Tűzifa adományozása

Kérdés: Önkormányzatunk a területén található beteg, veszélyes vagy területrendezés során kivágásra kerülő fákat a rászoruló lakosság részére tűzifaként, térítésmentesen szeretné kiosztani. A területek, ahonnan a fák kivágásra kerülnek, az önkormányzat tulajdonában vannak. Az önkormányzat közterületeinek gondozását egy önkormányzati alapítású és tulajdonú cég, egy nonprofit kft. végzi közszolgáltatási szerződés alapján. A fák kivágását és tűzifává való feldolgozását is ők végzik közhasznú munkaerő igénybe-vételével. A lakosság részére történő kiosztást az önkormányzat szociális intézménye végzi. Az önkormányzat könyveibe hogyan (főkönyv), mi alapján kerül be a tűzifa (leltározási jegyzőkönyv, bekerülési érték [nonprofit kft. tűzifa-előállítási önköltség])? Hogyan adjuk át a szociális intézménynek, térítésmentesen vagy bekerülési értéken? Áfafizetési kötelezettség keletkezik? Ha igen, kinél? Mi a helyzet abban az esetben, ha a tűzifát az önkormányzat a Vöröskeresztnek adja (közcélú adomány)?
Részlet a válaszából: […] ...intézménynél. A Vöröskeresztnek történő közcélú adományozás esetén ugyanez a helyzet, nem keletkezik egyik fél részéről sem adófizetési kötelezettség.(Kéziratzárás: 2020. 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Apport áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy belföldön nyilvántartásba vett, adóalanynak minősülő társaság (a továbbiakban: Társaság) egy ingatlanbefektetési alap (a továbbiakban: Alap) létrehozását tervezi, mely Alap megalapítására a Társaság tulajdonában álló ingatlannak az Alap részére történő rendelkezésre bocsátásával kerülne sor. A Társaság az ingatlannak az Alap részére történő rendelkezésre bocsátásáért cserébe lejegyezné a megalakuló Alap által kibocsátott, az ingatlan ellenértékeként meghatározott befektetési jegyeket. A Társasághoz hasonlóan az Alap is belföldön nyilvántartásba vett, áfa szempontjából adóalanynak minősül majd. A?2014. évi XVI. törvény 3. sz melléklete I. Fejezetének 25. 9. pontja és II. Fejezet 36. 9. pontja a kezelési szabályzat kapcsán előírja az alap nyilvántartásba vételét megelőző forgalomba hozatal kapcsán történt apportálás esetén az apportálandó ingatlanok részletes bemutatását. Az Alap kötelezettséget vállal arra, hogy az ingatlan megszerzéséhez és az ingatlanhoz fűződő, az Áfa-tv.-ben szabályozott jogok és kötelezettségek az ingatlan megszerzésétől kezdődően őt illetik és terhelik a Társaság jogutódjaként, továbbá sem az ingatlan megszerzésekor, sem pedig azt követően nem lesz olyan, az Áfa-tv.-ben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne a 18. § (1) bekezdése b) pontjában említett kötelezettségek?teljesítésével,?vagy?annak?csorbítására?lenne alkalmas. Kérdésünk, hogy az ingatlan Társaság általi apportálása megfelel-e az Áfa-tv. 17-18. §-iban foglaltaknak, s ezáltal az Áfa-tv. hatályán kívül kezelendő ügyletnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...feltételek fennállnak, akkor nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás, így nem keletkezik adófizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 7.

Lakás-bérbeadási céllal felújított önkormányzati ingatlan

Kérdés: Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő ingatlant a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) 3. §-a (1) bekezdésének 19. bd) alpontjának megfelelően 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társasága részére vagyonkezelésbe adná annak érdekében, hogy a társaság az ingatlan teljes körű felújítását követően az ott kialakításra kerülő lakásokat bérbeadás útján hasznosítsa. A felújításhoz szükséges fedezet egy részét a 2012/21/EU bizottsági határozatnak megfelelő támogatásként adná az önkormányzat. A másik megoldási lehetőség, hogy az önkormányzat saját hatáskörben a teljes fedezet biztosításával valósítaná meg az építési beruházást, és azt követően adná vagyonkezelésbe a lakásokat magában foglaló ingatlant. A fenti konstrukciókkal kapcsolatban az alábbi adójogi kérdések merültek fel:
1. Az Mhötv. 109. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint az önkormányzat rendeletében foglaltak alapján a vagyonkezelésbe adás történhet ellenérték fejében vagy ingyenesen. A vagyonkezelői jog ingyenes alapítása esetében keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha igen, mi lesz annak alapja?
2. Az Mhötv. 109. §-ának (6) bekezdése alapján a vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni, és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. Amennyiben a vagyonkezelői jogot visszterhesen alapítják a felek, és annak ellenértékét az Mhötv. 109. §-ának (6) bekezdésén túli beruházásban határozzák meg, úgy keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha igen, mi lesz annak alapja?
3. Amennyiben a vagyonkezelő – idegen tulajdonban lévő ingatlanon végzett beruházásként – valósítja meg az építési beruházást, akkor az azzal kapcsolatos áfát visszaigényelheti-e?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatban a korábbi évekbenaz önkormányzat áfát vont le, akkor az ingyenes vagyonkezelésbe adás, használatbaadás miatt keletkezik adófizetési kötelezettség.Az ingyenes átadásoknál az adó alapja szolgáltatásnyújtásesetében az az összeg, amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 3.

Nonprofit társaságok társasági jogi státusa, adójogi megítélése

Kérdés: Társaságunk jelenleg közhasznú társasági formában tevékenykedik, nem végez vállalkozási tevékenységet, továbbá áfabevallásra és -fizetésre sem kötelezett. Kérdésünk, hogy milyen változást eredményez az adózás területén, ha társaságunk nonprofit zrt.-vé, vagy ha közhasznú nonprofit zrt.-vé alakul át?
Részlet a válaszából: […] ...A közhasznú besorolással nem rendelkező nonprofit gazdaságitársaság az általános szabályok szerint állapítja meg adóalapját és adófizetésikötelezettségét.Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy a jelenlegkihirdetett jogszabályok értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 24.

Zálogjog áfakötelezettsége

Kérdés: Önkormányzatunk fejlesztési célból hitelt akar felvenni. Természetesen a hitelintézettel kötendő szerződésben kénytelenek leszünk zálogba adni néhány ingatlanunkat. Az Áfa-tv. rendelkezései alapján azonban nem egészen világos számunkra, hogy mikor keletkezik adófizetési kötelezettség, vagy egyáltalán keletkezik-e a zálogalapítással összefüggésben?
Részlet a válaszából: […] ...megtörténik azálogtárgy értékesítése. (Amennyiben tehát az önkormányzat az Áfa-tv. 4/A §-aalapján nem minősül adóalanynak, az adófizetési kötelezettség fel sem merül egyesetleges értékesítés során.) Mindez tehát azt jelenti, hogy önmagában azálogalapítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 6.