkaviszony mellett már nem kell szüneteltetniük ennek az ellátásnak a folyósítását akkor, ha dolgoznak, és nem vonatkozik rájuk a kereseti korlát sem. A 2020. július 1-jén életbe lépő új nyugdíj- és tb-törvény hogyan szabályozza ezt?
11. A munkaszerződést határozatlan időre kötjük azoknak, akiknek most is az. A pótlékokat, keresetkiegészítéseket be kell építeni a munkabérbe? Sok esetben a jogviszony határozatlan, a pótlék (pl. szólamvezetői pótlék) határozott időre szól. A munkaszerződésben szerepeltetem a munkabér határozatlan időre járó részét, a munkaszerződés-kiegészítésben pedig szerepeltetem a munkabér határozott időre szóló részét? Hogyan járok el helyesen? Kapcsolt munkaköröknél hogyan szerepeltetem a munkaszerződésben a munkabért? (Zenekari tag zenekari felügyelői, pódiumtechnikusi munkát is végez, a pódiumtechnikus gondnoki feladatot is ellát.)
12. A 6% emelésre, ami elméletileg 2020. január 1-jétől jár a dolgozóknak, milyen szabályozás vonatkozik?
13. Aki hamarabb kapja meg a munkaszerződés-ajánlatot, mint augusztus 15., annak az átvételtől számít a 30 nap, amíg írásban válaszolnia kell?

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a helyi önkormányzatoknak a Htv. 36/A. §-át?

Kérdés: Városüzemeltetési feladatokra állami feladatalapú finanszírozást kapunk. A társaság működéséhez az éves költségvetési rendeletben meghatározott összeghatárig általános működési támogatást nyújtunk. A támogatás utalása havi ütemezésben történik, mely havi összeg forrása az adott hónapban utalt feladatalapú finanszírozás rész, valamint saját forrás. A feladatalapú finanszírozáselszámolás alapja a kiadások megfelelő COFOG-on történő elszámolása. Esetünkben a társaság részére havonta leutalt összeg államháztartáson kívülre átadott pénzeszköz a 066020 város- és községgazdálkodás COFOG-on történik. Hogyan javítsuk a könyvelésünkön az elszámolás érdekében, hogy a havonta leutalt összeg ne minősüljön szolgáltatásnyújtásnak, ne kerüljünk az áfa hatálya alá?

Kérdés: Intézményünk működési körébe iskolák, bölcsődék és szociális intézmények étkeztetése tartozik. Tevékenységünkhöz az önkormányzati támogatást intézményi finanszírozásként kapjuk. Többek között a Költségvetési Levelek év elején megjelent számaiban az jelent meg, hogy ebben az esetben a támogatás nem adóalap, csak az ellátottak étkezési térítési díja és kapcsolódó beszerzése előzetesen felszámított áfája teljes egészében levonható. Esetünkben az önkormányzat képviselő-testülete az ellátottak térítési díját határozza meg (ha közben árváltozás történik, azt a rendelet nem követi le). Az intézményfinanszírozás nem étkezési finanszírozás, nincs lejelentve a tényleges adagfogyasztás az önkormányzat felé, a felügyeleti támogatást intézményfinanszírozásként kapjuk. Jól értelmezzük, hogy a támogatás ebben az esetben nem adóalap?

Kérdés: Oktatási intézmény vagyunk. Éves, fenntartó által elfogadott, illetve jóváhagyott költségvetésből gazdálkodunk. Kiadásaink, bevételeink működésre kerülnek felhasználásra. Könyvelésünk az államháztartási törvény (Áht.) alapján kettős könyvvitel. Ez az alapja a beszámolók elkészítésének. Szükség van-e a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján egy analitikus nyilvántartás vezetésére kötelezettségvállaláshoz? Véleményünk szerint e rendelet 67. pontja szabályozza a kötelezettségvállalás dokumentumait. A költségvetési intézmények az elfogadott éves költségvetésüket előirányzat alapján a főkönyvi könyvelésben (TTG-program) rögzítik, amely minden havi zárás után adatot szolgáltat a költségvetés időarányos felhasználásáról. Fenti rendelet alapján kötelezővé tették egy kötelezettségvállalást nyilvántartó analitikus rendszer vezetését. Kérem szíves válaszukat, hogy a beszámoló alapját jelentő főkönyvi könyvelés mellett van-e jelentősége és szakmai alapja egy ugyanolyan módszerrel egy második kettős könyvelés vezetésére!

Kérdés: Önállóan gazdálkodó közoktatási intézmény a gyermekétkeztetést vásárolt élelmezéssel biztosítja. Önköltségi áron (nyersanyagnorma + rezsi + áfa) beszerzi az élelmiszert, és továbbszámlázza az azt igénybe vevő gyermekeknek nyersanyagnorma + áfa áron. A gyermekek egy része rászorultságára tekintettel kedvezményben részesül alanyi jogon. Részükre az étkezéshez normatív állami támogatás vehető igénybe. Az intézménynek tovább kell-e számláznia a térítési díj és a kedvezmény (50, illetve 100 százalék) különbözetét, melyre az állami támogatás nyújt fedezetet, vagy bevételeit azon a szinten tervezi és teljesíti, amit a kedvezmények igénybevétele reálisan jelent? Ha a különbözetet a fenntartó és az állami támogatást igénybe vevő önkormányzat számlára kifizeti az intézménynek, áfavonzata van, ami a visszaigényelhető áfát az egyéb feltételek teljesítése esetén csökkenti, mert így magasabb lesz a beszedett áfa. Ha nem kell a fenntartó és állami támogatást igénybe vevő önkormányzatnak a különbözet áfája nem kerül be a beszedett áfába. (Bár ez utóbbi esetben az állam a nyújtott támogatás "kvázi áfatartalmát" visszavonja.)

Kérdés: Segítségüket kérjük az Áfa-tv. 2006-ra vonatkozó előírásainak helyes alkalmazásához a Szociális Gondozási Központ tevékenységével kapcsolatban, az alábbiak szerint: Intézményük egyik alapfeladata szociális étkezés nyújtása, amely az Áfa-tv. alapján adóköteles tevékenység, 15%-os adókulcs alá esik. Az ellátottak étkeztetése úgy történik, hogy intézményünk megvásárolja az adott időszakra vonatkozó ebédadagot, majd a városi önkormányzat szociális ellátásokról szóló rendelete alapján az ellátottak jövedelmi viszonyaitól függő térítési díjat az igénybevevőknek kiszámlázza. Az étkezést igénybe vevők többsége a beszerzési árnál alacsonyabb térítési díjat fizet, a különbözet beépül az intézmény költségvetésébe, és ezt a fenntartó városi önkormányzattól támogatásként kapjuk meg. A vásárolt élelmezés áfájának összegét levonásba helyezzük. Intézményünk a szociális étkeztetésen kívül más áfaköteles tevékenységet nem végez. Kérjük szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az étkezés beszerzési (áfát tartalmazó) ára és az ellátottak által fizetendő (áfás) térítési díj különbözete az Áfa-tv. 22. § (2) bekezdés szerinti szolgáltatásnyújtás ellenértékének minősül-e, adóalapot képező államháztartási támogatás-e, illetve az előzőekben leírt tevékenységgel kapcsolatban kapott finanszírozás árat közvetlenül befolyásoló támogatásnak minősül-e? Intézményünk havi áfabevalló.

Kérdés: Terheli-e önálló pénzforgalmibankszámla-nyitási és -bejelentési kötelezettség a költségvetési szervet, ha adókapcsolattal rendelkezik?

Kérdés: Intézményünk saját melegkonyhával saját diákjait étkezteti. A tanulók az intézménynél a térítési díj 30-50-100%-át fizetik be. A kedvezményes térítési díj miatt kieső árbevételt pénzmozgás nélküli fiktív árbevételként kezeljük, és 100%-ra kiegészítve befizetjük utána a 12%-os áfát. Helyesen járunk-e el?