13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Kollégiumi szobák nyári hasznosítása
Kérdés: Közoktatási intézmény vagyunk, és a kollégiumi szobáinkat, ahol többnyire diákok tartózkodnak (az iskola tanulói, alaptevékenységhez kapcsolódóan), egyéb árbevétel érdekében biztosítani szeretnénk – alkalomszerűen nyáron – szálláshelyet felnőtteknek és gyermeknek vegyesen, nem az alaptevékenységgel kapcsolatosan. Kell-e minősítéssel rendelkezni a kereskedelmi szálláshelyek működtetése céljából? Szükséges-e ilyen esetben engedély kérése kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásra? Milyen áfavonzata van ennek a szolgáltatásnak? Kell-e idegenforgalmi adót, turisztikai hozzájárulási adót fizetni? Tanulmányi kiránduló csoport esetében 18 éven és azon aluli, illetve felüli diákok esetében milyen adóvonzat terhel minket? Kell-e bármely tevékenység miatt csatlakoznia a fenntartónak/köznevelési intézménynek a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz (NTAK)? Amennyiben igen, mely tevékenységek miatt?
2. cikk / 13 Helyi adó fizetési módja
Kérdés: Településünkön év végével megszűnt az egyetlen bankfiók, ahol a lakosok egy része befizette a helyi adókat. Tiltja-e valamelyik jogszabály azt, hogy az egyes adófizetési kötelezettségüket a magánszemélyek a házipénztárba teljesítsék?
3. cikk / 13 Nyugta tételes rögzítése
Kérdés: Egészségügyi szolgáltató a kórház területén történő parkolásért parkolási díjat szed be, illetve a tüdőszűrésért ellenértéket kér. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a felmerülés helyszínén (tüdőgondozó, illetve porta) kézi nyugtát bocsátanak ki abban az esetben, ha a vevő nem kér számlát, majd az így összeszedett pénzt időközönként a pénztárba az illetékes befizeti? Kell-e tételesen rögzíteni a nyugtákat, vagy elegendő összesítőről felkönyvelni?
4. cikk / 13 Közmunkaprogramban termesztett zöldségek értékesítése
Kérdés: Önkormányzatunk közmunkaprogramok során zöldségeket termeszt, melyet helyi piacon értékesít. Szeretnénk ezt szabályosan megtenni, kérem tájékoztatásukat, milyen számviteli és egyéb szabályokat szükséges az értékesítés során betartani?
5. cikk / 13 Szigorú számadású nyomtatvány
Kérdés: Az alábbi jogforrásokból levezetve, amennyiben az utalványrendeletek szigorú számadású kötelezettség alá esnek, akkor az államháztartási törzskönyvi jogi személyek esetében folyamatos sorszámmal kell, hogy a rendszerben létrejöjjenek, és a könyvvezetésben szerepeljenek? Az Áhsz. 52. §-a szerint a költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben a bizonylati elvre és a bizonylati fegyelemre, a számviteli bizonylatokra, a szigorú számadási kötelezettségre és a bizonylatok megőrzésére egyaránt az Szt. 165. §-ának (1), (2) és (4) bekezdését, valamint a 166-169. §-át kell alkalmazni. Az Szt. 168. §-a szerint a készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (más jogszabály: 368/2011. Ávr. 59. §) (ideértve a számlát, az egyszerűsített adattartalmú számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat (pl.: pénztárban készpénzfelvétel stb.), szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni. A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt kibocsátót terheli. A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását. Egyébként a bizonylatok szigorú számadás alá vonása saját hatáskörben is történhet.
6. cikk / 13 Elektronikus számlázás
Kérdés: Önkormányzat, illetve a tulajdonában lévő gazdasági társaság mint szolgáltatásnyújtó adóalany számlakibocsátási kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy az általa kibocsátott számlát elektronikus levélben (e-mail) továbbítja a szolgáltatást igénybe vevő adóalany részére, melyhez az alábbi tájékoztatást csatolja: "A hatályos jogszabályok alapján a számla pdf mellékletként e-mailben történő elküldése nem minősül elektronikus számlának, hanem az eredeti számla kinyomtatási lehetőségét biztosítja. Az elküldött, kinyomtatható számla teljes terjedelmében azonos a forrás számlázó program által generált számlával, így az, mivel aláírás és bélyegző nélkül is érvényes, ezért kinyomtatva lekönyvelhető." Az önkormányzat, illetve a tulajdonában lévő gazdasági társaság által gyakorolt számlázási rend megfelel-e a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) előírásainak?
7. cikk / 13 Nyugtaadási kötelezettség
Kérdés: Önkormányzati tulajdonban lévő halastó jobb kihasználtsága érdekében a tulajdonos egyesületi formában sporthorgásztavat kíván működtetni. Az egyesület eleget tesz-e számlakibocsátási, illetve nyugtaadási kötelezettségének, amennyiben a horgászegyesület szolgáltatásait igénybe vevő fogyasztók részére horgász napi-, hetijegyet bocsát ki?
8. cikk / 13 Részben önálló intézmények pénzkezelése és bizonylatolása
Kérdés: Önálló gazdálkodású szerv vagyunk. Részben önálló intézmények tartoznak hozzánk. A részben önálló intézmények a nyugtaadás napján kötelesek-e a beszedett pénzt a pénzintézetbe befizetni, avagy összegyűjthetik és befizethetik hetente, vagy akár havonta is?
9. cikk / 13 Számlázási szabályok
Kérdés: 1. Intézményünk költségvetési szerv. Alkalmazhat-e pénztárgépet (fénymásolás, internethasználat)? 2. Tábori étkezési befizetéshez használható-e még a B318-221 r.sz. számú Elszámolás az étkezési térítési díjakról, vagy számlát kell adni minden egyes gyermeknek?
10. cikk / 13 Számla, egyszerűsített számla, nyugta nyomtatványokra vonatkozó szabályok változásai
Kérdés: A korábban beszerzett nyomtatványaink (számlatömbök, nyugtatömbök) 2007. július 1-je után egyáltalán nem használhatók? Mit kell tennünk a még be nem telt tömbökkel? Minden egyes nyomtatványra (pl. vizitdíjnyomtatvány, belépőjegy) vonatkozik ez a tilalom?