Ingyenes belépőjegy áfája

Kérdés: Intézményünk közfeladatot ellátó költségvetési szerv. Alaptevékenységünk keretében, jogszabályi előírásnak megfelelve, 6 éven aluli gyermeknek és 70 éven felüli nyugdíjasnak ingyenes belépést biztosítunk múzeumunkba, vagyis jogszabály által kötelezően előírt ingyenes szolgáltatást nyújtunk. (Ezen személyekre vonatkozóan egyébként ár sem kerül meghatározásra.) Helyesen járunk el, hogy kiadunk számukra nullaforintos jegyet, és megfizetjük a 27%-os áfát?
Részlet a válaszából: […] ...amilyen mértékben a kiadás áfaköteles bevételszerző tevékenységét szolgálja. Az ingyenes szolgáltatásnyújtás nem keletkeztet adólevonási jogot. A kérdés alapján valószínűleg levonásba helyezték a múzeum kiadásait, emiatt fizetik meg az ingyenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Tervezett, de meg nem valósult beruházás áfája

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság) logisztikai rendszerekhez szükséges alkatrészek gyártásával foglalkozik. A társaság tulajdonosai a magyarországi termelési kapacitás növelése érdekében 2006-ban egy új gyáregység létrehozásáról döntöttek. A beruházás elvégzése érdekében a cégcsoportban megalapítottak egy másik társaságot (a továbbiakban: B társaság). A B társaság a megalapítását követően a szükséges területet megvásárolta egy ipari parkban, és az új gyáregység létrehozása érdekében a szükséges tervezési és engedélyeztetési feladatokat elvégezte 2008-ban. A gazdasági válság hatására később a beruházási tervek felülvizsgálatáról döntöttek. Majd a társaság, annak érdekében, hogy a terület feletti rendelkezési jogát biztosítsa, haszonbérleti szerződést kötött B társasággal. Végül 2014-ben az a döntés született, hogy a társaság tulajdonosai mégsem valósítják meg a gyártási kapacitás bővítését. A döntés fényében a haszonbérleti szerződés fenntartása már nem volt indokolt, ezért annak megszüntetéséről döntöttek. A társaság B társaságnak a megszüntetés kapcsán egy egyszeri összeget, bánatpénzt fizetett. A fent leírtakkal kapcsolatban az alábbi kérdésekben kérjük álláspontjukat:
1. Helyes-e az a megítélés, mely szerint a haszonbérleti szerződést megszüntető megállapodásban kikötött egyszeri összeg megfizetése az Áfa-tv. hatálya alá tartozó ügylet, következésképp a B társaság köteles számlát kiállítani és áfát felszámítani a társaság felé?
2. Megfelel-e az Áfa-tv. előírásainak az a megítélés, mely szerint mind a bérleti díj a teljes időszak vonatkozásában (ideértve a 2014 utáni időszakot is, amikor a felek a bérleti szerződés megszüntetéséről tárgyaltak), mind a megszüntetés keretében fizetett egyszeri összeg vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül?
3. A társaság a bérleti díj és a megszüntetés keretében fizetett egyszeri összeg kapcsán áthárított előzetesen felszámított áfát levonásba helyezheti-e?
Részlet a válaszából: […] ...Európai Bíróság e körben született ítéleteiben – különösen az INZO-ügyben (C-110/94. sz. ítéletben) – foglalt rendező elvekre, az adólevonási jog gyakorlásának nem akadálya, hogy végül a társaság tulajdonosai úgy döntöttek, hogy a gyártási kapacitás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 17.

Személygépkocsi-beszerzés, valamint nyílt végű pénzügyi lízing áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló, kizárólag adóköteles tevékenységet folytató társaság (a továbbiakban: társaság) tevékenységeinek, feladatainak ellátásához személygépkocsi használatára van szükség. A társaság jelenleg nem tud ilyen értékben (kb. 10-12 millió forint) beruházni, így nyílt végű pénzügyi lízing igénybevételét tervezi. A?gépjárművek várható magánhasználata kb. 5 százalék lesz. Mivel a magyar piacon elérhető használtszemélygépkocsi-árakhoz és -állapotokhoz képest jelentősen kedvezőbb feltételekkel lehet az Európai Unió más tagállamaiban személygépkocsit vásárolni, kérdésünk arra irányul, hogy adójogilag járható-e az a konstrukció, hogy a társaság először megvásárolja (készletre) az adott személygépkocsit egy uniós tagországban, majd azt itthon értékesíti egy lízingcég részére, melyet követően azt visszalízingeli a fent említett konstrukcióban. (A tranzakció előtt a társaság bővítené a bejelentett tevékenységi köreit az autókereskedelemmel.) Álláspontunk szerint a fenti ügylet pusztán annyiban különbözik az itthon igen népszerű nyílt végű pénzügyi lízinghez képest, hogy a társaságnak ezáltal olcsóbb és jobb minőségű személygépkocsi kerül a használatába. A vázolt konstrukcióval kapcsolatban kérdésként fogalmazódott meg, hogy annak alábbiak szerinti áfarendszerbeli kezelése megfelel-e a jogszabályi előírásoknak:
1. Cégtől történő uniós beszerzés alapján itthon a beszerzőnek fizetendő áfája és egyben levonható áfája is keletkezik, hiszen a beszerzés továbbértékesítési célt szolgál. Magánszemélytől történő uniós beszerzés alapján sem fizetendő, sem levonható áfa nincs.
2. A lízingcég felé történő belföldi értékesítést 27 százalék általános forgalmi adó terheli.
3. Nyílt végű pénzügyi lízing igénybevételével történő használat, melyben a 95% áfatartalom levonható, az 5% áfatartalom pedig nem levonható adóként számolandó el.
Részlet a válaszából: […] ...belüli termékbeszerzés után adófizetési kötelezettség terheli.Az adófizetési kötelezettség mellett azonban, abban az esetben, ha az adólevonási jogra vonatkozó valamennyi jogszabályi feltétel teljesül, a társaságot az Áfa-tv. 120. §-ának b) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.

Változás az adólevonási jog gyakorlásában 2016. január 1-jétől

Kérdés: Önkormányzatunk több adóköteles tevékenységet is végez, havi bevallók vagyunk, és a beszerzéseket terhelő általános forgalmi adót rendszerint a beszerzés hónapját követő hónap áfabevallásában levonásba szoktuk helyezni, amennyiben a beszerzett termékek, igénybe vett szolgáltatások részben vagy egészében adóköteles tevékenységet szolgálnak. Úgy értesültünk, hogy 2016. január 1-jétől bizonyos mértékű változás következett be az adólevonási jogra vonatkozó áfaszabályokban. Valóban így van? Ha igen, akkor a változás mennyiben érinti az eddigi gyakorlatunkat?
Részlet a válaszából: […] ...abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni az előzetesen felszámított adó összegét növelő tételként, amelyben az adólevonási jog keletkezett."2016. január 1-jével valóban változtak az Áfa-tv.-nek az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó szabályai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Áfa-tv. 87. §-a b) pontjának értelmezése személygépkocsi értékesítése esetén

Kérdés: 2015. évben egy, az önkormányzatunk 100 százalékos tulajdonában álló társaság személygépkocsit vásárolt nyílt végű pénzügyi lízinggel. Az előlegszámlának és a havi számláknak az áfáját a társaság levonásba helyezte. A futamidő vége előtt végtörlesztésre került sor, és az eddigi "bérlő", vagyis a társaság tulajdonába került a személygépkocsi, a lízingcég az általános forgalmi adóval növelt ellenértékről a számlát ki is állította. A társaság most értékesíteni szeretné a személygépkocsit. A termék értékéhez mérten csekély összegű maradványértéken megvásárolt személygépkocsi értékesítése adómentes ügyletnek tekinthető-e az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontjában foglalt szabály alapján, figyelemmel arra, hogy a termék beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó az Áfa-tv. 124-125. §-ai szerint valóban nem levonható, vagy a személygépkocsi nyílt végű lízingjét terhelő áfa levonásának lehetősége kizárja a 87. § b) pontjának alkalmazását?
Részlet a válaszából: […] ...nyílt végű lízingügylet általános forgalmi adózási szempontból bérbeadásnak tekintendő. Figyelemmel arra, hogy az Áfa-tv.-nek az adólevonási jog korlátozására vonatkozó szabályai nem tartalmaznak levonást tiltó előírást a személygépkocsi bérleti díját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Üdülőingatlanként nyilvántartott új ingatlant terhelő áfa levonása

Kérdés: Önkormányzatunk 2015-ben az ingatlan-nyilvántartásban üdülőingatlanként nyilvántartott új, két évnél "fiatalabb" ingatlanok megvásárlását tervezi, melyek közül többet is (nem kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtását biztosító) bérbeadás céljából kíván hasznosítani. Önkormányzatunk jelenleg is foglalkozik ingatlanok hasznosításával. A bérbeadásra nem választottunk adókötelezettséget. Abban az esetben, ha az Áfa-tv. 88. §-a alapján 2016. január 1-jétől adókötelezettséget választunk e tevékenységre, és a szóban forgó ingatlanok bérbeadását is ténylegesen ettől az időponttól kezdjük meg, akkor önkormányzatunk jogosult-e levonni az adókötelesen bérbeadásra kerülő, 2015-ben vásárolt ingatlanok beszerzését terhelő áfát már 2015-ben?
Részlet a válaszából: […] ...ezzel a nappal bejelenti, akkor önmagában az a körülmény, hogy az ingatlant terhelő előzetesen felszámított adó tekintetében az adólevonási jog hamarabb keletkezett, mint ahogy az adóalany az ingatlant adóköteles gazdasági tevékenység érdekében hasznosítja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Gázvezeték-elosztó rendszer bérbeadása

Kérdés: A Költségvetési Levelek 151. számában (2011. augusztus 9.) a 2955. kérdésszámra adott válaszukat úgy értelmeztük, hogy a gázvezeték-elosztó rendszer bérbeadásra is alkalmazandó. A bérbevevő – mivel önkormányzatunk az ingatlan-bérbeadásra adómentességet választott – vitatja ezt. Helyesen gondoljuk, és esetleg a NAV által kiadott állásfoglalás kapcsolódik-e ehhez a kérdéshez?
Részlet a válaszából: […] ...megállapításának mindkét félre vonatkozóan több vonzata van az áfában. A szolgáltatást nyújtó fél felszámítja az áfát, ugyanakkor adólevonási joga van a szolgáltatásnyújtással kapcsolatos beszerzései után. A számlát befogadó fél a szolgáltatást nyújtó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 14.

Kompenzációs támogatás és áfalevonás

Kérdés: Egy mezőgazdasági őstermelő kapott kompenzációs támogatást, és gépei vásárlásának áfáját is levonásba helyezte. Van-e arra mód, hogy amennyiben az őstermelő kijelentkezik a támogatási körből és visszafizeti a támogatást, akkor büntetés nélkül megkaphatja a beruházása levonható áfáját?
Részlet a válaszából: […] ...különös szabályok alá tartozó adóalany az Áfa-tv. 199. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján ezen tevékenysége kapcsán adólevonási jogot nem gyakorolhat. Ebből adódóan a mezőgazdasági őstermelő, a mezőgazdasági gépei beszerzéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 7.

Ingatlanértékesítés és áfalevonás

Kérdés: Önkormányzatunk egy, a tulajdonában lévő kft.-n (továbbiakban: Társaság) keresztül 50%-os részesedéssel részt vett egy ingatlanfejlesztési projektben, melynek eredményeként egy 25 lakásos ingatlan került létrehozásra. A kft. még a projekt megindulása előtt, 2009. január 1-jével választotta az általános szabályokat az áfa vonatkozásában (bérbeadásra és eladásra egyaránt). A beruházáshoz kapcsolódó használatbavételi engedélyek már két évnél régebbiek. A laká­sok az alkalmazandó 27%-os áfakulccsal gyakorlatilag eladhatatlanok. Kérdésünk, van-e valami lehetőség arra, hogy a kft. év végével átálljon az áfamentes értékesítésre anélkül, hogy az építés során korábban visszaigényelt áfát vissza kellene fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...feltéve hogy a termék beszerzéséhez vagy b) pont szerinti felhasználásához kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg. Mivel a Társaság az ingatlanértékesítésekre vonatkozó általános szabályokhoz történő visszatérés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 10.

Egyesület által végzett oktatási tevékenység adómentessége

Kérdés: Egyesületünk hátrányos helyzetű személyeket segít abban, hogy a munkaerőpiacon versenyképessé váljanak, amelyhez kapcsolódóan figyelemmel kísérjük a Közbeszerzési Értesítőben közzétett ajánlati felhívásokat is. A közbeszerzési eljárásra benyújtandó pályázatunkban megjelölendő ár meghatározása kapcsán kérdésként merült fel, hogy az általunk nyújtani kívánt oktatási szolgáltatás adómentes-e. Egyesületünk az Áfa-tv. 85. §-ának (4) bekezdése alapján közszolgáltatónak minősül, ezért úgy gondoljuk, hogy az adómentesség egyértelműen megillet minket. Jól gondoljuk? Az adóhatóság illetőségigazolásában foglaltak szerint a bejelentett tevékenységünk alapján ránk a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel való adó alóli mentesség vonatkozik, és alanyi adómentesek vagyunk.
Részlet a válaszából: […] ...adómentességre jogosító ötmillióforintos értékhatár eléréséig – alanyi adómentes minőségében – áfafizetésre nemkötelezett és adólevonási jogot nem gyakorolhat, számlájában áfaösszeget,illetve az áfa összegének meghatározását lehetővé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.