ÁMK-igazgató besorolása, vezetői pótléka

Kérdés: Önállóan gazdálkodó Általános Művelődési Központunkban – mely magában foglal általános iskolát, óvodát, napközi konyhát, művelődési házat és könyvtárat – az ÁMK-igazgató munkakört pedagógia-testnevelés szakos tanárnő tölti be. A hölgyet az ÁMK-igazgatói munkakör betöltésére vette fel intézményünk. A kolléganő végzettségei a következők: - 1979: Juhász Gyula Tanárképző Főiskola: pedagógia-testnevelés szakos általános iskolai tanár. - 1985: JATE-BTK: pedagógia szakos előadó. - A fenti egyetemi diplomára épülően a Budapesti Műszaki Egyetem Természet- és Társadalomtudományi, illetve Gazdasági és Társadalomtudományi Karán közoktatás-vezető szakirányú szakképzettség. Az igazgatónő heti 4 órában testnevelés tantárgyat tanít az általános iskolában. Kérdéseim a következők: - Fenti végzettségei alapján a kolléganőt melyik fizetési fokozatba kell besorolni? - Magasabb vezetőként (ÁMK-igazgató, egyben az általános iskola igazgatója is) hány százalék a kötelezően adandó magasabb vezetői pótlék mértéke? - Milyen illetménykiegészítés, és hány százalékban illeti meg a kolléganőt?
Részlet a válaszából: […] ...fizetési osztályokba tagozódnak.Pedagógus (ÁMK-igazgató) esetében minket az "F" fizetési osztálytól kezdődően(felfelé) érintenek az egyes osztályok betöltésére előírt végzettségek,szakképzettségek:– "F" fizetési osztályba sorolható a főiskolai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 13.

Felsőfokú végzettség és felsőfokú szakképesítés elhatárolása

Kérdés: Egy általános iskolában gazdasági vezetőként dolgozom. 2001 márciusában szereztem meg 54-es azonosító számmal rendelkező OKJ-s mérlegképes könyvelői képesítésemet. 2008. 10. 21-én megjelent lapjukban a 2187-es kérdésre adott válaszuk alapján ha a közalkalmazott az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű szakképesítéssel rendelkezik, besorolásakor, valamint a második és további szakképesítés figyelembevételekor a felsőfokú szakképesítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Jelenleg "E" besorolásom van, de ha jól értelmezem a hivatkozott jogszabályt, akkor a helyes besorolásom "F".
Részlet a válaszából: […] ...szakképzés és szakirányú továbbképzés is szervezhető. A felsőfokúszakképesítés tehát nem jelent felsőfokú végzettséget.Egyes, közalkalmazotti besorolásra vonatkozó ágazatijogszabályok kifejezetten kimondják, hogy ha a közalkalmazott az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 13.

Mérlegképes könyvelői végzettség a közalkalmazotti besorolásnál

Kérdés: Közalkalmazottak besorolásánál a mérlegképes könyvelői végzettség emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...azonosító számmalkezdődő szakképesítés megszerzését tanúsító bizonyítványok emelt szintűszakképesítést igazolnak."Mindazonáltal egyes, közalkalmazotti besorolásra vonatkozóágazati jogszabályok kifejezetten kimondják, hogy ha a közalkalmazott azOrszágos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 21.

Humánszervező egyetemi végzettség figyelembevétele iskolaigazgató besorolásánál

Kérdés: Általános iskola igazgatója elvégezte a közoktatási vezető szakirányú továbbképzést, mely pedagógus-szakvizsgával egyenértékű. Ez alapján "F" fizetési osztályból "G" fizetési osztályba került átsorolásra. Az igazgató további végzettséggel is rendelkezik, méghozzá humánszervező egyetemi végzettséggel. Ez alapján át lehet-e sorolni "H" fizetési osztályba?
Részlet a válaszából: […] ...szakképzettségen, doktori címen, tudományosfokozaton, valamint akadémiai tagságon túl egyéb más képesítés is szükséges.Az egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket aközalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.

Közalkalmazott illetménynövekedése

Kérdés: Közalkalmazottként dolgozom, most végeztem el a mérlegképes könyvelői tanfolyamot. Regisztráltatni szeretném magam, a munkáltatóm a besoroláshoz megtette a lépéseket. Ha az igazolványt megkapom a regisztrálásról, jár-e nekem illetménynövekedés?
Részlet a válaszából: […] ...teljesülését – a további szakképesítést legalább a munkaidő 10 százalékában hasznosítja a közalkalmazott – igen nehéz mérni egyes munkakörökben, ezért ahol a szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg, az illetménynövekedés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.