14 talált cikk az áfa , bérbeadás , jogviszony , adófizetés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk közgyűlési határozatával úgy döntött, hogy az irányítása alá tartozó intézménye ("A" intézmény) – tagintézménye ("B" intézmény) által biztosított közfeladatok ellátását átadja egy nonprofit kft.-nek ("C" Kft.). A feladatok ellátására egyidejűleg ingyenes hasznosításba átad ingatlanrészt és ingóvagyon-elemeket (ingatlant) a "C" Kft.-nek azzal, hogy köteles az "A" részére egy irodát biztosítani. Az önkormányzati közgyűlés határozata szerint a hasznosítási idő alatt a "C" Kft. feladata az ingó-, ingatlanrész feladatával, működésével kapcsolatos valamennyi üzemeltetési feladat, fizetési kötelezettség. A közüzemekkel a "C" Kft. áll szerződéses kapcsolatban. A "C" Kft. a közüzemi költségek arányos részét továbbszámlázza az "A" intézménynek. Értelmezésünk szerint a továbbszámlázásnál a távhőszolgáltatás alapdíját 27%-os áfamértékkel kell továbbszámlázni, nem 5%-os áfával. A villanyszámla továbbszámlázásánál pedig annak adóalapjába beépülnek az áramszámlában a szolgáltató által számlázott, áfa hatályán kívüli díjak is. Helyes-e az értelmezésünk?

Kérdés: Társaságunk vagyonkezelői használati jog alapján használ olyan ingatlant, ahol más intézmények is vannak az ingatlanban (szintén vagyonkezelői szerződés alapján). Az ingatlannak közművenként 1 mérőórája van (külön víz, villany, gáz), ami a társaságunk nevén van, és fizeti a számlákat a közműszolgáltatók felé. Szerződés alapján területarányosan számlázzuk tovább a közüzemi díjakat azoknak az intézményeknek, amelyek az ingatlant használják még rajtunk kívül. A közüzemi díjakat milyen áfakulccsal kell továbbszámláznunk ilyen esetben?

Kérdés: Egy kormányhivatal az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdése l) pontjának hatálya alá tartozik, nem választott adókötelessé tételt az ingatlan-bérbeadás tekintetében. Egy másik költségvetési szervvel évek óta több megállapodással rendelkezik helyiség ingyenes használatba adásáról. A megállapodások értelmében az ingyenesen használatban lévő helyiségrészre eső üzemeltetési költségre havi átalánydíjat (közüzemi díjat) fizet a használatba vevő fél. A megállapodások szerint a tárgy-évet követő év április 30. napjáig elszámolást készítenek a felek, és a számlákkal alátámasztott tételes elszámolás alapján határozzák meg az előző évre ténylegesen fizetendő közüzemi díjak összegét.
a) Amennyiben a költségvetési szerv az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja hatálya alá tartozik, abban az esetben az ingatlan-bérbeadást áfamentesen kellene számlázni. Jelen esetben azonban bérleti díjat nem számlázunk, csak a használat során felmerült közüzemi díjakat. Ebben az esetben a közüzemi díjak felveszik-e a bérleti díj áfatartalmát (jelen esetben mentes), vagy pedig közvetített szolgáltatásnak minősülnek (27%-os áfatartalommal)?
b) Amennyiben a számlák helytelen áfakulccsal kerültek kiállításra, azokat visszamenőleg javítani kell?
c) Amennyiben igen, ezt az áfabevallások ön-ellenőrzésével tehetjük meg, vagy pedig az Áfa-tv. 153/B. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján fizetendő adót csökkentő tételként vehetjük figyelembe?

Kérdés: Egy orvosi műszerek és orvosi műszerekhez szükséges alkatrészek gyártásával foglalkozó magyarországi székhelyű adóalany (társaság) esetében a következő kérdések merültek fel. A műszerek és alkatrészek megfelelő előállításához legtöbbször egy speciális gyártóberendezés, szerszám szükséges, melynek beszerzéséről a társaság és a különböző tagállami beszállítói külön állapodnak meg. A megállapodások alapján a gyártóberendezéseket – amelyeken az orvosi műszerek és az alkatrészek előállítása történik – a társaság megvásárolja a beszállítóktól, és a későbbiekben továbbértékesíti azokat a végső vevők (partnerek) részére, de a gyártás során ezen berendezések végig a társaság magyarországi telephelyein maradnak.
A társaság a beszerzett gyártóberendezéseket, szerszámokat több részletben értékesíti az Európai Unió különböző tagállamaiban székhellyel rendelkező partnereinek. Az értékesítés következményeként a gyártóberendezések, szerszámok továbbra is Magyarországon maradnak, így az ügylet teljesítése során a társaság áfát számít fel, és azt továbbhárítja a partnerének a kiállított számlájában.
Az értékesített gyártóberendezések, szerszámok a későbbiekben Magyarországon kerülnek felhasználásra a partner által. A vázolt tényállással kapcsolatban több kérdés is felmerült.
1. A gyártóberendezések, szerszámok partner részére történő rendelkezésre bocsátásával áfa szempontból tényállásszerűen megvalósul az ügylet, azaz teljesítés történik, így az ügylet teljesítési időpontja áfa szempontból eltérő időpontra esik a tulajdonjog átszállásának időpontjától. Helyesen jár-e el a társaság, ha a felek között létrejött jogviszonyban az áfa szempontú teljesítési időpontot a termékek tényleges átadásának időpontjában állapítja meg, amely eltér a szerződésben rögzített tulajdonjog átszállásának időpontjától?
2. Helyesen jár-e el a társaság, amikor úgy állítja ki a számlát, hogy azon áfa szempontú teljesítési időpontként a gyártóberendezések, szerszámok tényleges átadásának időpontját szerepelteti?
3. Helyesen jár-e el a társaság, amikor az ügyletet tanúsító számlán meghatározott teljesítési időpontban érvényes MNB-devizaárfolyam alapján határozza meg forintban a fizetendő adó összegét?

Kérdés: Ügyfelünk egy kézilabda-egyesület (a továbbiakban: egyesület), amely kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet folytat. Kizárólag gyerek és serdülő korosztályok edzésével és versenyeztetésével foglalkozik. Az egyesület a látványcsapatsport-támogatás pályázaton elnyert összeg felhasználása segítségével új sportcsarnokot építtet. A csarnok megvalósítása részint az említett támogatásból, részint önkormányzati kölcsönből, valamint saját erő bevonásával valósul meg. A kivitelezőtől kapott számlákat az egyesület az Áfa-tv. 142. §-a alapján a fordított adózás módszerével vallja be. Az elkészült csarnokot az egyesület üzemeltetés céljából bérbe adja az önkormányzat ingatlanüzemeltető vállalkozásának (üzemeltető), mivel az egyesületnek sem szakértelme, sem erőforrása nincs az ilyen jellegű tevékenységre. A bérbeadás áfa felszámításával történne, tekintve hogy az egyesület az ingatlanértékesítésre és -bérbeadásra adókötelezettséget fog választani. Az egyesület a csarnokot a teljes üzemeltetési idő kis részében kívánja használni, ezért erre az időre visszabérli az üzemeltetőtől. A maradék időben az üzemeltető hasznosíthatja az ingatlant, de az ő kötelessége gondoskodni a hasznosíthatóság alapvető feltételeiről (pl. fűtés, világítás, takarítás, őrzés stb.). A fent vázolt tényállással kapcsolatban a következő kérdéseink merültek fel:
1. Helyesen jár-e el az egyesület, amikor a kivitelezőtől kapott számlákról benyújtandó adóbevallásban az általa felszámított adó mellett ugyanazt az összeget levonásba is helyezi, mivel az ingatlan-bérbeadásra és -értékesítésre adókötelezettséget választott, és így az üzemeltetésre bérbeadás áfa felszámításával valósul meg?
2. Helyesen jár-e el az egyesület, ha az alaptevékenységére tekintettel a visszabérlés áfatartalmát nem helyezi levonásba, ellenben a teljes üzemeltetésre bérbeadás áfatartalmát bevallja és meg is fizeti?

Kérdés: Önkormányzatunk, mint bérlő, 2010 májusa óta bérleti szerződéses jogviszonyban állt egy kft.-vel. A bérleti szerződés határozott időtartamra szólt, de azt önkormányzatunk annak lejárata előtt, 2013 októberében felmondta. A szerződésben foglaltak szerint a szerződést bármelyik fél rendes felmondással írásban, 60 napos határidővel mondhatja fel. Amennyiben a bérlő a bérleti szerződést 2015. július 1-je előtt rendes felmondással megszünteti, vagy a bérbeadó a szerződést jogszerűen, rendkívüli felmondással 2015. július 1-je előtt felmondja, a bérlő köteles X Ft + áfának megfelelő összeget fizetni. Önkormányzatunk a szerződés felmondását követően átutalta a szerződésben meghatározott összeget, azonban a bérbe­adó az erről kiállított számlában már nem szerepeltetett áfát, hanem azt áfa alól mentes, meg­hiúsulási kötbérként számlázta le. Álláspontunk szerint ez egyértelműen bánatpénznek minősül, és az összeget nem adómentes tételként, hanem nettó + áfa bontásban kellett volna a bérbeadónak számláznia. A bérbeadónak milyen jogcímen és milyen áfatartalommal kell kiállítania a számlát az átutalt összegről?

Kérdés: Y Kft. éves szinten 58 millió forint árbevételt ér el független felek részére történő jegyeladásokból, 23 millió forint árbevételt pedig a városi önkormányzat által igénybe vett szolgáltatásokból. Az önkormányzat által igénybe vett szolgáltatások a tanulók által "ingyenesen" igénybe vett tanórákra vetített uszodahasználatból, illetve a sportrendezvények uszodahasználatából tevődik össze. Az önkormányzat mint kapcsolt vállalkozás a kft. transzfer­ár-nyilvántartása alapján – összehasonlító árak módszerével – kialakított transzferárszabályzatban kimutatott áfával növelt árat fizet meg a tanulók és a sportolók uszodahasználata után, amely árak a konkurens uszodák áraihoz igazodnak. Az önkormányzat az uszoda működési költségeinek fedezetére 70 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosít a kft. részére. A társaság eredménye kevéssel a nulla fölött realizálódik. Az Áfa-tv. 123. §-ának (3) bekezdése szerinti a működési költségekre jutó levonható áfa összegét úgy arányosítjuk, hogy az 5. számú melléklet 2. pontja szerint a levonási hányad nevezőjében a működési költségekre kapott támogatás összegét szerepeltetjük, tehát a működési költségek levonható áfaösszegét csak a támogatási összeg figyelembevételével [(58+23)/(58+23+70)], 53,64% arányban vonjuk le. A fenti eljárásunk az Áfa-tv. szerint szabályos-e?

Kérdés: Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő ingatlant a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) 3. §-a (1) bekezdésének 19. bd) alpontjának megfelelően 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társasága részére vagyonkezelésbe adná annak érdekében, hogy a társaság az ingatlan teljes körű felújítását követően az ott kialakításra kerülő lakásokat bérbeadás útján hasznosítsa. A felújításhoz szükséges fedezet egy részét a 2012/21/EU bizottsági határozatnak megfelelő támogatásként adná az önkormányzat. A másik megoldási lehetőség, hogy az önkormányzat saját hatáskörben a teljes fedezet biztosításával valósítaná meg az építési beruházást, és azt követően adná vagyonkezelésbe a lakásokat magában foglaló ingatlant. A fenti konstrukciókkal kapcsolatban az alábbi adójogi kérdések merültek fel:
1. Az Mhötv. 109. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint az önkormányzat rendeletében foglaltak alapján a vagyonkezelésbe adás történhet ellenérték fejében vagy ingyenesen. A vagyonkezelői jog ingyenes alapítása esetében keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha igen, mi lesz annak alapja?
2. Az Mhötv. 109. §-ának (6) bekezdése alapján a vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni, és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. Amennyiben a vagyonkezelői jogot visszterhesen alapítják a felek, és annak ellenértékét az Mhötv. 109. §-ának (6) bekezdésén túli beruházásban határozzák meg, úgy keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha igen, mi lesz annak alapja?
3. Amennyiben a vagyonkezelő – idegen tulajdonban lévő ingatlanon végzett beruházásként – valósítja meg az építési beruházást, akkor az azzal kapcsolatos áfát visszaigényelheti-e?

Kérdés: Egy önkormányzat mint eladó adásvételi szerződést kötött a városi kézilabdaklubbal mint vevővel, amelynek alapján a vevő 1/1 arányban megvásárolta az eladó kizárólagos tulajdonát képező, kivett sporttelep megnevezésű, 21 032 m2 alapterületű ingatlant, amelyen néhány kisebb építmény (öltöző, tekepálya) található. Az eladó feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adta ahhoz, hogy a földhivatal a vevő 1/1 arányú tulajdonjogát adásvétel jogcímén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezze. Egyúttal az eladó a vevőt birtokba bocsátja, aki a szerződés aláírása napjától viseli a kárveszélyt, és jogosult az ingatlan hasznait szedni. A vevő az ingatlan tulajdonjogát arra tekintettel szerezte meg, hogy annak területén egy legalább 2000 m2 alapterületű multifunkciós sportcsarnokot létesít. A vevő kötelezettséget vállalt továbbá arra, hogy a sportcsarnok használatbavételétől számított 20 éven keresztül a városi diáksportszervezetek és a városi oktatási intézmények számára ingyenes használatot biztosít akként, hogy a használatra jogosultak hetente 13 órát diák­sport keretében, 10 órát iskolai testnevelés keretében vehetik igénybe a sportcsarnok bármely funkcióját. A használatra különmegállapodást kell kötni, melynek óradíja 7500 Ft + áfa. A vevő kötelezettséget vállalt arra is, hogy a sportcsarnok használatbavételétől számított 20 éven keresztül ingyenesen évente 3 napot biztosít az eladó számára városi rendezvények megtartására. A gazdasági esemény során tényleges pénzmozgás nem történik, az eladási ár ellentételezése a majdan megépülő sportcsarnoknak a vevő "ingyenes" rendelkezésre bocsátása, esetenként óránként 7500 Ft + áfa használati díjért, illetve ingyenes városi rendezvények 20 éven keresztül. Ilyen esetben csereügyletről beszélhetünk? Hogyan minősülnek a felek által teljesített ügyletek?
Az adóalap meghatározása

Kérdés: 2011-től az áfára általános szabályok szerint bejelentkezett önkormányzat, amely bérbe­adás és tárgyieszköz-értékesítés szempontjából is áfás, vállalkozó orvosnak térítésmentesen adja bérbe a rendelő épületét (az orvosi ellátás alaptevékenységhez kapcsolódik), és közvetített szolgáltatásként az ingatlanhoz kapcsolódó közüzemi díjakat áfásan továbbszámlázza. Helyes-e az ingyenes bérbeadás ebben az esetben? Az ingyenes bérbe­adásnak van-e áfavonzata? Ha az ingyenes bérbe­adás az alaptevékenységhez kapcsolódás miatt elfogadható, az önkormányzat a rezsiszámlák áfáját visszaigényelheti-e, valamint továbbszámlázáskor mi a helyes eljárás?