21 talált cikk a bevallás , ellenőrzés , rendelkezés , adóalap kifejezésre

Kérdés:

A szippantottszennyvíz-szolgáltatást saját eszközeinkkel és dolgozóinkkal végezzük a település lakosai számára. Ennek a közszolgáltatásnak az árát a 2013. évi CXIV. törvény a 2013. évben érvényes szinten fixálta. Önkormányzatunknál ennek a szolgáltatásnak az önköltségi ára azóta a máig érvényes szolgáltatási díj sokszorosára nőtt! A szolgáltatási díj megállapítása 2013-ban önköltség számításával történt, amelyből különböző kedvezmények adásával alakult ki a végső szolgáltatási díj, minden esetben önköltségi ár alatt, de sohasem ingyenesen. Az árakat önkormányzati rendeletben szabályoztuk. Az önkormányzat e szolgáltatás tekintetében áfakörbe tartozik, ezért az eladási ár és az önköltség közötti eltérésre évek óta megfizetjük az áfa összegét. Helyesen járunk-e el, hogy az adott kedvezmények után megfizetjük az áfát? Vagy ez nem is lenne kötelező? Véleményünk szerint, bár eredetileg az önkormányzat saját belátása szerint adta ezeket a kedvezményeket, jelenleg már az ár kizárólag a rezsicsökkentés kötelezettsége miatt ilyen alacsony, tehát a kedvezményt nem saját hatáskörben adjuk a természetes személyek részére.

Kérdés: Független szakértővel átvilágíttattuk a cégünket. 3 évre visszamenőleg átvizsgálta az általános forgalmi adó bevallását, és több időszak tekintetében rossz gyakorlatot tárt fel. A megállapítások nagy részét elfogadjuk, összességében nem nagy összeget érint, de mivel több időszak bevallását kell helyretennünk, a korrekció jelentős kapacitást igényel. Ugyanakkor egy lehetséges adóhatósági ellenőrzés is itt lebeg a fejünk felett. Az Art. néhány éve tartalmazza az "Önellenőrzés bejelentése" intézményt. Jól gondoljuk, hogy a bejelentéssel az ellenőrzést is "ki tudjuk védeni"?

Kérdés: Egy kormányhivatal az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdése l) pontjának hatálya alá tartozik, nem választott adókötelessé tételt az ingatlan-bérbeadás tekintetében. Egy másik költségvetési szervvel évek óta több megállapodással rendelkezik helyiség ingyenes használatba adásáról. A megállapodások értelmében az ingyenesen használatban lévő helyiségrészre eső üzemeltetési költségre havi átalánydíjat (közüzemi díjat) fizet a használatba vevő fél. A megállapodások szerint a tárgy-évet követő év április 30. napjáig elszámolást készítenek a felek, és a számlákkal alátámasztott tételes elszámolás alapján határozzák meg az előző évre ténylegesen fizetendő közüzemi díjak összegét.
a) Amennyiben a költségvetési szerv az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja hatálya alá tartozik, abban az esetben az ingatlan-bérbeadást áfamentesen kellene számlázni. Jelen esetben azonban bérleti díjat nem számlázunk, csak a használat során felmerült közüzemi díjakat. Ebben az esetben a közüzemi díjak felveszik-e a bérleti díj áfatartalmát (jelen esetben mentes), vagy pedig közvetített szolgáltatásnak minősülnek (27%-os áfatartalommal)?
b) Amennyiben a számlák helytelen áfakulccsal kerültek kiállításra, azokat visszamenőleg javítani kell?
c) Amennyiben igen, ezt az áfabevallások ön-ellenőrzésével tehetjük meg, vagy pedig az Áfa-tv. 153/B. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján fizetendő adót csökkentő tételként vehetjük figyelembe?

Kérdés: Önkormányzatunknak két gazdasági társasága van. Az egyik társaságban az önkormányzat 100%-os tulajdonos, a másik társaságban az önkormányzatnak 51%-os, a másik önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnak pedig 49%-os tulajdoni hányada van. Ez a két társaság alapíthat-e csoportos társaságiadó-alanyiságot? Kérem ismertessék a csoportalapítás feltételeit és működését! Úgy tudjuk, hogy csoportos áfaalanyiságot nem alapíthatnak, ennek mi az oka?

Kérdés: Egyik külföldi ügyfelünk terméket vásárolt áruházunkban (a továbbiakban: társaság), melyet ki is vitt az országból, illetve a Közösség területéről is, és ezt a vámhatóság igazolta is. Később, amikor az áfáért jött vissza az ügyfél, visszáruzást kért az előző ügyletéből. A vissz-árubizonylatot elkészítettük, és ezzel az értékkel csökkentettük a visszafizetendő értéket. Mi a helyes, szabályos eljárás ebben az esetben?

Kérdés: Mit kell tudni a behajthatatlan követelés miatti adóalap-csökkentésről?

Kérdés: Érinti-e a költségvetési szerveket a szálláshely-szolgáltatás utáni turizmusfejlesztésihozzájárulás-fizetési kötelezettség?

Kérdés: Egy magyar székhelyű társaság folyamatosan értékesíti az általa gyártott termékeket német adóalany partnere (vevő) részére az Áfa-tv. 89. §-a alapján. Az eddig folytatott gyakorlat szerint a társaság a termékek gyártásához szükséges speciális gyártóeszközöket (tesztereket) áfa felszámítása mellett értékesítette a vevő részére, tekintettel arra, hogy ezen értékesítések vonatkozásában nem teljesültek maradéktalanul az Áfa-tv. 89. §-ának előírásai (a speciális gyártóeszközöket nem szállították el Magyarországról). Az áthárított áfát a vevő az Áfa-tv. XVIII. fejezete szerinti eljárásban visszaigényelte. A vevő azt kéri a társaságtól, hogy a 2019-ben teljesített értékesítésekről kiállított számlákat módosítsa akként, hogy a vevő adószámaként ne a német közösségi adószámot, hanem a vevő által 2018. év végén megigényelt magyar regisztrációs adószámát tüntesse fel. A vevő 2019. év vonatkozásában még nem igényelte vissza az általános forgalmi adót. A jó kapcsolat fenntartása érdekében a társaság szeretne a vevő kérésének eleget tenni. Figyelemmel az online számlaadat-szolgáltatással kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére is, hogyan tudja a társaság elvégezni a korrekciót?

Kérdés: Most vettem át a számlázási feladatot, és azt vettem észre, hogy egyes hónapokban az automata üzemeltetőjének áfásan, más hónapokban áfamentesen számláztunk. Más bérlőknek is egyes hónapokban áfamentesen számláztuk a rezsiköltségeket, más hónapokban pedig áfásan. Intézményünk a bérbeadásra nem választott áfakötelezettséget. Hogyan kell helyesen számlázni az automata bérleti díját és a bérlőknek a rezsit?

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett gazdasági társaság a gazdasági tevékenységét négy üzletág keretében végzi. A négyből két üzletágban kizárólag adóköteles tevékenységet folytat, míg harmadik üzletága keretében mind adóköteles, mind pedig levonásra nem jogosító adómentes közvetítői tevékenységet is végez. A negyedik üzletág végzi az előzőekben említett három üzletág könyvelését és bérszámfejtését, azonban a társaság a harmadik és negyedik üzletágát összevontan kezeli áfaszempontból. A társaság számára a beszállítók a számlákat az első és második üzletághoz, továbbá a harmadik és negyedik üzletágat egy üzletágnak tekintve, külön-külön állítják ki (például az iroda bérleti díjának számlázása három elkülönült számlán történik az üzletágak által elfoglalt külön blokkok szerint). Vannak olyan általános költségekről szóló beszerzési számlák, amelyek számlázása nem különíthető el üzletáganként, így a társaság részére az egy összegben kerül kiszámlázásra. A társaság az első és második üzletág esetében tételesen elkülöníti az adott üzletághoz rendelten számlázott bejövő számláin felmerült áfát, és ezek kapcsán teljes mértékű adólevonást gyakorol. A társaságnak áfamentes tevékenységéhez tételesen hozzárendelhető, így a levonásból eleve kizárt beszerzése is van, amelyek tekintetében a társaság nem gyakorol áfalevonást (egy tételtípus kivételével ezen beszerzések áfamentes ügyletek). A társaság a harmadik üzletághoz kapcsolódó beszerzései-nél áfa kapcsán arányosítást alkalmaz. A társaság az eddig alkalmazott arányosítási módszertana alapján kizárólag a harmadik üzletág keretében végzett adóköteles tevékenységből származó bevételt vette figyelembe a levonási hányados számlálójának meghatározásakor, és a nevezőben is a harmadik üzletág adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító tevékenységből származó bevételeit vette csak figyelembe. Vagyis a társaság egy üzletágra korlátozott, bevételalapú arányosítási módszert alkalmazott. A negyedik üzletág tevékenysége kapcsán felmerült költségek áfatartalma ez idáig a harmadik üzletág kapcsán számított levonási arány figyelembevételével került levonásra. A társaság az eddig alkalmazott arányosítási módszerről más módszerre kíván áttérni lehetőség szerint visszamenőlegesen, az alábbiak szerint:
Levonásra jogosító és levonásra nem jogosító gazdasági tevékenység végzése esetén az Áfa-tv. 123. §-a értelmében, amennyiben lehetséges, elsősorban a tételes elkülönítés szabályai szerint kell elvégeznie az adózónak az előzetesen felszámított adó megosztását.
Az első és második üzletág kapcsán felmerült előzetesen felszámított áfa tételes elkülönítését a társaság nyilvántartásai lehetővé teszik, különös tekintettel az üzletágankénti szállítói beszámlázásra. Ezért ez az eljárás álláspontunk szerint megalapozott. A levonási hányados számításakor azonban az eddigiek során a társaság nem vette figyelembe az első és második üzletág keretében végzett adóköteles tevékenységből származó bevételt, és a nevezőben sem a teljes bevételi összeget szerepeltette. Véleményünk szerint az Áfa-tv. 123. §-ának (3) bekezdése értelmében a társaság az eddig alkalmazott arányosítási módszerről áttérhet az Áfa-tv. 5. számú melléklet szerinti, általános arányosítási szabály (mint főszabály) alkalmazására, és ennek során az első és második üzletág keretében végzett adóköteles tevékenységéből származó bevételét is figyelembe veheti (mind a számlálóban, mind a nevezőben) a harmadik és negyedik üzletágak előzetesen felszámított adójának arányos megosztásakor. Ezen módszer alapján a tételes elkülönítést követően fennmaradó beszerzési számlák kapcsán valamennyi üzletág adóköteles tevékenységéből származó nettó árbevétel összevonásra kerülne, és ez a bevételösszeg képezné a levonási hányados számlálóját. A levonási hányados nevezőjében pedig valamennyi üzletág összes nettó árbevétele szerepelne. Álláspontunk szerint ez a módszertan visszamenőleges hatállyal is gyakorolható. Az ismertetett arányosítási módszertant a jövőre nézve is alkalmazhatjuk?