Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján mindenekelőtt arra kell felhívni afigyelmet, hogy a pedagógusok kötelező óraszáma és a munkaidő mértéke nemazonos fogalmak. Ennek megfelelően az, hogy egy pedagógusnak heti 22 óra akötelező órája, még nem jelenti azt, hogy esetében ez felelne meg a heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Élelmiszer-vásárlás, mint adómentes természetbeni juttatás, különböző kifizetési jogcímen

Kérdés: Adható-e adómentesen csekély értékű ajándék a munkavállaló részére élelmiszer-vásárlási utalványként akkor, ha a természetbeni étkezési juttatás teljes, adómentes összegét kimeríti?
Részlet a válaszából: […] ...nincs annak, hogy a munkavállaló és azokegy háztartásban élő, közeli hozzátartozói megkapják a juttatásokat. Egyikesetben sem keletkezik adófizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 5.

Munkavállalónak juttatott ajándékutalvány adózása

Kérdés: Munkavállalóink jutalmazását ajándékutalványok átadásával szeretnénk megoldani. Az utalvány bármely termék vásárlására felhasználható. A juttatás az elvégzett munka minőségétől függ. A jutalmazásból egyetlen munkavállalót sem zárunk ki, de a juttatás jutalmazási funkciójából adódóan nem biztos, hogy minden dolgozó kap utalványt. Az így adott ajándékutalvány természetbeni juttatásként kezelhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...által elérhető juttatásról lenne is szó, az adott utalvány értéke után nem a természetbeni juttatás szabályai szerint keletkezik adófizetési kötelezettség, hanem a juttatott utalvány összege munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, és mint ilyen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Étkezési utalványok adózási szabályai

Kérdés: Ha intézményünk 2004-ben TESCO-utalványt ad valamennyi dolgozójának, az adófizetési kötelezettség kit fog terhelni?
Részlet a válaszából: […] 2004. január 1-jétől az Áfa-tv.-ben meghatározott készpénz-helyettesítő eszköz (pl. az utalvány) csak az Szja-tv. külön rendelkezése alapján minősül természetbeni juttatásnak még akkor is, ha a juttatás körülményei egyebekben megfelelnek a 69. §-ban foglaltaknak. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.