Önkormányzati telek értékesítése

Kérdés: Az önkormányzatunk egy, a tulajdonában lévő telket értékesített. A vételár egy részét vissza nem térítendő támogatásként adta az önkormányzat, melyet 20 év letelepedési feltételhez kötött. A szerződés értelmében, amennyiben 20 éven belül a vevő kijelentkezne az állandó lakcíméről vagy elidegeníti, akkor a támogatási összeg visszatérítendővé válik, valamint a jegybanki alapkamat 2-szeres szorzatával növelt kamatot kell fizetni rá. A vevő jelezte, hogy értékesíteni szeretné az ingatlant a 20 év letelte előtt. A képviselő-testület határozatban állapította meg a visszafizetendő összeget a szerződés értelmében. Mely kormányzati funkcióra és mely rovatra kell könyvelni a visszafizetett támogatásrészt, amennyiben az áfás, és hová kell könyvelni a kamatot?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 55. §-ának (1) bekezdése szerint az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (a továbbiakban: teljesítés). Telek-értékesítés esetén az értékesítés a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Szociális támogatás utalványa

Kérdés: Az önkormányzat a településen élő, 65 év feletti idős emberek részére 5000 forint értékű élelmiszer-utalványt szeretne adni, melyeket a helyi boltban költhetnének el. Ezt a szociális keret terhére el lehet számolni a K48-as rovaton? Ilyen esetben a szociális rendeletben ezt fel kell tüntetni, vagy elég róla egy döntés? Az így adott utalvány – véleményem szerint – többcélú utalványnak minősül, mivel eltérő áfakulcsú termékekre is beváltható. Ebben az esetben a bolt által, a begyűjtött utalványokról kiállított TAM-számla lesz a kifizetés bizonylata (az utalványokat átvételi elismervényen adjuk át az idősek részére), vagy az utalvány lesz a kifizetés bizonylata? Ha a szociális keretben nem lehet elszámolni, akkor ez csekély összegű ajándéknak minősül? Illetve mindenkinek külön--külön, személyenként kell számfejteni, vagy a dologi kiadások között elszámolható?
Részlet a válaszából: […] ...nyújtásának. Ennek alapján a többcélú utalvány kibocsátása, értékesítése nem keletkeztet adóztatandó tényállást, így adófizetési kötelezettséget sem.Abból következően, hogy a többcélú utalvány ellenérték fejében történő átruházása,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

EU-s támogatás elszámolása

Kérdés: Intézményünkben (központi költségvetési szerv) az EU társfinanszírozott operatív programok (TIOP és ÉMOP) befejezési határideje meghosszabbításra került 2015. 12. 31-ig. A projektekben a kivitelezői számlák szállítói kifizetésűek voltak, a módosítást követően pedig utófinanszírozottak lettek. A 2015. 10. 31-ét követő kiviteli számlákra, fordított áfára a támogatási szerződés szerinti támogatás 100%-ban megelőlegezésre került november elején. Az intézmény a megelőlegezett támogatást az Áht. 20. §-a szerint vissza nem térítendő támogatásként számolta el B16, B25 rovatokra. A közreműködő szervezet a 2015. 12. 31-ig benyújtott, de a fordulónapig még el nem fogadott összegről egyenlegközlőt küldött, amiben kéri az érintett összeg támogatási előlegből eredő, kötelezettségként való visszaigazolását. Megítélésünk szerint az egyenlegközlőt az intézmény nem igazolhatja vissza, hiszen a könyveiben 2015. 12. 31-én ilyen jogcímen kötelezettség nem szerepel. Helyesen járt-e el az intézmény a támogatás elszámolásakor, illetve ezzel összefüggésben jogszerűen tagadja-e meg a KSZ által kiküldött egyenlegközlő aláírását?
Részlet a válaszából: […] ...fordított adózás alá eső számlák után a vevőnek keletkezik adófizetési kötelezettsége. A fizetendő áfát az Áfa-tv. 60. §-a alapján kell megállapítani. Az Áfa-tv. 60. §-a három időpontot jelöl meg:a) az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

Támogatás miatti arányosítás

Kérdés: Cégünk 100%-os állami tulajdonban van. Tevékenységünk ellátásához támogatást kapunk a tulajdonostól, mely bevételeink 95%-át jelenti. A szóban forgó támogatások az általunk teljesített ügyletek árát, díját közvetlenül nem befolyásolják csak és kizárólag a működés finanszírozását szolgálja, így az Áfa-tv. hatályán kívül esik, adófizetési kötelezettség nem terheli. Bevételeink maradék 5%-a adóköteles ügyletből származik.
Cégünk tételes elkülönítést alkalmaz az adóköteles és nem adóköteles tevékenységek általános forgalmi adójának meghatározása céljára. Az elkülönítés aszerint történik, hogy mely kiadásunkat finanszíroztuk saját forrásból, illetve kapott támogatásból. A támogatási szerződésből eredő elszámolási kötelezettségünknek megfelelően elkülönített, tételes kimutatást vezetünk a támogatásból történt kiadások finanszírozásáról, és külön tételes nyilvántartás készül a bevételből fedezett kiadásokról. A szóban forgó támogatás miatt felmerül-e arányosítási kötelezettség, illetve az befolyásolja-e az adólevonási jogunkat?
Részlet a válaszából: […]  Az adólevonás jogát a támogatás kizárólag abban az esetbenbefolyásolja, ha az adóalany egyidejűleg folytat adóköteles és adómentes,illetve adólevonásra nem jogosító tevékenységet, amelyhez kapcsolódóan az egyesbeszerzéseinek áfáját a tételes elkülönítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 7.

Államháztartási támogatások miatti arányosítási kötelezettség

Kérdés: Az adóalapot nem képező államháztartási támogatások miatti arányosítási kötelezettség 2006. január 1-jével megszűnt. Problémaként merül fel ugyanakkor, hogy hogyan kell arányosítani az olyan saját vállalkozásban megvalósított beruházások esetében, amikor a támogatás felhasználására 2005-ben kerül sor, de az aktiválásra csak 2006-ban. Kell-e arányosítani az olyan támogatott beszerzések után, melyek esetében 2005-ben előlegfizetés már történt, de a teljes összeg megfizetésére 2006-ban kerül sor?
Részlet a válaszából: […] ...az adóalapot nem képezőállamháztartási támogatásból finanszírozott termékbeszerzések tekintetében -azaz azokban az esetekben, amikor az adófizetési kötelezettség keletkezésénekidőpontja 2006-os – megszűnt az arányosítási kötelezettség.Az Áfa-tv. 38. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 8.

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás

Kérdés: Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő szülő kérésére a támogatás összegét nem a szülőnek utaljuk, hanem a "támogatott" étkeztetését végző középfokú iskola számára, mint étkeztetési térítési díjat, amit az iskola nekünk leszámláz 15 százalék áfával. A támogatás összegének áfavonzata hogyan jelentkezik? Áfanyilvántartásban szerepeltetni kell-e, és ha igen, akkor levonható-e?
Részlet a válaszából: […] ...támogatás folyósítása az említett konstrukcióban a folyósító önkormányzat és az étkeztetést végző iskola közötti viszonylatban adófizetési kötelezettséget nem keletkeztet ugyan, de áfát fizetni kell belőle. Azonban azt a nyújtó felé felszámítani nem kell, csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

Állami támogatás elszámolása

Kérdés: Hogyan jelenik meg az áfa-nyilvántartásban annak a számlának az összege, amelyből az önkormányzat csak a 20 százalék saját erőt fizeti meg, a többit – a pályázaton elnyert 80 százalékot – a minisztérium közvetlenül fizeti meg a szállítónak? A számla teljes összege az önkormányzat nevére szól. Hogyan kell ezt könyvelni, nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...más kérdés, hogy az ellenérték egy részét nem a megrendelő, hanem egy másik intézmény (ez esetben a minisztérium) fizeti. A szállító adófizetési kötelezettségét ez nem befolyásolja. Az Áfa-tv. 22. § (2) bekezdése értelmében az adó alapjába (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 9.