Munkába járás költségtérítése

Kérdés:

A polgármesteri hivatalnál vezetői pozíciót betöltő munkavállalónk 44 km-ről jár be dolgozni saját gépkocsival. Munkába járás címen, adómentesen, maximum 15 Ft/km számolható el (jelenleg ezt téríti neki a hivatal). Mivel a benzinárak jelentősen megnövekedtek, jelentős költségtöbblettel jár a dolgozó munkába járása.
1. Megállapodhatunk-e úgy, hogy munkába járásként, a kiküldetésként elszámolható módon határozzuk meg a költségtérítést (amortizáció + NAV szerinti normafogyasztás), és így az adómentesen elszámolható (munkába járás) feletti részt is megkapja a munkavállaló (természetesen bérként adózva és megfizetve utána a szochót)?
2. Ha az 1. pont kivitelezhető, lehetséges-e alacsonyabb vagy magasabb fogyasztás meghatározása is, eltérően a kiküldetésben meghatározott, cm³ után előírt NAV szerinti normafogyasztásnál?
3. A szabályzatunkba ezt a döntésünket bele kell-e foglalni, vagy ez lehet egy egyedi megállapodás a munkavállalónkkal? Ha a szabályzatba bele kell foglalni, akkor lehetséges, hogy ez az emelt összegű költségtérítés csak egyedi döntéssel és megállapodással, rendkívüli esetekben, egyedi (magasabb) felelősséget igénylő munkakörben áll fenn?
4. Ha ez a megállapodás járható út, milyen dokumentáció szükséges, hogy ez az emelt költségtérítés adható legyen a dolgozónak (pl.: szabályzaton átvezetés, munkáltatói intézkedés, valamilyen egyedi megállapodás stb.)?

Részlet a válaszából: […] ...erről az arra jogosult döntéshozó (pl. költségvetési szerv vezetője vagy magasabb szintű, fenntartói vezető), és javasolt azt nem egyedileg, hanem az összes munkavállalóra vagy legalábbis munkavállalók objektív szempontok szerint meghatározott csoportjára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Önkormányzat áfa-adóbevallása koronavírus-járvány alatt

Kérdés: Polgármesteri hivatal vagyunk, és mi könyveljük a nemzetiségi önkormányzatot is. Negyed--éves áfabevallók vagyunk, és a gyermek-étkeztetés miatt jellemzően több a levonható áfánk, mint a fizetendő. Vonatkozik-e ránk és a nemzetiségi önkormányzatra az éves bevallási kötelezettség? Lehet-e gyakorított bevallást kérni?
Részlet a válaszából: […] A 85/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 17. §-ának rendelkezése alapján az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó adatszolgáltatásra kötelezettek az áfabevallási kötelezettségüknek éves gyakorisággal tudnak eleget tenni, melynek legközelebbi határideje 2021....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Negatív maradvány

Kérdés: 2014. évi beszámolóban a polgármesteri hivatal alaptevékenységének maradványa negatív lett. Kérem, legyenek szívesek segíteni, ebben az esetben miként kell a maradványt elszámolni a 2015. évi könyvelésben?
Részlet a válaszából: […] ...kérdezték már költségvetési szervek, és gyakori problémaként jelentkezik a negatív maradvány.A Kincstár felülvizsgálta a 2015. III. negyedévi időközi költségvetési jelentés 04-es űrlap 5-6. és 8. oszlopok 12-24. soraiban lévő maradványadatokat, és megállapította,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Kötelezettségvállalás

Kérdés: A 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.) 52. §-ának (6) bekezdése alapján a helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget. Önkormányzatunknál a polgármester által írásban felhatalmazott személyek a polgármesteri hivatal állományába tartozó köztisztviselők közül kerülnek ki. Kérdésünk, hogy helyesen járunk-e így el, adhat-e a polgármester felhatalmazást a hivatal állományába tartozó köztisztviselőnek?
Részlet a válaszából: […] ...nincs. A jogszabály egyértelművé is vált e tekintetben 2013. március 12-étől, mivel meghatározásra került, hogy a képviselő-testület egyedi, önkormányzati határozatában kijelölhet a polgármesteri hivatal alkalmazásában álló személyt az önkormányzati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

Kötelezettségvállalás, utalványozás

Kérdés: Község polgármesteri hivatalának pénzügyi ügyintézőjeként látom el a könyvelési feladatokat az önkormányzatnál, a hivatalnál és az önállóan működő költségvetési intézménynél, valamint a nemzetiségi önkormányzatnál. Mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezem, regisztrációm államháztartási szakon van bejegyezve. A hivatal vezetője a jegyző, az önkormányzaté a polgármester, a költségvetési intézményé az intézményvezető, a nemzetiségi önkormányzaté pedig az elnök. A jegyző és az intézmény vezetője tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester. Úgy tudom, hogy szakmai teljesítésigazolási, az utalványozási és a kötelezettségvállalói jogkör az önkormányzat esetében a polgármesternél, a hivatalnál a jegyzőnél, az intézménynél az intézményvezetőjénél, a nemzetiségi önkormányzatnál az elnöknél van, illetve az általuk írásban meghatalmazott személyeknél.
1. Ha a jegyző, a polgármester vagy az intézményvezető részére történik kifizetés, akkor ebben az esetben az általuk írásban meghatalmazott személyek jogosultak utalványozni, kötelezettséget vállalni, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója?
2. A polgármester meghatalmazhatja-e az alpolgármestert vagy a jegyzőt, hogy távollétében, illetve érintettsége esetén utalványozóként, kötelezettségvállalóként írjanak alá?
3. A kötelezettségvállalás bizonylatait a pénzügyi ellenjegyzőnek is alá kell írnia?
4. Mivel nem rendelkezik a hivatal gazdasági szervezettel, így a jegyző látja el a gazdasági vezetői teendőket?
5. Ki készíti el a pénzügyi szabályzatokat és az intézményekkel történő munkamegosztási megállapodásokat?
Részlet a válaszából: […] ...jogosult személy, vagy a kötelezettségvállalásra jogosult személy feladata ellátásában akadályoztatva van, a képviselő-testület egyedi határozatában az önkormányzati hivatal alkalmazásában álló személyt jelölhet ki a helyi önkormányzat kiadási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 11.

Utalványozás

Kérdés: Körjegyzőséghez tartozó önkormányzat házipénztárából kifizetett, a Szoc-tv. alapján megállapított, alanyi jogon járó juttatásokat (időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, FHT, lakásfenntartási támogatás), melyek megállapítása a jegyző hatásköre, kinek kell a pénztárbizonylaton/utalványrendeleten utalványozni? Korábban a 292/2009. Korm. rendelet erre külön kitért, de a 368/2011. Korm. rendelet (Ávr.) szerint önkormányzat esetében alapvetően a polgármester jogosult utalványozni, bár a jogszabályban van meghatározott kivétel. Ez kivételnek minősül, és a jegyző utalványoz? Esetleg ha a jegyző megbízza az osztályvezetőt, akkor az osztályvezetőnek kell utalványozni? Más a helyzet a polgármesteri hivatal esetében, ahol a költségvetésében kell megtervezni, és ilyenkor egyértelműen a jegyző utalványoz, de önkormányzatnál – szerintünk – nem egyértelmű az utalványozás. A meghozott határozat kötelezettségvállalásnak minősül, melyet ellenjegyezni szükséges?
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzatnál kötelezettségvállaló és utalványozó a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy. A jogszabály egyedül itt nem írja elő, hogy az önkormányzat alkalmazásában kell állnia az írásban felhatalmazott személynek.Önkormányzati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.

Körjegyzőség feladatai az önkormányzati működésben

Kérdés: Az önkormányzatok képviselő-testületei a körjegyzőséggel kapcsolatos követelmények között megfogalmazhatják-e, hogy a köztisztviselőknek kötelező az önkormányzati rendezvények előkészítésében részt venni, illetve azon kötelező részt venni (pl. főzés, kiszolgálás stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...többek között – a költségvetési szervvelkapcsolatos alapítói jogokat, így a szervezeti és működési szabályzatjóváhagyását, és egyedi utasítás adását is feladat elvégzésére vagy mulasztáspótlására.Mindezek alapján a képviselő-testületek megfogalmazhatjákazt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Mobiltelefonok értékcsökkenési leírása

Kérdés: Dönthet-e a költségvetési szerv számviteli politikájában arról, hogy tárgyi eszközei értékcsökkenését, a 249/2000. Korm. rendelet 30. § (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, az előírt leírási kulcsok alapján számított használati időnél rövidebb idő alatt írja le? A polgármesteri hivatal dolgozói munkavégzéséhez vásárolt mobiltelefonok várható használati ideje a gyakorlat szerint átlagosan 3-4 év. Tekintettel arra, hogy a mobiltelefonok az 1-es számlaosztályban az egyéb gépek, berendezések és felszerelések között kerülnek kimutatásra, használati idejük – a 14,5% leírási kulcsot figyelembe véve – 7 évben került megállapításra. A 249/2000. Korm. rendelet 30. § (5) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy az államháztartás szervezete a tervezett használati idő figyelembevételével kisebb mértékben állapítsa meg az általa alkalmazott lineáris leírási kulcsot, viszont ennek ellenkezőjére nem tér ki. Alkalmazható-e 20% vagy 33% leírási kulcs a mobiltelefonok esetén?
Részlet a válaszából: […] ...felüli értékcsökkenést számolhat el.A mobiltelefonoknál választhatja a költségvetési szerv, ha abekerülési érték nem haladja meg egyedileg az 50 ezer Ft-ot, az egyösszegűamortizáció elszámolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Szemétszállítási díjkedvezmény érvényesítése a számlában

Kérdés: Az önkormányzat határozat alapján szemétszállítási díjkedvezményben részesíti a 70 éven felüli állandó lakosokat. A költségvetési intézménynek az ingatlantulajdonosnak kiszámlázott szemétszállítási díjban fel kell-e tüntetnie az 50 százalékos kedvezményt? A polgármesteri hivatal téríti meg egy összegben az intézménynek a kedvezményt.
Részlet a válaszából: […] ...70 év feletti állandó lakosokat megillető, önkormányzati határozat alapján járó kedvezmény az önkormányzat által adott olyan egyedi kedvezménynek minősül, amely árat közvetlenül befolyásoló támogatásnak tekintendő, és így áfaköteles. Az a támogatás, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 9.

Költségvetési szervek természetbeni juttatásai és a reprezentáció

Kérdés: Hogyan kell kezelni a polgármesteri hivatalok és költségvetési intézmények természetbeni juttatásait és reprezentációs kiadásait? Hogyan történik ezek adóztatása és nyilvántartása?
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8. pontja tételesen felsorolja. Ha a természetbeni juttatás reprezentáció vagy 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándék, akkor annak éves értékéből nem kell a kifizetőnek ezt az adót megfizetnie azon rész után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.