Összesítő nyilatkozat, saját vagyon áthelyezése

Kérdés:

Egy 100%-os önkormányzati tulajdonban álló társaság a feladatai ellátásához gépkocsiparkot tart fenn. A társaság számos alkalommal szerzett be sérült gépjárműveket árverés útján harmadik országból, amelyeket Magyarországon felújíttatott, és ezt követően vette használatba. Eddig semmilyen probléma nem merült fel, de most eltérés mutatkozik a VIES-rendszerben (uniós általános forgalmi adó információcsere rendszer), de nem világos annak oka. A társaság a beszerzéssel, szállítmányozással, vámügyintézéssel és az egyéb ügyintézéssel egy magyar társaságot szokott megbízni – és így járt el a kérdéses esetben is –, amely a Németországban történő vámeljárás és szabad forgalomba bocsátás lebonyolítására egy német speditőr társasággal (német cég) szerződik. A társaság a sikeres árverés esetén a magyar társaság számlája alapján banki átutalással előleget fizet a gépjárműre. Németországban a magyar társaság megbízásából a német cég végzi a vámügyintézést. A vámhatározat azért szól a társaság nevére, mert a gépjárműnek az Európai Unió területére történő beérkezése, illetve a vámeljárás megindítása előtt a társaság végleges tulajdonjogot szerez a végszámlával a gépjárművön. A társaság a német céggel közvetlen kapcsolatban nem áll, a vámügyintézéssel járó költségeket az összes többi költséggel együtt – így a gépjármű ellenértékét is – a magyar társaság számlázza ki a társaság felé. Ennek ellenére a német cég felé teljesített Közösségen belüli ügyleteket jelentett Németországban, vélelmezhetően emiatt mutatkozik a VIES-rendszerben eltérés a társaság oldaláról. A társaság felvette a kapcsolatot a német céggel, de érdemi választ a probléma megoldására nem kapott. A válaszban rendelkezésre bocsátott adatok szerint a német cégnek a nyilvántartása alapján 2021-ben két vámkezelése volt a társaság részére. Mi a teendő annak érdekében, hogy a társaság jogszerűen tudjon eljárni a beszerzéssel kapcsolatban?

Részlet a válaszából: […] ...terméket más tagállamba szállítja ugyan, azonban nem valódi értékesítés keretében, hanem tulajdonképpen saját maga számára, az ottani adóalanyiságához.] Az Áfa-tv. 96. §-a értelmében a fenti adómentesség érvényesítéséhez az egyébként Magyarországon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Csoportos taoalanyiság önkormányzati gazdasági társaságnál

Kérdés: Önkormányzatunknak két gazdasági társasága van. Az egyik társaságban az önkormányzat 100%-os tulajdonos, a másik társaságban az önkormányzatnak 51%-os, a másik önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnak pedig 49%-os tulajdoni hányada van. Ez a két társaság alapíthat-e csoportos társaságiadó-alanyiságot? Kérem ismertessék a csoportalapítás feltételeit és működését! Úgy tudjuk, hogy csoportos áfaalanyiságot nem alapíthatnak, ennek mi az oka?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazásával közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik. Vagyis az Áfa-tv. tételes tiltást tartalmaz a csoportos adóalanyiságra önkormányzat által alapított gazdasági társaságok között. A társasági adóban ilyen tiltást nem találunk.A Tao-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Angol társaság adóalanyisága; szolgáltatás teljesítési helyének meghatározása

Kérdés: Egy magyar rendezvényszervező társaság egy cégcsoport érdekében a világ minden tájáról érkező embereknek oktatást érintő konferenciát szervez Budapesten. A rendezvénnyel kapcsolatos költségek azonban továbbszámlázásra kerülnek egy, az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező társaság/szervezet (a továbbiakban: UK Társaság) részére. Az angol áfaszabályok szerint azonban bizonyos értékhatár alatt az áfaregisztráció nem kötelező. Az angol szabályok szerint abban az esetben, ha egy társaság áfaköteles forgalma a 85 000 fontot meghaladja, akkor áfaregisztráció szükséges. A példa szerinti esetben a társaságnak a társasági adót érintően és a társaságiadó-bevallásában szereplő regisztrációs száma van, azonban áfaszáma nincs, és áfaregisztrációra sem köteles. A fenti tényállás kapcsán kérdésként merült fel, hogy a magyar rendezvényszervező által továbbszámlázott összeg tekintetében az igénybe vevő társaságot a Héa-irányelv, valamint a Vhr. szerint adóalanynak lehet-e tekinteni vagy sem, illetve igényelhet-e a probléma további vizsgálatot az angol fél részéről, valamint az angol adóhatóságtól érdemes-e egy igazolást beszerezni a megrendelő adójogi státuszát illetően vagy sem? Kérdés továbbá, hogy mindezt a Brexit befolyásolhatja-e, ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] I. A válaszadás során vélelmeztük, hogy a levelében említett szolgáltatás teljesítési helyének megállapítására nem az Áfa-tv. különös teljesítési hely szabályai-nak valamelyikét kell alkalmazni, hanem az az Áfa-tv. 37. §-a szerinti általános teljesítési hely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Önkormányzati ingatlaneladás áfája

Kérdés: Önkormányzatunk 2016. június 16-án árverésre bocsátotta belterületi L-k-e-1 lakóövezetbe sorolt építési ingatlanait. Négy telek 36 000 E Ft értékben elkelt. A végleges adásvételi szerződés 2016 júliusában kerül megkötésre. Önkormányzatunk áfakörön kívüli, 1-es adószámmal rendelkezik. A kérdésünk az lenne, hogy be kell-e jelentkeznünk az áfakörbe, az eladási árnak van-e áfatartama, ha igen, hány százalékos?
Részlet a válaszából: […] ...értékesítésbe kezdenek, akkor az ilyen tevékenység megkezdését követő legkésőbb 15 napon belül be kell jelentkezni áfaalanynak. Az adóalanyiság kezdetének megjelölt időponttól kezdődően áfát kell felszámítani a telekértékesítés után, és ezt követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Közhatalom gyakorlására jogosult szervek áfaalanyisága

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk közhatalmi tevékenységére tekintettel jelenleg nem adóalany. 2007. évben értékesíteni tervez egy gazdasági épületet 15 millió forintért. Úgy tudom, hogy ez az összeg beleszámít a 4 millió forintos értékhatárba, azonban még ezen értékesítés után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, csak az ezt követő értékesítésekre. Mit jelent ez áfa szempontjából 2007. évben, és mit 2008. évben? A 15 milliós ingatlanértékesítés után be kell-e jelentkezni az áfakörbe? Mi a helyzet a következő években, amikor várhatóan nem lesz ingatlanértékesítés, és nem végez más gazdasági tevékenységet a hivatal? Kérni kell-e az alanyi mentességet? És ezt mikor?
Részlet a válaszából: […] ...2007. évben, a 15 milliós ingatlanértékesítést követő valamennyigazdasági tevékenységük keretében történő értékesítésük adóalanyiságuk körében,adókötelesen kell történjen. Az előzőekben hivatkozott 4/A. § (4) bekezdésébőlkövetkezően az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Önkormányzatra vonatkozó áfaszabályok

Kérdés: Az önkormányzatra vonatkozó áfaszabályok érdekelnének bennünket. Kezdő pénzügyesek vagyunk, segítségünk nincs. Nem értjük, az adóköteles kiadásba miért csak az élelmezéssel, veszélyes hulladékkal, úthasználattal kapcsolatos számlákat számolhatjuk el? Hol találjuk meg, miért így kell csinálni? Hol találjuk meg, mely bevallásokra kötelezett egy nagyközségi önkormányzat?
Részlet a válaszából: […] ...csak akkor lesz, ha a gazdasági tevékenységből származó bevétele nemjelentéktelen, azaz meghaladja a 4 millió forintot. Az önkormányzatadóalanyisága ugyanakkor nem áll fenn az olyan tevékenység gyakorlásánakátengedése tekintetében sem, amelyre koncessziós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 14.

Önkormányzat áfaalanyisága

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk közhatalmi tevékenységére tekintettel jelenleg nem adóalany. 2007. évben értékesíteni tervez egy gazdasági épületet 15 millió forintért. Úgy tudom, hogy ez az összeg beszámít a 4 millió forintos értékhatárba, azonban még ezen értékesítés után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, csak az ezt követő értékesítésekre. Mit jelent ez áfa szempontjából 2007. évben, és mit 2008. évben? A 15 millió forintos ingatlanértékesítés után be kell-e jelentkezni az áfakörbe? Mi a helyzet a következő években, amikor várhatóan nem lesz ingatlanértékesítés, és nem végez más gazdasági tevékenységet a hivatal? Kérni kell-e az alanyi mentességet? Ha igen, mikor?
Részlet a válaszából: […] ...2007. évben, a 15 milliós ingatlanértékesítést követő valamennyigazdasági tevékenységük keretében történő értékesítésük adóalanyiságuk körében,adókötelesen kell hogy történjen. Az előzőekben hivatkozott 4/A. § (4) bekezdésébőlkövetkezően az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 24.

Termékbeszerzéshez kapcsolódó adófizetési kötelezettség, illetve adólevonási jog

Kérdés: Gyakran kérdésként merül fel, hogy az adózási forma változása esetén a korábban beszerzett termékekkel kapcsolatban keletkezik-e adófizetési kötelezettség, 1. ha megszűnik az adott szervezet adóalanyisága (pl. jogutód nélküli megszűnés, jogutódlással történő megszűnés, a 4/A § szerinti közhatalmi tevékenység folytatása miatti adóalanyiság megszűnése), 2. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, de az adóalanyi státusa megváltozik (pl. az általános szabályok szerint adózó adóalany alanyi adómentességet választ), 3. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, az adóalany státusa sem változik, de a szóban forgó terméket adólevonásra nem jogosító (pl. tárgyi adómentes) tevékenységekhez való felhasználási aránya megváltozik (pl. az adóalany egyéb ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan adókötelezettséget választ tárgyi adómentesség helyett, illetve fordítva, ha az ingatlant átminősítik, ha a felhasználási arány az államháztartási támogatás folyósítása miatt változik meg). A kérdés különösen akkor merül fel, ha a termékkel kapcsolatos előzetesen felszámított adó levonható volt, és az adólevonási jog gyakorlását kizáró változás ezt követően következik be.
Részlet a válaszából: […] ...b) pontja értelmében amegszűnés – a 9/A §-ban meghatározott eltérésekkel – termékértékesítésnekminősül, ha az adóalany adóalanyisága megszűnésének időpontjában olyan termékettart tulajdonában, amelynek beszerzéséhez, kitermeléséhez, előállításához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 7.

Költségvetési szervek adóalanyisága 2004-ben

Kérdés: Mitől függ a költségvetési szervek adóalanyisága 2004-ben?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenység (pl. földhivatali igazgatási szolgáltatás) 2004-ben közhatalom gyakorlásával végzett tevékenységként nem tartozik az adóalanyiság körébe. Konc.-tv. hatálya alá tartozó tevékenységOlyan vagyon, vagyoni értékű jog, tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Szerzői jogdíj adókötelezettsége

Kérdés: Az egyik előző számban írtak arról, hogy a szerzői jogdíj 2003. január 1-jétől már nem tárgyi mentes, és azt is tárgyalták, hogy mikor áll fenn a szerző adóalanyisága. Intézményünknek az egyik szerző, akivel jegyzetet írattunk, arra hivatkozással nem ad számlát, hogy azt nekünk mint kifizetőknek kell kiállítanunk helyette. Mi az igazság?
Részlet a válaszából: […] Először is le kell szögezni, hogy az eredeti szerzőnél (illetve átvállalás esetén kifizetőjénél) csak akkor merül fel az, hogy egyáltalán számlát kell kiállítania és áfát kell fizetnie, ha a szerző áfaalany. Ha például az intézménnyel vagy harmadik féllel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.
1
2