Önkormányzattól bérelt iroda albérlete

Kérdés: Többcélú Kistérségi Társulásként irodát bérlünk a helyi önkormányzat hivatalától. Az iroda egy részét megállapodás alapján egy egyesület munkaszervezete használja bérleti díj fejében. Mi a helyes eljárás számlázáskor? 1. A bérleti díjat továbbszámlázom, vagy simán leszámlázom bérleti díjként a megállapodás szerinti összeget? 2. Az adószámunk 1-es, közhatalmi tevékenység miatt adómentesek vagyunk. Folytathatunk-e egyáltalán ilyen tevékenységet? A helyi humánszolgáltató központ megállapodás alapján ellátja a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kistérségi feladatait. A telefonkészülékekhez kapcsolódó számla hozzánk fog érkezni, amit tovább kell számláznom a részükre. Mivel áfát nem számíthatok fel, ezért hogyan kell helyesen kiállítanom a számlát?
Részlet a válaszából: […] ...mértékben kimeríti a gazdasági tevékenység fogalmát, ésamennyiben jogképes, és saját neve alatt végzi a bérbeadási tevékenységet,adóalanyisága megalapozott. Amennyiben e tevékenységet korábban még nem végezte, azadóhivatal felé bejelentési kötelezettsége keletkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 17.

Földbérbeadás áfája

Kérdés: Önkormányzatunk 2007-ben bérleti szerződést kötött egy magánszeméllyel föld bérbeadása tárgyában. A szerződésben rögzítve van, hogy nem kell a magánszemélynek a bérleti díjat és áfáját megfizetni, mert cserébe a területet folyamatosan kaszálja és rendben tartja. Kell-e a bérleti díjról számlát kibocsátania az önkormányzatnak abban az esetben, ha a magánszemély nem tud adni egy ugyanilyen összegű számlát a terület karbantartásáról?
Részlet a válaszából: […] ...másik oldalán egy magánszemélyáll, aki a bérlet ellenértékeként rendben tartja az ingatlant. A magánszemélyesetében is felmerül az adóalanyiság, így ezt is vizsgálni szükséges. Amagánszemély az általános forgalmi adó alanya akkor lesz, ha tevékenysége azÁfa-tv. 5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Adólevonási jog gyakorlása

Kérdés: Önkormányzatunk bérbeadási célból kíván megvásárolni egy sportcsarnokot. A tervezés során felmerült az a kérdés, hogy milyen módon igazolhatjuk a beruházáshoz kapcsolódó beszerzések esetében az adólevonáshoz szükséges tartalmi feltételt, tehát azt, hogy a sportcsarnokot gazdasági tevékenységünkhöz kívánjuk hasznosítani. Egyáltalán van-e lehetőségünk az adólevonási jog gyakorlására?
Részlet a válaszából: […] ...során rá áthárított előzetesen felszámított adót levonásbahelyezheti, amennyiben a beszerzett terméket, nyújtott szolgáltatástadóalanyiságát eredményező gazdasági tevékenysége körében használja,hasznosítja. Amennyiben tehát az önkormányzat végez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 6.

Önálló adóalanyiság kérdése

Kérdés: Önkormányzat intézménye vagyunk. Hozzánk tartozik 6 részben önálló intézmény, 1 adószámmal és 1 számlaszámmal rendelkezünk. A részben önálló intézmények alapító okiratuk szerint önálló jogi személyként működő, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek. Előirányzatok feletti részjogkörük a személyi juttatások kiemelt előirányzatára terjed ki, más előirányzatok felett rendelkezési jogosultsággal nem bírnak. A részben önálló intézmények önálló adóalanyok-e?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági önállóság, az önálló jogalanyiság és az önállóadóalanyiság három különböző fogalom, így nem minden esetben fedik egymást.Nézzünk meg részletesebben, mit takar a három fogalom.Önálló jogalanyiság azt jelenti, hogy a konkrét szervezet ajogok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 20.

Termékbeszerzéshez kapcsolódó adófizetési kötelezettség, illetve adólevonási jog

Kérdés: Gyakran kérdésként merül fel, hogy az adózási forma változása esetén a korábban beszerzett termékekkel kapcsolatban keletkezik-e adófizetési kötelezettség, 1. ha megszűnik az adott szervezet adóalanyisága (pl. jogutód nélküli megszűnés, jogutódlással történő megszűnés, a 4/A § szerinti közhatalmi tevékenység folytatása miatti adóalanyiság megszűnése), 2. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, de az adóalanyi státusa megváltozik (pl. az általános szabályok szerint adózó adóalany alanyi adómentességet választ), 3. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, az adóalany státusa sem változik, de a szóban forgó terméket adólevonásra nem jogosító (pl. tárgyi adómentes) tevékenységekhez való felhasználási aránya megváltozik (pl. az adóalany egyéb ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan adókötelezettséget választ tárgyi adómentesség helyett, illetve fordítva, ha az ingatlant átminősítik, ha a felhasználási arány az államháztartási támogatás folyósítása miatt változik meg). A kérdés különösen akkor merül fel, ha a termékkel kapcsolatos előzetesen felszámított adó levonható volt, és az adólevonási jog gyakorlását kizáró változás ezt követően következik be.
Részlet a válaszából: […] ...b) pontja értelmében amegszűnés – a 9/A §-ban meghatározott eltérésekkel – termékértékesítésnekminősül, ha az adóalany adóalanyisága megszűnésének időpontjában olyan termékettart tulajdonában, amelynek beszerzéséhez, kitermeléséhez, előállításához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 7.

Képzési szolgáltatás elszámolása

Kérdés: Felsőoktatási intézmény önköltséges képzéséhez külső, számlát adó oktatókat vesz igénybe. A képzés bevételeit és költségeit önálló témaszámon könyvelik. A képzés nyereséges. A képzés a felsőoktatási intézmény tantermeiben és eszközeivel (pl. projektor) történik. A képzés adminisztrációját (számlázás, könyvelés) a felsőoktatási intézmény gazdasági hivatala végzi. Önköltségszabályzat alapján készült kalkulációval rezsiköltséget és érdekeltségialap-hozzájárulást fizet a képzés a felsőoktatási intézménynek. A képzés beszerzéseit terhelő áfát visszaigényelheti-e a felsőoktatási intézmény, vagy arányosítani kell?
Részlet a válaszából: […] ...nem derül ki egyértelműen, hogy ezt a "képzés"-taz intézménytől elkülönült adóalany nyújtja-e, vagy az intézmény maga, sajátadóalanyisága keretében, az intézmény egyik önálló gazdálkodású elkülönültköltséghelyeként, de nem külön áfaalanyként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.

Selejtezett termékek értékesítése. SZJ-szám vagy vámtarifaszám?

Kérdés: Az intézmény által selejtezett tárgyi eszköz vagy készlet értékesítésénél milyen vámtarifaszámot és milyen áfakulcsot kell a számla kiállítása során alkalmazni. A vásárláskor az intézmény az áfát nem igényelte vissza, mivel közoktatási tevékenységet végez. A vámtarifaszám, illetve SZJ-számok között ilyen tevékenység nincs. Az intézményeknek feleslegessé vált tárgyi eszköz vagy készlet értékesítésekor (új vagy használt) milyen vámtarifaszámot és milyen áfakulcsot kell a számla kiállítása során használnia? Minden esetben kötelező-e a számlára vámtarifaszámot, SZJ-számot írni, vagy vannak kivételek?
Részlet a válaszából: […] ...eszközök selejtezése önmagában nemadóköteles. Ez esetben nincs szó – az Áfa-tv. 7. § (1) bekezdésének a) pontjaszerinti – adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenység köréből történőkivonásról. A gazdasági tevékenység során már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 16.

Költségvetési szervek adóalanyisága 2004-ben

Kérdés: Mitől függ a költségvetési szervek adóalanyisága 2004-ben?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenység (pl. földhivatali igazgatási szolgáltatás) 2004-ben közhatalom gyakorlásával végzett tevékenységként nem tartozik az adóalanyiság körébe. Konc.-tv. hatálya alá tartozó tevékenységOlyan vagyon, vagyoni értékű jog, tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.
1
2