4 talált cikk a költség , engedély , biztosítás , adóalap kifejezésre

Kérdés: Intézményünk együttműködési megállapodást és vagyonkezelési szerződést kötött a területileg illetékes önkormányzatokkal. A megállapodások és szerződések rögzítik azokat az ingatlanrészeket, amelyek továbbra is az önkormányzatok vagyonkezelésében, használatában maradnak, mert nem kapcsolódnak közoktatási feladat ellátásához (pl. konyha, ebédlő, szolgálati lakás). Ezeknek az ingatlanrészeknek a közüzemi díjait vagy az almérőn mért tényleges fogyasztás, vagy energetikus által meghatározott arányban számlázza tovább az a fél, akinek az ingatlanrészében található a főmérő, és aki szerződést kötött a közüzemi szolgáltatóval. A megállapodás alapján néhány intézmény esetében az önkormányzat az internetszolgáltatás megrendelője, melynek meghatározott részét (70, illetve 90%-át) továbbszámlázza intézményünk részére, intézményünk pedig az önkormányzat felé számlázza tovább azokat a közüzemi költségeket, amelyek az önkormányzatok vagyonkezelésében, használatában maradt ingatlanrészekre esnek. Az internet- és egyéb közüzemi díjakat (például távhőszolgáltatás) milyen adómértékkel kell továbbszámlázni? Intézményünk áfakörbe tartozó adóalany, nem választott alanyi adómentességet.

Kérdés: Érinti-e a költségvetési szerveket a szálláshely-szolgáltatás utáni turizmusfejlesztésihozzájárulás-fizetési kötelezettség?

Kérdés: Önkormányzatunk egy projekt keretében készíti elő (tervezés, engedélyeztetés) és valósítja meg beruházóként egy belvízelvezető csatorna felújítását (kotrás) és bővítését (építés). A?projekt célja többek között, hogy az adott környezet élővilágát bemutathatóvá tegyük, valamint a csatorna vízi sporteszközzel bejárható legyen. Ez utóbbi szolgáltatás belépőjegy megváltása ellenében lesz igénybe vehető. A beruházáshoz szorosan kapcsolódik egy saját használatú magánút kialakítása. A csatorna felújítása, kialakítása során túlnyomórészt építési tevékenység fog megvalósulni (betoncsatorna-építés), és csak kisebb részt képvisel a tevékenységben a felújítás, helyreállítás (kotrás). A csatorna kialakítása vízjogi létesítési engedélyhez kötött, míg a magánút kialakítása nem építési engedélyhez kötött tevékenység. A?fenti ügylettel kapcsolatos kérdéseink:
1. Az ügyletre az egyenes vagy a fordított adózás szabályait kell alkalmazni?
2. A magánút építése, amennyiben a csatorna építésével azonos projektben valósul meg, és elválaszthatatlan része a projektnek – függetlenül attól, hogy annak kialakítása építési engedélyhez nem kötött –, fordított adózás alá tartozik-e?
3. A csatorna felújításához, építéséhez, illetve a csatornához tartozó magánút kialakításához kapcsolódó költségek általános forgalmi adója levonásba helyezhető-e?

Kérdés: Egy önkormányzat 2013-ban vissza nem térítendő támogatást kapott egy 2013-2015-ben megvalósuló projekttel kapcsolatban. A támogatás intenzitása 90%, a 10% finanszírozása saját forrásból történik. A projekthez kapcsolódóan a következők merültek fel: projekt-előkészítési költségek (pl. építési engedélyes tervdokumentáció elkészítése, földhivatali díjak), projektmenedzs­ment szolgáltatás, a projekt szakmai megvalósításának keretében bérköltség, egyéb személyi jellegű kifizetések, bérjárulékok, közbeszerzési, műszaki ellenőri szolgáltatás, tájékoztatás-nyilvánosság biztosítása, könyvvizsgálat, vagyoni értékű jogok beszerzése, ingatlanokon végzett kivitelezés (részben építésiengedély-köteles, részben engedély nélkül megvalósítható), eszközbeszerzés, egyéb anyagköltségek (pl. nyomtatványok, irodaszerek, reklámanyagok). A beruházás aktiválása 2015-ben várható.
1. A projekthez kapcsolódóan egy 2013-ban beérkezett szállítói finanszírozású, fordított áfás számla esetében – amelynek áfáját és az önrészt 2013-ban pénzügyileg rendeztük, de a szállítói finanszírozás 2014 februárjáig nem történt meg – milyen módon kell eljárni: hol kell kimutatni a pénzügyileg nem rendezett részt a 2013. évi beszámolóban, illetve annak könyvviteli elszámolása hogyan történik (a számla kézhezvételétől a pénzügyi rendezésig)?
2. A 2013-ban beérkezett, és 2013-ban pénzügyileg rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
3. A 2013-ban beérkezett, de pénzügyileg csak 2014-ben rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
4. A 2014-ben beérkező fenti tételek közül – különös tekintettel a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben (Áhsz.) foglaltakra, valamint az átmeneti rendelkezésekre – mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni, és mely tételeket kell egyéb ki­adási tételként elszámolni (pl. bérköltség, egyéb igénybe vett szolgáltatás)?