Belső ellenőrzési vezető vezetői pótszabadsága és pótléka

Kérdés: Egy integrált költségvetési szervnél dolgozom, mint belső ellenőr. Az intézmény 100 főt foglalkoztat, a belső ellenőri feladatokat egyedül látom el, így a belső ellenőrzési vezető feladatát is. A Bkr. 2. §-ának c) pontja alapján, ha egyedül látom el a belső ellenőrzési feladatokat egy költségvetési szervnél, belső ellenőrzési vezetőnek minősülök. A kérdésem tulajdonképpen arra irányul, hogy ha a kinevezésem belső ellenőr, akkor pusztán a jogszabály alapján jár-e nekem a vezetői 5 nap pótszabadság és a vezetői pótlék? Vagy nem jár, csak a belső ellenőrzési vezető feladatait kell elvégeznem, mint belső ellenőr?
Részlet a válaszából: […] Önmagában az, hogy valaki a Bkr. alapján funkcionálisan belső ellenőrzési vezetőnek minősül, s ennek megfelelően köteles ellátni a belső ellenőrzési vezetői feladatokat, még nem jelenti azt, hogy valódi vezetői megbízásról lenne szó. Közalkalmazottak esetében a vezetők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 3.

Kiküldetés, hivatali, üzleti utazás – saját gépkocsihasználat költségeinek megtérítése

Kérdés: Vannak olyan munkakörök, amelyek ellátása igényli a folyamatos gépkocsihasználatot. Mivel ezt az önkormányzat biztosítani nem tudja, a dolgozó saját autójával végzi munkahelyi feladatait településen belül, illetve külterületen. Ilyen munkakörök: mezőőr, településőr, közmunka-irányító. A településen belül olyan közlekedési lehetőség nincs, amivel ezek a munkák elláthatók. Kiküldetési rendelvénnyel számoljuk el a kilométert, amihez egy részletes útnyilvántartás tartozik. Megfelelő-e az eljárásunk?
Részlet a válaszából: […] ...által közzétett, adott hónapra érvényes üzemanyagár (vagy számla szerinti üzemanyagár) figyelembevételével (a magánszemély egy negyedéven belül nem térhet el a választott módszertől, ideértve a gépkocsi típusa vagy a lökettérfogata szerinti fogyasztási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Étkeztetés

Kérdés: Intézményünkben problémát okoz az étkeztetési feladatok személyek közötti megosztása. Kérdésünk lenne, hogy melyek az élelmezéssel foglalkozó munkakörök, a feladatok hol, hogyan kerülnek megírásra, továbbá az élelmezésvezető milyen feladat- és hatáskörrel bír?
Részlet a válaszából: […] ...gazdálkodás érdekében.Az élelmezésvezető készíti el a heti étlapokat is. Belső szabályzatban meghatározott időközönként, negyedévente vagy félévente a gazdaságvezető részére kimutatást készít a felhasználható és a ténylegesen felhasznált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Kötelezettségvállalás, utalványozás

Kérdés: Község polgármesteri hivatalának pénzügyi ügyintézőjeként látom el a könyvelési feladatokat az önkormányzatnál, a hivatalnál és az önállóan működő költségvetési intézménynél, valamint a nemzetiségi önkormányzatnál. Mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezem, regisztrációm államháztartási szakon van bejegyezve. A hivatal vezetője a jegyző, az önkormányzaté a polgármester, a költségvetési intézményé az intézményvezető, a nemzetiségi önkormányzaté pedig az elnök. A jegyző és az intézmény vezetője tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester. Úgy tudom, hogy szakmai teljesítésigazolási, az utalványozási és a kötelezettségvállalói jogkör az önkormányzat esetében a polgármesternél, a hivatalnál a jegyzőnél, az intézménynél az intézményvezetőjénél, a nemzetiségi önkormányzatnál az elnöknél van, illetve az általuk írásban meghatalmazott személyeknél.
1. Ha a jegyző, a polgármester vagy az intézményvezető részére történik kifizetés, akkor ebben az esetben az általuk írásban meghatalmazott személyek jogosultak utalványozni, kötelezettséget vállalni, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója?
2. A polgármester meghatalmazhatja-e az alpolgármestert vagy a jegyzőt, hogy távollétében, illetve érintettsége esetén utalványozóként, kötelezettségvállalóként írjanak alá?
3. A kötelezettségvállalás bizonylatait a pénzügyi ellenjegyzőnek is alá kell írnia?
4. Mivel nem rendelkezik a hivatal gazdasági szervezettel, így a jegyző látja el a gazdasági vezetői teendőket?
5. Ki készíti el a pénzügyi szabályzatokat és az intézményekkel történő munkamegosztási megállapodásokat?
Részlet a válaszából: […] ...jogosult személy, vagy a kötelezettségvállalásra jogosult személy feladata ellátásában akadályoztatva van, a képviselő-testület egyedi határozatában az önkormányzati hivatal alkalmazásában álló személyt jelölhet ki a helyi önkormányzat kiadási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 11.

Egészségügyi ágazati előmenetel

Kérdés: A 2003. évi LXXXIV. törvény (Eütev-tv.) 2. sz. melléklete vonatkozik-e az egészségügyi alap­ellátásban dolgozókra, pl. éjszakai ügyelet, védőnői szolgálat, iskolaorvosi szolgálat? Az orvosokat 2012-től érintő illetménynövekedés hogyan érinti a táppénzen, GYED-en vagy TGYÁS-on lévő orvost?
Részlet a válaszából: […] A 2003. évi LXXXIV. törvény (Eütev-tv.) 11/A. §-ának (1)-(2) bekezdései rögzítik, hogy a törvény meghatározza a közalkalmazotti és a munkaviszonyban foglalkoztatott egészségügyi dolgozók (alkalmazott egészségügyi dolgozók), valamint a kormány által rendeletben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Nonprofit kft.-nél, illetve szociális intézménynél dolgozó szociális és mentálhigiénés munkatárs bérezése

Kérdés: Munkaügyi problémám tisztázásához kérném a segítségüket, illetve állásfoglalásukat. Munkaviszonyom jelenlegi munkahelyemen 2012. 02. 13-án kezdődött, nonprofit kft.-nél szociális és mentálhigiénés munkatárs munkaköri megnevezéssel. Ehhez a munkakörhöz szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző szakképzettséggel rendelkezem, melyet 2006-ban szereztem, és az OKJ-száma 54 8933 04. A besoroláshoz a Kjt.-t alkalmazták, számomra érthetetlen okból. Minden munkaviszonyomról bemutattam a munkáltatói, valamint a NAV-igazolást, de a bemutatott iratoknak csak egy részét nézték át a szolgálati idő összeszámolásához. Besoroltak a D fizetési osztály 4. fizetési fokozatába, a besorolási béremet 108 000 forintban állapították meg. 2012. 05. 31-én ez a munkaviszony megszűnt, és 2012. június 1-jétől a PMIK lett az új munkáltató jog­utódlással. Itt is betettem a személyi anyagaim közé az összes igazolást a munkaviszonyaimról. A helyzet azonban csak annyit változott, hogy "szociális munkatárs" lett a munkaköri megnevezésem, az E fizetési osztályba kerültem, de maradtam a 4. fizetési fokozatban, a bérem nem változott. A közalkalmazotti kinevezést készítő gazdasági ügyintéző arra a kérdésemre, hogy miért 10 évet állapított meg szolgálati időnek, nem tudott elfogadható és logikus magyarázatot adni. Ez a besorolás, úgy gondolom, nem megfelelő, anyagilag és szabadság szempontjából is hátrányosan érint.
Jogosak-e a kételyeim a besorolásomat illetően, a végzettségemet, illetve a szolgálati időt tekintve? 2012. júniusban főiskolai oklevelet szereztem alapképzési szakon andragógusként (személyügyi szervező szakirányon). Ezt sem vették figyelembe, nem is továbbították a diplomám másolatát a munkáltatónak.
Igazolással rendelkező időszakok:
- -1986. 09. 01.-1990. 12. 31. BM Megyei TÁKISZ (a munkáltató által kiállított közalkalmazotti igazolás szerint 1990. 12. 31-ig állt fenn a jogviszonyom adatrögzítő munkakörben. Leánygyermekem 1989. 01. 15-én, fiúgyermekem 1990. 01. 28-án született)
- -1991. 01. 01.-1993. 01. 28. BM Megyei TÁKISZ, passzív GYES (ezt az időszakot passzív GYES-ként igazolta le a munkáltató, úgy jelölte meg 1993. 01. 28-át, mint kilépés dátumát, és az előző munkaviszonyról szóló igazolással együtt állította ki 1993. 02. 26-án)
- -1993. 02. 02.-1994. 01. 27. regisztrált munkanélküli
- 1994. 03. 30.-1994. 07. 15. bt.-alkalmazott
- 1995. 02. 01.-2007. 03. 11. magánvállalkozó
- 2007. 03. 12.-2012. 02. 12. zrt.-alkalmazott
- -2012. 02. 13.-2012. 05. 31. nonprofit kft.-alkalmazott (jogutódlással folytatódik a munkaviszony)
- -2012. 06. 01.- Pest Megyei Intézményfenntartó Központ
Részlet a válaszából: […] ...azért nem végzett munkát, mert a közalkalmazotti jogviszony szünetelt (pl. 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság, gyes, gyed ideje);– a munkáltató egészének vagy egy részének átadása esetén az átvevő munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Belső ellenőrök regisztrációs kötelezettsége

Kérdés: A 18/2009. (X. 6.) PM rendelet alapján költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet csak nyilvántartásba vett, regisztrált belső ellenőr végezhet. A rendelet hatálybalépése előtt szülési szabadságra, illetve GYED-re mentem. Kérdésem, hogy visszakerülhetek-e belső ellenőri munkakörbe, ha jelenleg nincs meg a regisztrációm, ha igen, mennyi időn belül kell kérelmezni a nyilvántartásba vételt (meddig láthatom el a feladatot regisztráció nélkül)? Erre vonatkozóan nem találok a kapcsolódó jogszabályokban iránymutatást.
Részlet a válaszából: […]  A Magyar Közlöny 91. számában, 2011. augusztus 3-ánkihirdették a nemzetgazdasági miniszter 28/2011. (VIII. 3.) NGM rendeletét aköltségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásárólés kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 20.

Körjegyzőség feladatai az önkormányzati működésben

Kérdés: Az önkormányzatok képviselő-testületei a körjegyzőséggel kapcsolatos követelmények között megfogalmazhatják-e, hogy a köztisztviselőknek kötelező az önkormányzati rendezvények előkészítésében részt venni, illetve azon kötelező részt venni (pl. főzés, kiszolgálás stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...többek között – a költségvetési szervvelkapcsolatos alapítói jogokat, így a szervezeti és működési szabályzatjóváhagyását, és egyedi utasítás adását is feladat elvégzésére vagy mulasztáspótlására.Mindezek alapján a képviselő-testületek megfogalmazhatjákazt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Kenőanyag-felhasználás adóvonzata

Kérdés: A polgármesteri hivatal a gépjárműveit vezető gépkocsivezetők számára a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet 3. §-ának megfelelő mértékben kenőanyagot ad ki a hivatal anyagraktárából. A kiadott kenőanyag mennyiségét a negyedéves átlagos futásteljesítményt figyelembe véve határozzuk meg, és azt előlegként adjuk ki. A teljes kiadott mennyiség – feltételezhetően – nem kerül felhasználásra, de azzal a gépjárművezetőket nem számoltatjuk el, mivel a hivatkozott kormányrendelet szerinti mértékig a juttatás igazolás nélkül elszámolható. Helyesen járunk-e el, vagy a megmaradt kenőanyag tekintetében adóköteles bevétele keletkezik a gépjárművezetőnek?
Részlet a válaszából: […] A kérdésükben hivatkozott 60/1992. (IV. 1.) kormányrendeletszemélyijövedelemadó-kötelezettségről, illetve -mentességről kizárólag azüzemanyag-megtakarításra vonatkozó Szja-tv. 27. §-ának rendelkezésérehivatkozik. Eszerint az Szja-tv. 27. § (1) bekezdésének b) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Felmentési idő és végkielégítés számítása ismételt felmentés esetén

Kérdés: Három község (GM, VE és VK községek) az alapfokú oktatási feladatokat közös fenntartású intézmény működtetésével látja el. A VE és a VK tagiskolákban foglalkoztatott dolgozók munkáltatója a GM Körzeti Általános Iskola. VK község tagiskolája 2003. évben a gyereklétszám csökkenése miatt megszűnt, az ebben a tagiskolában foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonyát a munkáltató 2003. június hónapban felmentéssel megszüntette, és részére az addigi közalkalmazotti jogviszonyok után a felmentési időre járó illetményt, valamint a végkielégítés összegét kifizette. Ugyanez a dolgozó 2003. 08. 26-án (időközi álláshely-megüresedés miatt) a VE tagiskolában közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Munkáltatója ismét a GM Körzeti Általános Iskola lett. A VE tagiskolában tanulók létszáma 2011 szeptemberétől nem indokolja a tagiskola fenntartását, így az ott alkalmazásban lévő munkavállaló várhatóan ismét felmentésre kerül. Kérem szíves válaszukat, hogy ebben az esetben a felmentési idő megállapításához a munkáltatónak mely közalkalmazotti éveket kell figyelembe vennie, illetve hány hónap végkielégítés jár a dolgozónak!
Részlet a válaszából: […] ...aközalkalmazott nem végzett munkát, a közalkalmazotti jogviszony szünetelt (pl.30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság, GYES, GYED ideje),– a munkáltató egészének vagy egy részének átadása esetén azátvevő munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 5.
1
2
3
4
6