59 talált cikk a járulék , szolgáltatások , adóalap kifejezésre

Kérdés: Az Eatv. 23. §-ának (5) bekezdése alapján az önkormányzat védőnői feladatok ellátása érdekében a védőnő által használt ingatlant a kórház ingyenes használatába adja azzal, hogy a használatból eredő költségeket a kórház köteles viselni. Az Eatv. 23. §-ának (5) bekezdése szerint a települési önkormányzat 2023. július 1. napjával biztosítja az állam számára a 2023. június 30. napján a védőnői ellátásra szolgáló ingó és ingatlan vagyonnak az ingyenes használatát. A (6) bekezdés szerint a települési önkormányzat a 2022. december 31-én a védőnői ellátásra szolgáló ingatlan és ingó vagyonát e feladattól nem vonhatja el. Használatból eredő költségek többek között a víz, a gáz, az áram, a távhő, a telefon, az internet és a hulladékszállítás. Az önkormányzat és a kórház között nem jön létre bérleti jogviszony. Nem kötnek szerződést. Tekinthető ez az eset az önkormányzat részéről ingatlan-bérbeadásnak? A megosztott költségeket ingatlan-bérbeadáshoz járulékosan kapcsolódó költségnek kell-e tekinteni, vagy továbbszámlázásnak? Véleményünk szerint a kórház a törvény erejénél fogva "saját jogán" jogosult a védőnők elhelyezését szolgáló ingatlanrész használatára, ezért a költség továbbszámlázásáról van szó, nem ingatlan-bérbeadásról.

Kérdés: Intézményünk együttműködési megállapodást és vagyonkezelési szerződést kötött a területileg illetékes önkormányzatokkal. A megállapodások és szerződések rögzítik azokat az ingatlanrészeket, amelyek továbbra is az önkormányzatok vagyonkezelésében, használatában maradnak, mert nem kapcsolódnak közoktatási feladat ellátásához (pl. konyha, ebédlő, szolgálati lakás). Ezeknek az ingatlanrészeknek a közüzemi díjait vagy az almérőn mért tényleges fogyasztás, vagy energetikus által meghatározott arányban számlázza tovább az a fél, akinek az ingatlanrészében található a főmérő, és aki szerződést kötött a közüzemi szolgáltatóval. A megállapodás alapján néhány intézmény esetében az önkormányzat az internetszolgáltatás megrendelője, melynek meghatározott részét (70, illetve 90%-át) továbbszámlázza intézményünk részére, intézményünk pedig az önkormányzat felé számlázza tovább azokat a közüzemi költségeket, amelyek az önkormányzatok vagyonkezelésében, használatában maradt ingatlanrészekre esnek. Az internet- és egyéb közüzemi díjakat (például távhőszolgáltatás) milyen adómértékkel kell továbbszámlázni? Intézményünk áfakörbe tartozó adóalany, nem választott alanyi adómentességet.

Kérdés: Egy vállalkozás saját ingatlanját bérbe adja az önkormányzatnak, amely egy háziorvos használatába adja azt tovább. A vállalkozás nincs bejelentkezve az ingatlan-bérbeadás tekintetében az áfa hatálya alá, ezért adómentes számlát állít ki a bérbeadásról az önkormányzat felé. A bérleti szerződés szerint a rezsiköltséget a vállalkozás közvetlenül a háziorvosnak számlázza tovább áfásan. Véleményem szerint a rezsiköltség továbbszámlázása a bérbeadás áfamegítélését veszi fel. A vállalkozás részéről kérdésként merül fel, hogy ebben az esetben a rezsiköltség továbbszámlázása áfa felszámításával történik vagy sem, illetve számlázhatja-e egyáltalán a rezsiköltséget a háziorvos felé, akivel nem áll szerződéses jogviszonyban?

Kérdés:

Üzletünkben gyakran fordulnak meg harmadik országból érkező turisták, és közülük sokan élnek a külföldi utas részére biztosított áfamentességgel. Cégünk a külföldi utasok adó-visszaigénylésével kapcsolatos ügyintézést is végez (lap kitöltése, utas részére kiadása, illetve az adó kifizetése). A termékértékesítésekhez kapcsolódó ügyintézési szolgáltatásnyújtásról "ügykezelési díj" jogcímen állítunk ki áfamentes számlát a külföldi utasok részére. A visszaigényelt adó kifizetése a termékértékesítésről kiállított számlán szereplő vevőnek (a vevő meghatalmazottja részére) történik, ha bemutatja a vámhatóság igazolását. A teljes áfaösszeg kifizetésre kerül, erről kiadási bizonylat készül. Az adó-visszaigénylés ügyintézése kapcsán ügykezelési díjat számítunk fel a vevőnek, melyről külön számla készül. Az ügykezelési díj összege az adó-visszaigénylés összegének meghatározott százaléka, cégünk a kibocsátott számlákon áfamentességet tüntetett fel. Tehát külföldi utasoknak kifizetjük a teljes áfaösszeget, és ügykezelési díjat számítunk fel. Az egyszerűsítés miatt a kiadási bizonylaton és ügykezelési díjról kiállított külön számlán feltüntetett összegek különbsége kerül kifizetésre a külföldi utasok részére. A külföldi utasokat az üzletben elhelyezett többnyelvű táblákon és szórólapokon tájékoztatjuk az áfa-visszaigénylés feltételeiről, valamint az ügykezelési díj felszámításáról. Jogszerűen járunk el, amikor az ügykezelési díjról áfamentes számlát állítunk ki, tekintettel arra, hogy – álláspontunk szerint – az ügykezelési díjat a külföldi utas részére végzett áfamentes termékértékesítés járulékos költségének kell tekinteni az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján?

Kérdés:

Önkormányzatunk saját alapítású 100%-os önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaság útján látja el a zöldterület-kezelést, temető-karbantartást, külterületek karbantartását, illetve utak és hidak üzemeltetését. Megfelelően járunk-e el, ha a K512 rovat 018030 kormányzati funkción pénzeszközátadásként adjuk át az állami normatív támogatásokat a nonprofit kft. részére, vagy a gazdasági társaságnak részünkre az elvégzett tevékenységről számlát kellene kiállítania, és a megfelelő tevékenységre kapcsolódó kormányzati funkción és a K337 rovaton kellene-e elszámolnunk? Eseti jelleggel önkormányzatunk az ingatlan vagyon (utak, járdák) nem karbantartási, hanem felújítási és beruházási tevékenységét is a gazdasági társaság útján végzi. Felhalmozási célú pénzeszköz átadásaként elegendő-e, vagy ebben az esetben is a gazdasági társaságnak szükséges számlát kiállítani az elvégzett munkákról?

Kérdés: A kórházunk területére személygépkocsival történő behajtás díjfizetés ellenében történik. A vizsgálatra érkező személyek, illetve látogatók részére napi behajtási díj került megállapításra (750 Ft), a kórházban dolgozók pedig éves behajtási bérlet megvásárlásával (12.000 Ft) hajthatnak a kórház területére, továbbá a külső partnerek is vásárolhatnak éves behajtási engedélyt (40.000 Ft). Felmerült az igény, hogy a tartós, hosszú távú kezelésre szoruló betegek a kezelőorvos igazolása mellett a kezelések időtartama alatt térítésmentesen vagy egy kedvezményes összegű, időszakos behajtási engedéllyel hajtsanak be a kórház területére. A kedvezmény az éves dolgozói behajtási díj arányosított részének felelne meg, például, ha a beteg két hétig jár kezelésre mindennap, akkor a két hét időtartamra arányosított díjat szükséges fizetnie. A fenti eljárás bevezetéséhez kapcsolódóan az alábbi kérdéseink vannak: Az Áfa-tv., illetve az Szja-tv. ad-e lehetőséget ilyen esetben az "adómentességre"? Amennyiben nem, az adózásnál melyik értéket kell figyelembe venni abban az esetben, ha a csökkentett összegű díj beszedése történik meg: a napi behajtási díjhoz szükséges számítani az adott kedvezményt, a dolgozói éves bérlethez, vagy a külsős éves bérlethez? Mi számít piaci árnak a kórház behajtási díjának megállapításakor? A dolgozói éves bérlet is kedvezménynek minősül-e, terheli-e a kórházat áfafizetési kötelezettség?

Kérdés: Önkormányzati hivatal és a kormányhivatal közös használatában van a hivatal egyik ingatlana, melynek üzemeltetője a hivatal, használója a kormányhivatal, amely üzemeltetési megállapodás alapján viseli a felmerülő üzemeltetési, fenntartási és javítási költségek rá eső részét az ingatlan tekintetében. A költségek a használt terület arányában átszámlázásra kerülnek. Továbbá átadásra került a kormányhivatal részére egy gépjármű, amelynek a felelősségbiztosítását, casco biztosítását, cégautóadóját a kormányhivatal mint üzembentartó, használó fizeti az átszámlázás alapján. Az ingatlant mint parkolót használja közösen a hivatal és a kormányhivatal. A parkoló megközelíthetősége érdekében úthasználati díjat fizet a hivatal egy külső szervezet részére. A külső szervezet a számlában nem számít fel áfát, mivel a szervezet az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerint mentes az adó alól a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása. A hivatal az adókötelessé tételt választotta ugyan az ingatlan-bérbeadásra, de a kormányhivatal az ingatlanrész használatáért bérleti díjat nem fizet, csak a közösen használt ingatlan költségeit osztják meg. Az Áfa-tv. 86. §-ának (2) bekezdése értelmében: "Az (1) bekezdés l) pontja nem alkalmazható: ... b) a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadásra." A polgármesteri hivatal az általános áfaszabályok szerint adózik, az ingatlan bérbeadását adókötelessé tette. Milyen módon kell átszámláznia az üzemeltetési költségeket a hivatalnak a kormányhivatal felé, üzemeltetési költségként, illetve közvetített szolgáltatásként? Az átszámlázást milyen áfakulcs felszámításával teheti meg, ha a fentiek alapján ezen ügylet közvetített szolgáltatás, illetve milyen áfakulccsal, ha szolgáltatásnak minősül? Válaszukban szíveskedjenek kitérni az áfa felszámítása nélkül bejövő úthasználati díj, a használatba adott gépjármű cégautóadója és a felelősség, illetve a cascodíjak átszámlázásáról! A közvetített szolgáltatás továbbszámlázásáról a Költségvetési Levelek 317. számában, az 5634., és a Költségvetési Levelek 311. számában, az 5521. számú válaszban a továbbszámlázás esetén eltérő áfatartalmat írnak, az egyikben, ha az önkormányzat áfás, akkor mindent 27%-os áfatartalommal kell továbbszámlázni. A másik válaszban azt írják, hogy azzal az áfatartalommal, amivel a bejövő számlát kapja az önkormányzat. Kérem a fenti eset alapján a pontosítást!

Kérdés: Egy Németországban letelepedett társaság – mely Magyarországon sem áfaregisztrációval, sem letelepedettséggel nem rendelkezik – járműalkatrészek gyártásához szükséges eszközöket, szerszámokat szerzett be egy magyarországi értékesítőtől (magyar beszállító). A társaság által beszerzett eszközöket a magyar beszállító a társaság részére értékesített járműalkatrészek gyártásához használja. A legyártott alkatrészeket a társaság Németországban található gyártóüzemébe szállítják, ahol beépítésre kerülnek a társaság által gyártott járművekbe. A gyártás során használt eszközök kizárólagos tulajdonosa a társaság, melyek hasznos élettartamuk alatt (legfeljebb 8 év) mindvégig a magyar beszállító birtokában maradnak. Ezt követően az eszközöket megsemmisítik. Az ágazatban általánosan elfogadott és alkalmazott gyakorlat, hogy az alkatrészek gyártásához szükséges eszközöket, szerszámokat a beszállítók értékesítik a vevők számára, mivel azok jellemzően nagy értékűek, a kapcsolódó finanszírozási terheket a beszállítók pedig nem vállalják, figyelemmel arra, hogy maga az eszköz speciális, azzal általában csak az adott vevő számára tudnak alkatrészeket gyártani.
A járműalkatrészeket az értékesítéskor kiszállítják az EU másik tagállamába, Németországba, ezért az alkatrészeladások – a vonatkozó feltételek teljesítése mellett – az Áfa-tv. 89. §-ának (1) bekezdése alapján Közösségen belüli adómentes termékértékesítésnek minősülnek. A társaság az eszközöket, szerszámokat kizárólag a jármű-alkatrészek gyártása érdekében szerezte be, az eszközbeszerzés nem önálló gazdasági célként jelent meg a társaság részéről. Ebből következően – véleményünk szerint – az eszközök, szerszámok értékesítése a járműalkatrészek Közösségen belüli értékesítéséhez mint fő ügylethez kapcsolódó járulékos ügyletként kezelendő. Ebből az is következik, hogy a gyártáshoz szükséges eszközök, szerszámok értékesítése is adómentes Közösségen belüli termékértékesítésnek minősül az áfa rendszerében. Helyes ez az értelmezés?

Kérdés: Hivatalunk a Játv. alapján ingyenesen, közhatalmi tevékenység végzésére átengedte a hivatal épületében lévő helyiségét, mivel az adott feladat ellátása kikerült a hivatal által ellátandó feladatok közül. Az üzemeltetési költségek megtérítésére megállapodást kötött az adott szervvel, mely keretében a fenntartási költségek (közüzemi díjak, szemétszállítás díja stb.) továbbszámlázásra kerülnek. A hivatkozott törvény 2. §-a rögzíti, hogy a feladat ellátását biztosító vagyontárgyak ingyenesen kerülnek a hatáskörök új gyakorlója kezelésébe. A 2. § (3) bekezdése rögzíti, hogy e tevékenységek (többek között a vagyontárgy ingyenes biztosítása) az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján közhatalmi tevékenységgel azonos megítélés alá esnek. Álláspontunk szerint a kötelezően állami használatba kerülő vagyontárgy biztosítása nem minősül bérletnek, így a továbbszámlázott üzemeltetési költségeket nem tekintjük járulékos költségnek, mivel nem bérletnek minősülő főszolgáltatáshoz kapcsolódnak. A fentiek alapján 27%-os áfakulccsal számlázzuk tovább a felmerült költségeket. Ebben az esetben a hivatalunk a közüzemi díjak továbbszámlázása során helyesen alkalmazta-e a szolgáltatások eredeti áfakulcsát?

Kérdés: A 2012. évi XCIII. törvény 2. §-ának (1) bekezdése alapján a járási hivatal kialakításához szükséges ingatlanrészeket 2013. január 1-jétől az önkormányzat ingyenes használatba adta a megyei kormányhivatal számára. Az üzemeltetési megállapodás alapján az üzemeltetési költségeket (áram, víz, fűtés, őrzés, takarításhoz kapcsolódó tisztítószerek stb.) meghatározott arányban az önkormányzat számlázza tovább részükre. Bérbeadás tekintetében áfamentesen számláz az önkormányzat, ezért a rezsiköltségek is így lettek tovább-számlázva a járási hivatal felé az áfával növelt bekerülési értéket véve alapul. A kormányhivatal visszaküldte részünkre a számlát e hónapban, az Áfa-tv. 70. §-a alapján kérik az áfakulcs 27%-ra történő javítását. Milyen adómértékkel kell továbbszámlázni az üzemeltetési költségeket?