29 talált cikk a beszerzés , tételes elkülönítés , GYES kifejezésre

Kérdés: Zenés rendezvényen karszalagos beléptetés lesz, fogjuk tudni mérni az ingyenes, illetve a tiszteletjegyes belépők számát. Jól gondolom, hogy ha ezen létszámra vonatkozóan megfizetjük, bevalljuk a fizetendő áfát, mintha jegyet vagy bérletet vettek volna, akkor a rendezvény teljes szervezésével kapcsolatban felmerült előzetesen felszámított áfa – többek között színpad, hangtechnika, sátrak, mobil vécé, kordon bérlése, biztonsági szolgálat díja, fellépők díjazása, egyéb felmerülő anyag és szolgáltatás – teljes egészében levonható, függetlenül attól, hogy az elért jegybevétel nem fogja fedezni a rendezvény teljes költségét, és ebből kifolyólag a levonható áfa is több lesz, mint a fizetendő?

Kérdés: Társaságunk 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit gazdasági társaság, amely a tulajdonos önkormányzattal kötött közművelődési megállapodás keretében közművelődési feladatokat lát el. A működési költségeinek fedezetére az önkormányzat működési célú támogatást nyújt részére, amely a működési költségeinek 80%-át fedezi (munkabér, járulék, közüzem, rendezvények költségeinek finanszírozására). Közművelődési feladatok ellátásán felül a társaság a szabad kapacitását értékesíti, bevétele származik ingatlan-bérbeadásból, rendezvényszervezésből (esküvő és temetés), technikai eszközök bérbeadásából (hang- és fénytechnikai eszközök, mobil színpad stb.), színházi előadások és koncertek jegyértékesítéséből. Kereskedelmi és vendéglátási tevékenységet is folytat, büfét üzemeltet. A bevételei után felszámítja az áfát.
Az áfa-visszaigényléssel kapcsolatosan hogyan jár el helyesen a társaság:
1. Visszaigényelheti-e az áfa összegét arányosítással az Áfa-tv. 5. számú melléklete szerinti levonási hányad alkalmazásával? Amennyiben igen, a levonási hányad nevezőjében teljes összegben kell-e szerepeltetni az önkormányzati működési célú támogatás összegét, vagy csökkenthető a támogatás összege a munkabérre és járulékaira fordított összeggel?
2. A társaság nem igényelheti vissza az áfát, mivel közfeladatot lát el, és a működési költségeinek 80%-át önkormányzati támogatásból fedezi?
3. A tételes elkülönítés szabályai szerint visszaigényelheti az áfát azon beszerzéseihez kapcsolódóan, melyekből áfás bevétele származik (pl. büfékészlet, illetve esküvő és temetés szervezése)?
4. A társaság csak abban az esetben jogosult áfa-visszaigénylésre, ha az önkormányzati támogatás egy része (bér, egyéb személyi jellegű kiadásokra és járulékokra fordított összeggel csökkentve) ellenérték fejében történő szolgáltatásnak minősül, és a nonprofit társaság áfás számlát állít ki a tulajdonos önkormányzat felé "közművelődési feladatok elvégzéséről?

Kérdés: Egy gazdasági társaság (kft.) PPP konstrukció keretében felépített, saját tulajdonát képező – sportcsarnok megjelölésű – ingatlanát értékesíteni kívánja önkormányzatunknak. Az ingatlan első rendeltetésszerű használatbavétele több mint két éve megtörtént. A kft. az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének megfelelően adókötelessé tette az ingatlan értékesítését, illetve bérbeadását, haszonbérbe adását. Önkormányzatunk mint adóalany az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja, valamint a 88. §-ának (4) bekezdése alapján adókötelessé tételt választott bérbeadásra, haszonbérbe adásra.
A kft. az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján az ingatlant fordított adózás keretében értékesíti, mely során az áfa megfizetésére önkormányzatunk lesz kötelezett. A megvásárolni kívánt sportcsarnokot nagyrészt feladataink térítésmentes ellátására hasznosítjuk, előreláthatólag adóköteles bérbeadásból csak csekély bevételünk fog származni.
A fentiekben megfogalmazottakkal kapcsolatban az a kérdésünk, hogy önkormányzatunk levonásba helyezheti-e a vásárláskor a fordított adózás alapján megállapított teljes áfatartalmat, melyet aztán időszakonként az arányosítás szabályainak figyelembevételével fizetne vissza?

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában lévő kft. a tevékenységéhez használt személygépkocsikat nyílt végű pénzügyi lízing keretében szerzi be. Tudomásunk szerint a személygépjárművek nyílt végű lízingje esetében az előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonható, ha a járművet adóköteles tevékenységhez használja a kft. Amennyiben a vállalkozási célú használaton túl van magánhasználat is, akkor a használatot arányosítva (vállalkozási célú használat/összes használat) lehet levonni az áfát? Az arány kiszámítása érdekében a használatot nyilván kell tartani. Az arányosítást bevallási időszakonként (havonta, negyedévente, évente) vagy az egyes részletekről kiállított számlánként kell elvégezni? Amennyiben a gépjármű beszerzése nyílt végű lízing keretében történik, általában a futamidő kezdetekor egy nagyobb összeget kell teljesíteni, majd ezt követően havi rendszeres kisebb összegű részleteket. Mi a teendő abban az esetben, ha a jármű használatbavételekor nincs magánhasználat, majd néhány hónap múlva lesz? A tényleges magánhasználat nem a teljes bevallási időszak alatt állt fenn. Amennyiben bevallási időszakonként kell arányosítani, mi a teendő a befizetett nagy összegű első részlettel, ha az abba a bevallási időszakba esik, amelyikben nem volt magánhasználat? Lehetőség van arra is, hogy a magánhasználat ellenértékét a lízingbe vevő kft.-nek a használó megtérítse. Mi a teendő, ha nem térítik meg a használatot a lízingbe vevőnek? Mi a teendő akkor, ha a magánhasználat ellenértékét megtérítik a lízingbe vevőnek? A magánhasználat ellenértékének kiszámlázása a NAV által közzétett üzemanyagár és a 9 Ft/km átalány számításával történik? Mi a helyes eljárás akkor, ha az adózónak a gazdasági tevékenysége keretében az előzetesen felszámított általános forgalmi adót arányosítania kell, mert adóköteles és adómentes tevékenységet is végez, és a nyílt végű lízing keretében lízingbe vett személykocsit magáncélra is használja? Ebben az esetben az adóköteles tevékenységre eső áfát kell a magánhasználatra vonatkozóan arányosítani, azaz kétszer kell arányosítani?

Kérdés: Cégünk zártkörűen működő részvénytársaság formában működik (továbbiakban: társaság), a régió önkormányzataival kötött együttműködési szerződés alapján egy általunk kitalált fantázianéven papíralapú utalvány nyomtatványokat gyártat és helyez forgalomba. Az utalvány értékesítése névértéken történik, a társaság jutalékot nem számít fel, és az utalvány használata az elfogadóhelyek között költségmentes. Az utalványtulajdonosoknak lehetőségük van az utalvány visszaváltására is a társaságunknál. A visszaváltásra jogosult utalványtulajdonosnak társaságunk a kezelési költség (2 százalék + áfa, minimum 200 Ft) megfizetésével egyidejűleg visszafizeti az utalvány értékét. A társaságnak adóköteles bevétele csak a kezelési költségből (visszaváltási jutalékból) van. Az utalvány előállításához, forgalmazásához, reklámozásához történt beszerzések (pl.: nyomdai költség, tervezési díj, helyiség­bérlet, könyvelési díj) előzetesen felszámított adója levonásba helyezhető-e? Megalapozza-e a társaság adólevonási jogát az adóköteles utalvány-vissza­váltási jutaléka mint egyedüli adóköteles ellenérték?

Kérdés: Önkormányzatunk nem közhatalmi tevékenységével összefüggő bevételei – legnagyobbrészt az étkeztetési díjak – miatt áfaalany. Vannak olyan kiadásaink, amelyek egyértelműen kapcsolhatók az áfás bevételhez, de jelentős összegű az olyan beszerzésünk, amelynek áfáját arányosítani kell. Pl. a konyha az óvodával egy épületben van, a közüzemi díjak közösek. Az önkormányzat bevételeinek zöme adóból, állami normatívából, támogatásból, OEP-finanszírozásból származik. A konyha és az esetleges egyéb tevékenység áfaköteles bevételét milyen nem áfaköteles bevételhez arányosítsam? Az áfa arányosítására szolgáló képletben mely bevételeket kell szerepeltetni? Ha az összes támogatást figyelembe veszem, nagyon alacsony a visszaigényelhető arányosított áfa.

Kérdés: Önkormányzatunk nettó 130 millió Ft (+32,5 millió Ft [fordított] áfa) vételár ellenében vásárolt meg 2009 végén egy sporttelepet. Ezt követően az ingatlancsoport egy városi sportegyesület részére került bérbeadásra, egyúttal a sporttelep üzemeltetésére is megbízást kapott ugyanez a sportegyesület. A sportegyesület részéről az önkormányzat számára az ingatlan hasznosítási jogáért fizetett bérleti díj 250 000 Ft + áfa/hó. Az önkormányzat a sportegyesület részére 1 000 000 Ft + áfa/hó üzemeltetési díjat fizet, amelynek fejében a sportegyesület üzemelteti, karbantartja a létesítményt, a hozzá tartozó technikai berendezésekkel együtt, egyúttal pályahasználatot biztosít a városi iskolák és óvodák, valamint a polgármesteri hivatal által szervezett versenyek, találkozók céljára. Levonhatja-e az önkormányzat a vásárláskor felszámított, illetve az üzemeltetési díj kapcsán megállapított áfát?

Kérdés: Y Kft. éves szinten 58 millió forint árbevételt ér el független felek részére történő jegyeladásokból, 23 millió forint árbevételt pedig a városi önkormányzat által igénybe vett szolgáltatásokból. Az önkormányzat által igénybe vett szolgáltatások a tanulók által "ingyenesen" igénybe vett tanórákra vetített uszodahasználatból, illetve a sportrendezvények uszodahasználatából tevődik össze. Az önkormányzat mint kapcsolt vállalkozás a kft. transzfer­ár-nyilvántartása alapján – összehasonlító árak módszerével – kialakított transzferárszabályzatban kimutatott áfával növelt árat fizet meg a tanulók és a sportolók uszodahasználata után, amely árak a konkurens uszodák áraihoz igazodnak. Az önkormányzat az uszoda működési költségeinek fedezetére 70 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosít a kft. részére. A társaság eredménye kevéssel a nulla fölött realizálódik. Az Áfa-tv. 123. §-ának (3) bekezdése szerinti a működési költségekre jutó levonható áfa összegét úgy arányosítjuk, hogy az 5. számú melléklet 2. pontja szerint a levonási hányad nevezőjében a működési költségekre kapott támogatás összegét szerepeltetjük, tehát a működési költségek levonható áfaösszegét csak a támogatási összeg figyelembevételével [(58+23)/(58+23+70)], 53,64% arányban vonjuk le. A fenti eljárásunk az Áfa-tv. szerint szabályos-e?

Kérdés: Központi költségvetési szervként működő kutatóintézet állami támogatásként működési támogatásban részesül. A kutatóintézet kutatási munkákat végez külső megbízók részére (adóköteles tevékenységként). Tételesen elkülönül mind az állami támogatás felhasználása és mind a kutatási munka terhére elszámolt előzetesen felszámított áfa. A levonási szabályok értelmében levonásba helyezhetem-e a támogatás terhére elszámolt elő­zetesen felszámított áfát?

Kérdés: Cégünk 100%-os állami tulajdonban van. Tevékenységünk ellátásához támogatást kapunk a tulajdonostól, mely bevételeink 95%-át jelenti. A szóban forgó támogatások az általunk teljesített ügyletek árát, díját közvetlenül nem befolyásolják csak és kizárólag a működés finanszírozását szolgálja, így az Áfa-tv. hatályán kívül esik, adófizetési kötelezettség nem terheli. Bevételeink maradék 5%-a adóköteles ügyletből származik.
Cégünk tételes elkülönítést alkalmaz az adóköteles és nem adóköteles tevékenységek általános forgalmi adójának meghatározása céljára. Az elkülönítés aszerint történik, hogy mely kiadásunkat finanszíroztuk saját forrásból, illetve kapott támogatásból. A támogatási szerződésből eredő elszámolási kötelezettségünknek megfelelően elkülönített, tételes kimutatást vezetünk a támogatásból történt kiadások finanszírozásáról, és külön tételes nyilvántartás készül a bevételből fedezett kiadásokról. A szóban forgó támogatás miatt felmerül-e arányosítási kötelezettség, illetve az befolyásolja-e az adólevonási jogunkat?