5 talált cikk a kötelezettségek , juttatás , adóhatóság kifejezésre

Kérdés: Intézményünk alaptevékenységként lát el marketing-, promóciós és reklámtevékenységet, így különösen idegenforgalmi szakfeladatunk keretében. Ennek keretében különböző szóróajándékokat készíttetünk, melyeket ingyenesen osztunk szét különféle rendezvényeken, kiállításokon. Ezzel kapcsolatban milyen személyijövedelemadó-, illetve társadalombiztosítási közterheink keletkezhetnek? Tekinthetők-e ezek üzletpolitikai ajándéknak vagy üzleti ajándéknak?

Kérdés: Igazgatóságunk, mint költségvetési szerv illetményszámfejtését a 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet alapján a Magyar Államkincstár kijelölt igazgatósága végzi. Távoli felhasználóként az elektronikus kormányzati gerinc adatátviteli vonalain keresztül csatlakozunk az üzemeltetést végző központi illetményszámfejtő szerv szerverére. A havi illetményszámfejtéshez szükséges adatok felvitelén túlmenően nincs befolyásunk a központosított illetményszámfejtő rendszer (KIR) működésére, beleértve a számfejtést, a bevallást és a kapcsolódó egyéb adatszolgáltatásokat. A KIR működtetése során szerzett gyakorlati tapasztalat igazolja, hogy a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adókról készített bevallás időben nem, vagy késve, hibásan készül el, s emiatt nem tudunk eleget tenni törvényben előírt bevallási kötelezettségünknek. A kérdés feltevésének időpontjáig még a 0708-as havi bevallást készítő program tesztelése folyik. Egyértelmű, hogy a hiányos, késedelmes bevallás érdekkörünkön kívül eső ok(ok)ra vezethető vissza. Megállapodásunk a KIR üzemeltetőjével arra vonatkozóan nincs, hogy a számfejtést és a bevallást meghatalmazottként (megbízottként) készíti. Kérdés tehát, hogy lehet-e (és minek alapján) szankcionálni a KIR körébe tartozó adózókat a 0708-as bevallás hibás, késedelmes benyújtásáért? Miben jut kifejezésre a KIR-rendszert üzemeltető szervezet felelőssége? Tekinthető-e a KIR-t üzemeltető szervezet a bérszámfejtés és a kapcsolódó bevallások elkészítése tekintetében azon szervezetnek, amely az Art., illetve a 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet alapján az adózó megbízottjaként látja el feladatát?

Kérdés: Az 1995. évi CXVII. személyi jövedelemadóról szóló törvény 69. § (1) bek. mb) pontja és a (12) bekezdése alapján 2006. szeptember 1-jétől a telefonszolgáltatás magáncélú használata címén a magánszemélynél keletkező bevétel természetbeni juttatásként válik adókötelessé a kifizetőnél. "Az adóköteles bevétel a magáncélú használat értékének, a magánszemély által meg nem térített része, azzal, hogy a magáncélú használat értéke, a telefonszolgáltatás esetében a forgalomarányos kiadásoknak a tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével határozható meg. Avagy választható, hogy a telefonszolgáltatás esetében a 20% számít adóköteles bevételnek." 1. Helyesen értelmezzük azt, hogy amennyiben a magáncélú használat értékét a magánszemélynek kiszámlázzuk, és ő ezt megtéríti, akkor nem keletkezik adóköteles bevétele? (Az adómentesség független attól, hogy hány százaléka ez az összeg a számla végösszegének?) 2. Amennyiben a továbbszámlázott összegek nem érik el a bejövő számla végösszegének a 20%-át, abban az esetben meg kell fizetnünk a különbség után a 20%-ot? 3. A fenti esetben a számla értékét a forgalomarányos kiadások (pl.: tételes híváslista) tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások (pl. előfizetési díj) arányosításával határozhatjuk meg. Milyen nyilvántartás alapján lehet hitelt érdemlően, hiánytalanul bizonyítani a magáncélú használatot, ami a számlázás bizonylataként szolgálna? (Például, ha a magánszemélyek kapnak egy "hivatalos" és "magán" kódot, amit telefonálás előtt maguk ütnek be a készülékbe, vagy ha a számlán bekarikázzák a magánhívásaikat?) 4. Alkalmazható együttesen a két módszer? Ez alatt azt értem, hogy mondjuk csak 16 százalékot számlázok ki, és a maradék 4 százalék után fizetem meg az 54 százalékot és a járulékokat. Ekkor nem vezetünk nyilvántartást. 5. Vagy nyilvántartás alapján a magánhasználat forgalomarányos részét kiszámlázom, de a rá eső nem forgalomarányos (előfizetési díjak) után megfizetem az adót és járulékaikat. (Ebben az esetben a magánhasználat arányos és nem arányos, csak összesen 15 százaléka a bejövő számlának.)

Kérdés: Az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdés b) pontja értelmében természetbeni juttatásnak minősül a több magánszemély számára szervezett rendezvény keretében nyújtott vendéglátás, ha az nem minősül reprezentációnak (mert pl. nem minősül hivatali tevékenységhez kapcsolódó rendezvénynek), és nem lehet megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett bevétel összegét. Ilyenkor a kifizetőnek 44%-os mértékű szja-t kell fizetnie. A Tbj-tv. alapján a biztosítottak (munkavállalók) részére nyújtott ilyen természetbeni juttatások után 29%-os mértékű tb-járulékot is kell fizetni, melynek alapja a személyi jövedelemadóval növelt adóalap. Nem biztosítottak (külső vendégek, hozzátartozók) esetében azonban az Eho-tv. 3. §-a (1) bekezdés ba) pontja alapján 11%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Hogyan kell/lehet eljárni a járulék-, illetve eho-fizetési kötelezettség alapjának megállapítása során, amennyiben a rendezvényen biztosítottak, illetve nem biztosítottak is rész vesznek, és értelemszerűen az általuk igénybe vett vendéglátás mértékét nem lehet megállapítani? Megengedett-e a meghívottak létszámának arányában megosztani a kiadásokat, és a biztosítottakra jutó összeg után a 29%-os tb-járulékot, míg a nem biztosítottak arányának megfelelően az eho-t fizetni?

Kérdés: Önkormányzat intézménye vagyunk. Hozzánk tartozik 6 részben önálló intézmény, 1 adószámmal és 1 számlaszámmal rendelkezünk. A részben önálló intézmények alapító okiratuk szerint önálló jogi személyként működő, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek. Előirányzatok feletti részjogkörük a személyi juttatások kiemelt előirányzatára terjed ki, más előirányzatok felett rendelkezési jogosultsággal nem bírnak. A részben önálló intézmények önálló adóalanyok-e?