Nemzetiségi önkormányzatok illetékmentessége

Kérdés: Városi önkormányzat mint tulajdonjog-átruházó 2022. 07. 06-án ingyenesen átruházott a nemzetiségi önkormányzatára mint tulajdonba vevőre egy 1/1 arányú tulajdonát képező kivett beépítetlen terület besorolású ingatlant. A nemzetiségi önkormányzat a helyi nemzetiségi általános iskola (köznevelési intézmény) fenntartója, és a szerződéssel ingyenesen átruházott ingatlant jelenleg az iskola használja. A tulajdonjog-átruházásról szóló szerződésben a felek rögzítették, hogy a szerződés tárgyát képező vagyon-átadás a Nektv. alapján, köznevelési intézmény nevelési, oktatási feladatainak ellátásának biztosítása érdekében történik, azzal a feltétellel, hogy a vagyonelemek tulajdonjoga visszaszáll az eredeti tulajdonosra akkor, ha
a) a fenntartó jogutód nélkül megszűnik,
b) a köznevelési intézmény megszűnik,
c) a fenntartói jog központi költségvetési szerv vagy települési önkormányzat részére kerül átadásra, vagy
d) az ingatlanon a nevelési-oktatási feladat ellátása megszűnik.
A szerződés értelmében a tulajdonjog-átruházó ingyenesen átruházta, a tulajdonba vevő pedig ingyenesen tulajdonba vette a szerződésben körülírt ingatlant.
Megilleti-e a nemzetiségi önkormányzatot személyes illetékmentesség? Ha igen, mely jogszabályok alapján, és a NAV számára benyújtandó B400-as adatlapon ezt hol lehet jelölni? Megilleti-e a nemzetiségi önkormányzatot az adott ügyben tárgyi illetékmentesség? Ha igen, mely jogszabályok alapján, és a NAV számára benyújtandó B400-as adatlapon ezt hol lehet jelölni?
Részlet a válaszából: […] ...a Magyarországon élő nemzetiségek jogát arra, hogy helyi és országos önkormányzatokat hozzanak létre.A Nektv. 50. §-a szerint az egyes nemzetiségek közvetlen választássala) a községben, a városban és a fővárosi kerületben települési, a fővárosban és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Az Áfa-tv. változásai 2021. áprilistól és július 1-jétől

Kérdés: A Költségvetési Levelek 303. számában az 5392. számú kérdés válaszában írták, hogy 2021-ben változnak a távértékesítés szabályai, a termékimportra vonatkozóan új rendelkezések lépnek életbe, és a jelenlegi egyablakos rendszert, a MOSS-t – amelyet jelenleg kizárólag az Áfa-tv. 45/A. §-ának (1) bekezdése szerinti távolról is nyújtható szolgáltatások (telekommunikációs, rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások, illetve elektronikus úton nyújtott szolgáltatások esetében lehet alkalmazni – más ügyletekre is kiterjesztik (a MOSS-t az OSS rendszer fogja "leváltani"). Ugyanakkor nem világos számomra, hogy mi változik 2021 áprilisától, és mi az, ami csak 2021. júliustól. Kérem, hogy ezzel kapcsolatban foglalják össze a tudnivalókat!
Részlet a válaszából: […] ...át a magyar jogrendszerbe. A Mód. tv.-t. a Magyar Közlöny 261. számában hirdették ki.Azt, hogy az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos egyes szabályok mikor lépnek hatályba, a Mód. tv. hatályba léptető rendelkezései határozzák meg, amelyek a Mód. tv. 188....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Önkormányzati támogatás

Kérdés: Önkormányzati támogatás adható-e olyan alapítványnak, amely a beszámolóját nem helyezte letétbe?
Részlet a válaszából: […] ...alapítványnak a pályázathoz csatolnia szükséges. A kötelező becsatolt igazolások és elemek között szükséges benyújtani, igazolni az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civilszervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 17.

Végrehajtó szolgálat

Kérdés: A végrehajtás foganatosításának új hatásköri szabályait a Ket. 173. §-ának (3) bekezdése 2008. január 1-jén lépteti hatályba, a Ket. 174. § (1) bekezdésének a) pontja pedig felhatalmazást ad a kormány részére a végrehajtó szolgálatok jogállásával, szervezetével, feladatkörével és költségvetési gazdálkodásával kapcsolatos szabályok megalkotására. A végrehajtó szolgálatok valóban megkezdik működésüket 2008. január 1-jén?
Részlet a válaszából: […] ...Országgyűlés előtt van a Magyar Köztársaság 2008. éviköltségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvénytervezete. Ennek 20. §-a módosítja a Ket. 173. §-ának (3) bekezdését. Az újbekezdés szerint: "A 131. § (1) bekezdése, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Anyakönyvvezető ruházatiköltség-térítése

Kérdés: Kötelezi-e valamilyen jogszabály az önkormányzatot, hogy a nem főállású anyakönyvvezetőnek (egyébként szociális előadó) a köztisztviselőket megillető ruházatiköltség-térítésen felül további ruházatiköltség-térítést fizessen?
Részlet a válaszából: […] ...hivatali viselet"-nek.A közszférában kötelezően létrehozandó Közszolgálati Szabályzatban lehet rendezni a közszolgálati jogviszony egyes kérdéseit. Lehetőséget ad a szabályzat arra, hogy meghatározzák azokat a jogosultságokat és kötelezettségeket, amelyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 20.

Áfa kiutalásának egyes szabályai

Kérdés: Rendszeres üzleti kapcsolatban állunk egy kft.-vel. Van-e akadálya annak, hogy az adóhatóságtól részünkre járó áfa összegével úgy rendezzük a tartozásunkat, hogy a kiutalást a kft. számlájára teljesítené az adóhatóság?
Részlet a válaszából: […] ...támogatást (adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést) az adóhatóság kizárólag az arra jogosult számlájára átutalással, vagy egyes esetekben postán keresztül, az adózó címére utalja ki. Az adózónak tehát nincs lehetősége arra, hogy az őt megillető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Az adóhatósági ellenőrzés határidői

Kérdés: Az adóhatóság több mint egy hónapja vizsgál bennünket. Az Áe-tv. 30 napos határideje a revizorokra nem vonatkozik? Mit tehetünk, ha ezt a határidőt túllépik?
Részlet a válaszából: […] ...meg az Art. Az Áe-tv. ügyintézésre meghatározott általános, 30 napos határideje nem vonatkozott az ellenőrzésre. Csupán az Art. egyes rendelkezéseiből következett az, hogy az adóhatóságnak a lehető legrövidebb időn belül be kell fejeznie az ellenőrzést. Ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.