45 cikk rendezése:
11. cikk / 45 Képesítési követelmények változása a szociális ágazatban
Kérdés: Az ápoló munkakörű közalkalmazott egészségügyi szakközépiskolai érettségi bizonyítvánnyal és OKJ 54-140-02 pedagógiai és családsegítő munkatárs szakképesítéssel rendelkezik. A 257/2000. Korm. rendelet "C", "D", "E" fizetési osztályba engedi besorolni az ápolói munkakört. Az OKJ 54-es számú végzettséget az 1/2000. SzCsM rendelet 3. sz. mellékletében nem sorolja fel az ápolói munkakör betöltéséhez szükséges végzettségek között.
Ilyen esetben besorolható-e az ápoló "E" fizetési osztályba, vagy pedig csak az egészségügyi érettségi bizonyítvány vehető figyelembe, és "D" fizetési osztályba sorolható? A 2018. 01. 01. napjától hatályos 1/2000. SzCsM rendelet az ápolói munkakört "C", "D", "E" fizetési osztályba sorolja. A?dolgozó egészségügyi szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkezik. A 2017-ben hatályos rendelet alapján az ápoló munkakört "B", "C", "D", "E" fizetési osztályba lehetett sorolni. Ez alapján az egészségügyi szakiskolai bizonyítvány "B" fizetési osztályba lett besorolva. A 2018. 01. 01-jei változás hatására át kell sorolni a szakiskolai végzettséggel rendelkező dolgozókat "C" fizetési osztályba? Van-e valami iskola-előírási kötelezettség?
Ilyen esetben besorolható-e az ápoló "E" fizetési osztályba, vagy pedig csak az egészségügyi érettségi bizonyítvány vehető figyelembe, és "D" fizetési osztályba sorolható? A 2018. 01. 01. napjától hatályos 1/2000. SzCsM rendelet az ápolói munkakört "C", "D", "E" fizetési osztályba sorolja. A?dolgozó egészségügyi szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkezik. A 2017-ben hatályos rendelet alapján az ápoló munkakört "B", "C", "D", "E" fizetési osztályba lehetett sorolni. Ez alapján az egészségügyi szakiskolai bizonyítvány "B" fizetési osztályba lett besorolva. A 2018. 01. 01-jei változás hatására át kell sorolni a szakiskolai végzettséggel rendelkező dolgozókat "C" fizetési osztályba? Van-e valami iskola-előírási kötelezettség?
12. cikk / 45 Önkormányzati foglalkoztatottaknak járó személyi juttatások
Kérdés: Önkormányzatunk eddig a tárgyév december 31-én meglévő határozatlan időre szóló alkalmazási okiratok alapján biztosította az előirányzatot az irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére, mert úgy ítéltük meg, hogy így teljesül az az elv, hogy a szerv vezetője a rendelkezésre bocsátott előirányzat erejéig vállaljon kötelezettséget. A költségvetési szerveknél sok esetben (tartósan távol levők helyére határozott idejű foglalkoztatás, helyettesítés, távozó munkavállaló helyére új, alacsonyabb illetményű dolgozó felvétele, "üres álláshelyek") év közben keletkezik megtakarítás. Vannak intézmények, ahol nincs megtakarítás, más intézményeknél pedig aránytalanul magas összeg keletkezik. Ezeket az intézmények vezetői jutalmazásra/személyi ösztönzésre sok esetben felhasználják, mivel az Áht. és az Ávr. szerint nem korlátozható a személyi juttatás rendelkezésre bocsátott előirányzata feletti rendelkezés. Természetesen nem megvonni szeretné az önkormányzat az "ösztönzési" lehetőséget, hanem az indokolatlan aránytalanságokat szeretné megszüntetni az irányítása alá tartozó egyes költségvetési szervek között.
Kérdésünk, hogy szabályos lenne-e az alábbi megoldás:
1. A költségvetési szervek részére a következő évi tervezésnél a tárgyév végén ténylegesen betöltött (helyettesekre, "be nem töltött állásokra" nem, törvény szerinti helyettesítésre igen) foglalkoztatotti létszámra bocsátja rendelkezésre a rendszeres személyi juttatás előirányzatát az önkormányzat.
2. A főállású munkavállaló és helyettese bérének különbözete (csökkentve a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzata alapján megállapított helyettesítési díj összegével), valamint az átmenetileg vagy tartósan "üres" állások bére az önkormányzat céltartalékán kerülne elkülönítésre, mely felett a polgármester kapna rendelkezési jogot, s – amennyiben álláshely kerül betöltésre – a költségvetési szerv vezetőjének jelzése alapján "azonnal" a rendelkezésére bocsátaná az előirányzatot.
3. A személyi juttatásként megtervezett minden egyes jogcímet "feladatelmaradásnak" minősítenénk, s arra vagy előírja az önkormányzat az évközi "befizetési kötelezettséget", vagy zárolja, elvonja, törli, csökkenti a rendelkezésre bocsátott előirányzatot, vagy a következő évben maradvány jóváhagyásánál minősíti elvonhatónak, határozza meg a befizetési kötelezettséget.
4. A 2. pontban szereplő tartalékelőirányzat-maradványra pedig rendelkezési jogot biztosítana a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében a polgármester részére, hogy pl. annak max. 90%-át a tárgyév november végéig az intézmények rendelkezésére bocsátja – megállapítva ebből előtte az intézményvezetők jutalmát/ösztönzését – az "engedélyezett álláshelyek", átlagos statisztikai állományi létszámok... stb. arányában.
Kérdésünk, hogy szabályos lenne-e az alábbi megoldás:
1. A költségvetési szervek részére a következő évi tervezésnél a tárgyév végén ténylegesen betöltött (helyettesekre, "be nem töltött állásokra" nem, törvény szerinti helyettesítésre igen) foglalkoztatotti létszámra bocsátja rendelkezésre a rendszeres személyi juttatás előirányzatát az önkormányzat.
2. A főállású munkavállaló és helyettese bérének különbözete (csökkentve a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzata alapján megállapított helyettesítési díj összegével), valamint az átmenetileg vagy tartósan "üres" állások bére az önkormányzat céltartalékán kerülne elkülönítésre, mely felett a polgármester kapna rendelkezési jogot, s – amennyiben álláshely kerül betöltésre – a költségvetési szerv vezetőjének jelzése alapján "azonnal" a rendelkezésére bocsátaná az előirányzatot.
3. A személyi juttatásként megtervezett minden egyes jogcímet "feladatelmaradásnak" minősítenénk, s arra vagy előírja az önkormányzat az évközi "befizetési kötelezettséget", vagy zárolja, elvonja, törli, csökkenti a rendelkezésre bocsátott előirányzatot, vagy a következő évben maradvány jóváhagyásánál minősíti elvonhatónak, határozza meg a befizetési kötelezettséget.
4. A 2. pontban szereplő tartalékelőirányzat-maradványra pedig rendelkezési jogot biztosítana a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében a polgármester részére, hogy pl. annak max. 90%-át a tárgyév november végéig az intézmények rendelkezésére bocsátja – megállapítva ebből előtte az intézményvezetők jutalmát/ösztönzését – az "engedélyezett álláshelyek", átlagos statisztikai állományi létszámok... stb. arányában.
13. cikk / 45 Kötött felhasználású normatíva
Kérdés: A települési önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az intézményi gyermekétkeztetés egyes kiadásaihoz, III. 5. támogatási jogcímen. A kiegészítő szabályokban foglaltak alapján a III. 5. jogcím szempontjából az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi étkeztetést igénybe vevő gyermekek, tanulók becsült átlaglétszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhető, illetve igényelhető a támogatás. Az intézményi étkeztetésben részt vevők számának megállapításánál egy fő – függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz – csak egy létszámként és egy intézménynél szerepelhet. Az igényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a gyermek, tanuló számít, akinek naponta legalább a déli, többfogásos, meleg főétkezés biztosított. A támogatás elszámolásánál a háromszori étkezés, a kétszeri tízórai és ebéd, vagy csak az egyszeri étkezés, az ebédadagok vehetők figyelembe? A kollégiumi diákok esetében viszont a reggelit és a vacsorát a kollégiumban veszik igénybe, a déli főétkezést pedig abban a közoktatási intézményben, ahol napközben tanulnak. Gyakorlatilag naponta háromszori étkezést vesznek igénybe, de azt kettő feladatellátási helyen. Az ő esetükben hogyan igényelhető a támogatás, az egyszeri vagy a háromszori étkezés után? Ha háromszori étkezőként figyelembe vehetők, akkor melyik intézménynél? A kollégiumnál vagy a középiskolánál?
14. cikk / 45 Humán-egészségügyi szolgáltatás számlázása
Kérdés: Intézményünk önkormányzati tulajdonú egészségügyi közszolgáltatást nyújtó költségvetési szerv. Az alaptevékenységünk humán-egészségügyi szolgáltatás. Működtetünk pénzbeszedő helyeket, ahol intézményünk nevében a kollégák számlát/nyugtát állítanak ki a páciensek részére a vizsgálatok fizetendő összegéről, illetve ezen összegeket átveszik tőlük. A következő kérdésekben kérjük álláspontjukat:
1. Az Áfa-tv. 160. §-ának (1)-(2) bekezdése értelmében a mi esetünkben a főigazgatónak minden érintett kollégát – egyesével – meg kell írásban hatalmaznia az egészségügyi szolgálat nevében történő számlakiállítási joggal?
2. Minden érintett kollégának kell meghatalmazás arra, hogy a pénzt átvegye a betegtől?
3. A meghatalmazásoknak külön dokumentumként kell elkészülniük, vagy elég, ha a munka-köri leírásokba beleírjuk mint ellátandó feladatokat?
4. Az Áfa-tv. 160. §-ának (3) bekezdése ügyletenként 1 fő meghatalmazott jogosultságát engedélyezi. A recepció nálunk 10 fő, és jelen esetben mindenki állít ki nyugtatömböt például laborlelet, egészségkártya kiadásáról, személyes kíséret díjáról stb. De ugyanez értelmezhető az osztályokon az asszisztensekre is, akik vizsgálati díjakról, leletkiadásokról szóló számlákat/nyugtákat készítenek. Mivel 8.00-20.00-ig van rendelés hétköznapokon, ezért mindennap 2 fő látja el a feladatokat. Hogyan értelmezhető erre az esetre az Áfa-tv. hivatkozott bekezdése? Mi lenne a szabályszerű eljárás? A vizsgálati díjakat a vizsgálat alkalmával készpénzben kiállított számla vagy nyugta ellenében kell a páciensnek kifizetni.
1. Az Áfa-tv. 160. §-ának (1)-(2) bekezdése értelmében a mi esetünkben a főigazgatónak minden érintett kollégát – egyesével – meg kell írásban hatalmaznia az egészségügyi szolgálat nevében történő számlakiállítási joggal?
2. Minden érintett kollégának kell meghatalmazás arra, hogy a pénzt átvegye a betegtől?
3. A meghatalmazásoknak külön dokumentumként kell elkészülniük, vagy elég, ha a munka-köri leírásokba beleírjuk mint ellátandó feladatokat?
4. Az Áfa-tv. 160. §-ának (3) bekezdése ügyletenként 1 fő meghatalmazott jogosultságát engedélyezi. A recepció nálunk 10 fő, és jelen esetben mindenki állít ki nyugtatömböt például laborlelet, egészségkártya kiadásáról, személyes kíséret díjáról stb. De ugyanez értelmezhető az osztályokon az asszisztensekre is, akik vizsgálati díjakról, leletkiadásokról szóló számlákat/nyugtákat készítenek. Mivel 8.00-20.00-ig van rendelés hétköznapokon, ezért mindennap 2 fő látja el a feladatokat. Hogyan értelmezhető erre az esetre az Áfa-tv. hivatkozott bekezdése? Mi lenne a szabályszerű eljárás? A vizsgálati díjakat a vizsgálat alkalmával készpénzben kiállított számla vagy nyugta ellenében kell a páciensnek kifizetni.
15. cikk / 45 Költségvetési támogatás kiegészítésének kezelése
Kérdés: Önkormányzatunk a 2016. évi költségvetési támogatások I.1. jogcímekhez kapcsolódó kiegészítést kapott. Mivel a közös önkormányzati hivatalt megillető jogcím után is megkapjuk a 15% kiegészítést, ezt át kell-e adnunk támogatásként a közös hivatalnak, vagy az önkormányzat a saját településüzemeltetési kiadásaira is fordíthatja?
16. cikk / 45 Költségvetési szervnél, önkormányzatnál és hivatalánál két munkavégzésre irányuló jogviszony egyidejű fennállásának feltételei
Kérdés: Önkormányzatunknál 1 fő szociális segítő munkakörben, 6 órás közalkalmazotti jogviszonyban, a szociális étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat látja el. A szociális étkeztetést az önkormányzat nem költségvetési szerv útján, hanem önkormányzati feladatellátásban (szakfeladat) látja el. Az óvoda önállóan működő költségvetési szerv, a konyha működtetése is az óvodai feladatellátásban történik. Az óvodai élelmezésvezető nyugdíjba vonulása miatt a szociális segítő munkakörben alkalmazott önkormányzati feladatellátásban szereplő szociális segítő látná el közalkalmazotti jogviszonyban az óvodai élelmezésvezetői feladatokat is. A munkáltatói jogokat a szociális segítő esetében a képviselő-testület, az élelmezésvezető esetében pedig az óvodavezető gyakorolja. A fenti esetben hogyan járhat el a jogszabályoknak megfelelően az önkormányzat? Hogyan lehet egy embernek két munkahelye? Ki lesz a munkáltató? A költségvetési létszámkeretben hol kell szerepeltetni, az önkormányzatnál, az intézménynél vagy mindkettőnél? A Kjt. mely végrehajtási rendeletei vonatkoznak rá? Probléma még az is, hogy az illető élelmezésvezetői végzettséggel nem rendelkezik.
17. cikk / 45 Megváltozott munkaképességű munkavállaló figyelembevétele rehabilitációs hozzájárulás csökkentésénél
Kérdés: Figyelembe vehető-e a rehabilitációs hozzájárulás csökkentésénél az a megváltozott munkaképességű személy, akit 8 órában foglalkoztatunk, ezért rehabilitációs ellátása szünetel, ugyanakkor rendelkezik a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleményével, mely alapján egészségi állapota 40%-os, és a szakvélemény hatályos?
18. cikk / 45 Családsegítő szolgálat családgondozójára vonatkozó képesítési előírások
Kérdés: Családsegítő szolgálatnál családgondozói munkakörben dolgozó munkavállaló jelenlegi besorolása szociális asszisztensi végzettséggel "E" kategória, 1999 óta ebben a munkakörben foglalkoztatjuk. Jelenleg megszerezte az andragógus (személyügyi szervező) főiskolai alapképzési diplomáját. Az 1/2000 (I. 7.) SzCsM rendeletben ez a végzettség nem szerepel az előírt, befogadható végzettségek között, csak tanácsadói munkakörben. Van-e lehetőség a végzettség elfogadtatására családgondozói munkakörben? Lehet-e a vezetőnek mérlegelési joga?
19. cikk / 45 Funkciókód
Kérdés: Egy GESZ, gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv több köznevelési intézmény működését látja el, továbbá biztosítja az irányító szerv által a GESZ-hez rendelt gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervek pénzügyi, gazdasági, karbantartási, munkaügyi feladatait. A GESZ és az irányító szerv között munkamegosztási megállapodás jött létre. Milyen funkciókódon történik a működtetett intézményekben, általános iskolában, gimnáziumban, kollégiumban, szakszolgálatnál, az ott dolgozó munkatársak személyi juttatásának elszámolása? Milyen funkciókódon kell könyvelnünk a GESZ-nél dolgozó munkatársak személyi juttatásait?
20. cikk / 45 Rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség
Kérdés: A rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség szempontjából meg kell határozni a megváltozott munkaképességű személyek számát. Feltétel a munkaképesség-csökkenésen túl, hogy munkaszerződés szerinti napi munkaideje el kell, hogy érje a 4 órát. Beszámítható-e az a személy, aki szociális foglalkoztatás keretében munkarehabilitációs díjban részesül, melynek kifizetése "megállapodás" alapján történik? Vagy ezen foglalkoztatási forma kívül esik a "munkaszerződés"-sel foglalkoztatottak kategóriáján, ezért rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség szempontjából ezen személyeket a számításból ki kell hagyni?