7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Rezsiköltségek továbbszámlázása
Kérdés: Önkormányzatunk több ingatlan esetében is továbbszámlázza az ingatlant terhelő rezsiköltség egy bizonyos részét a bérlőnek a megkötött bérleti szerződésben leírtaknak megfelelően. Helyesen járunk el, ha a szolgáltató által kiállított közüzemi díjról szóló számlából azt a részt, ami továbbszámlázásra kerül, nem a 05331 Közüzemi díjak rovatra könyveljük, hanem a 05335 Közvetített szolgáltatások rovatra? Az egyik önkormányzati ingatlanban működik többek között a háziorvos, fogorvos, védőnő, gyerekorvos és gyógyszertár külön-külön. Egy mérőóra van a villamos energia, a gázenergia és a vízfogyasztás mérésére, viszont az egyes egységek fogyasztását almérővel tudjuk mérni. Ez alapján kerül továbbszámlázásra az egészségügyi vállalkozónak a rezsiköltség. Ha pl. a gázszámla teljes összegét a 05331-es rovatra könyvelem, akkor év végén látni fogja a fenntartó, hogy annak az ingatlannak mennyi az éves gázfelhasználása. Ha csak a "nem továbbszámlázott" rész kerül a közüzemi díj rovatra, akkor nem látom a teljes éves fogyasztás nagyságát, azt külön kell a 05335-ös rovatról leválogatnom. Önök szerint melyik a jogszabályoknak megfelelő, helyes eljárás?
2. cikk / 7 Viszonteladóra vonatkozó szabályok értelmezése
Kérdés: Társaságunk egy gépjármű-márkakereskedés, amely elsősorban új autókat értékesít, de a legtöbb esetben ehhez hozzátartozik a régi autó beszámítása is. Egyes esetekben előfordul, hogy olyan használt autót számítunk be, ahol a forgalomba helyezés régebbi, mint hat hónap, de az autó 6000 km-nél kevesebbet futott. Az esetek 90 százalékában nem áfaalanytól vagy áfamentesen számlázó vállalkozástól vesszük meg az autókat. Az értékesítések tekintetében évekkel ezelőtt bejelentettük az adóhatóságnál a különbözeti adózás alkalmazását. Két járművel kapcsolatban merült fel, hogy azok az Áfa-tv. 259. §-ának 25. pontja alapján új közlekedési eszköznek minősülnek, ezért az értékesítésükkor 27 százalék általános forgalmi adót kell felszámítani.
Az első személygépkocsit új autóként értékesítettük, a forgalomba helyezés is megtörtént. Öt hónap múlva adásvételi szerződéssel visszavásároltuk a magánszemély vevőtől az autót (anyagi nehézségek miatt meg kellett válnia a gépjárműtől), és eladtuk egy másik vevőnek, már használt autóként. Veszteségünk keletkezett rajta, mert az előző évben kapott rendszámot az autó (kilométeróra állása: 2540 km).
A második esetben egy áfaalany vállalkozástól vettük meg az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontjára hivatkozással adómentesen számlázott járművet, és ezt követően értékesítettük a viszonteladóra vonatkozó szabályozás szerint (kilométeróra állása: 3000 km).
Mindkét gépjárművet belföldi vevőnek adtuk el. A fenti személygépkocsikkal kapcsolatban felmerülhet-e az új közlekedési eszközök értékesítésére vonatkozó szabályok alkalmazása, illetve helyesen jártunk-e el, amikor a különbözeti adózás alkalmazásával értékesítettük a személygépkocsikat?
Az első személygépkocsit új autóként értékesítettük, a forgalomba helyezés is megtörtént. Öt hónap múlva adásvételi szerződéssel visszavásároltuk a magánszemély vevőtől az autót (anyagi nehézségek miatt meg kellett válnia a gépjárműtől), és eladtuk egy másik vevőnek, már használt autóként. Veszteségünk keletkezett rajta, mert az előző évben kapott rendszámot az autó (kilométeróra állása: 2540 km).
A második esetben egy áfaalany vállalkozástól vettük meg az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontjára hivatkozással adómentesen számlázott járművet, és ezt követően értékesítettük a viszonteladóra vonatkozó szabályozás szerint (kilométeróra állása: 3000 km).
Mindkét gépjárművet belföldi vevőnek adtuk el. A fenti személygépkocsikkal kapcsolatban felmerülhet-e az új közlekedési eszközök értékesítésére vonatkozó szabályok alkalmazása, illetve helyesen jártunk-e el, amikor a különbözeti adózás alkalmazásával értékesítettük a személygépkocsikat?
3. cikk / 7 Gyűjteményértékesítés
Kérdés: Cégünk, az XY Kft. (továbbiakban: Társaság) az egyéb tevékenysége mellett szisztematikus gyűjtőmunkát is végez, melynek eredményeként ezres nagyságrendben rendelkezik az adózás, a számvitel és az irodai életből különböző relikviákkal (szakkönyvek, különféle iratok, tárgyi emlékek). A gyűjtemény egy részét már több szakmai kiállításon is bemutatta a Társaság (ebből némi bevételre is szert tett), illetve a gyűjtemény jó információbázis bármilyen szakmai jellegű kutatáshoz, információs alap lehet reklámokhoz, de használható lehet akár marketingötlet-forrásként is. Profiltisztítás miatt egy másik vállalkozásban szeretnénk az egész gyűjteményt tovább működtetni. Ehhez szükség lenne az egész gyűjteménynek, mint egy egységnek a másik vállalkozásba történő áthelyezésére. Az átvevő vállalkozásnak konkrét üzleti elképzelései vannak a gyűjtemény hasznosításával kapcsolatosan. Mivel az átadó és átvevő cég egyazon tulajdonosi körhöz tartozik, ezért az átadás az átadó könyveiben (eddig üzemkörön kívüli eszközök címén) nyilvántartott bekerülési értéken történne meg. Tekinthető-e ez a gyűjteményáthelyezés egyik vállalkozásból a másik vállalkozásba az Áfa-tv. 17. §-ának (4) bekezdése szerinti üzletág-átruházásnak? Amennyiben nem, alkalmazható-e az értékesítésre az Áfa-tv. XVI. fejezetében foglalt, a használt ingóságok, műalkotások, gyűjteménydarabok és régiségek értékesítésére vonatkozó különös szabályok?
4. cikk / 7 Gépjárművek áfája
Kérdés: Bérbeadás céljából szereztünk be gépjárműveket. A jogszabályi rendelkezéseken nem tudtuk eligazodni. Azt szeretném megtudni, hogy az általunk tárgyi eszközként nyilvántartásba vett gépkocsik beszerzésekor felszámított áfát, továbbá ezek fenntartási, karbantartási parkolási költségeit, valamint a gázolaj áfáját levonhatjuk-e?
5. cikk / 7 Munkahelyi telefonon történő magánbeszélgetés
Kérdés: Továbbszámlázható-e a munkahelyi telefonon történt magánbeszélgetés a dolgozó részére?
6. cikk / 7 Tankönyv-értékesítés
Kérdés: Szeretném tudni a tankönyv-értékesítés folyamatát, a megrendelés utáni kiszállítástól az intézményi értékesítésig. Hogyan tudok számlát adni az intézmény által értékesített tankönyvről? Milyen áfatartalommal számlázom tovább? Továbbértékesítésről van-e szó, 25%-os áfával? A szállítói számlát hogyan egyenlítem ki, hiszen nem mindenki fizet a tankönyvekért?
7. cikk / 7 Tankönyv-értékesítés
Kérdés: A tankönyvkiadók iskolánként 1 számlát bocsátanak ki a megrendelt összes tankönyvről. Hogyan lehet ebben az esetben a tankönyvtámogatás 25 százalékából a tartós könyvekre fordított összeget elszámolni? Ezek a tartós tankönyvek az iskola könyvtári állományába kerülnek, az iskola fizeti ki. Meg lehet-e a számlát bontani? (Egy részét az iskola fizeti, egy részét a szülő.)