31 talált cikk az adóhatóság , számla , adólevonási jog kifejezésre

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett gazdasági társaság a gazdasági tevékenységét négy üzletág keretében végzi. A négyből két üzletágban kizárólag adóköteles tevékenységet folytat, míg harmadik üzletága keretében mind adóköteles, mind pedig levonásra nem jogosító adómentes közvetítői tevékenységet is végez. A negyedik üzletág végzi az előzőekben említett három üzletág könyvelését és bérszámfejtését, azonban a társaság a harmadik és negyedik üzletágát összevontan kezeli áfaszempontból. A társaság számára a beszállítók a számlákat az első és második üzletághoz, továbbá a harmadik és negyedik üzletágat egy üzletágnak tekintve, külön-külön állítják ki (például az iroda bérleti díjának számlázása három elkülönült számlán történik az üzletágak által elfoglalt külön blokkok szerint). Vannak olyan általános költségekről szóló beszerzési számlák, amelyek számlázása nem különíthető el üzletáganként, így a társaság részére az egy összegben kerül kiszámlázásra. A társaság az első és második üzletág esetében tételesen elkülöníti az adott üzletághoz rendelten számlázott bejövő számláin felmerült áfát, és ezek kapcsán teljes mértékű adólevonást gyakorol. A társaságnak áfamentes tevékenységéhez tételesen hozzárendelhető, így a levonásból eleve kizárt beszerzése is van, amelyek tekintetében a társaság nem gyakorol áfalevonást (egy tételtípus kivételével ezen beszerzések áfamentes ügyletek). A társaság a harmadik üzletághoz kapcsolódó beszerzései-nél áfa kapcsán arányosítást alkalmaz. A társaság az eddig alkalmazott arányosítási módszertana alapján kizárólag a harmadik üzletág keretében végzett adóköteles tevékenységből származó bevételt vette figyelembe a levonási hányados számlálójának meghatározásakor, és a nevezőben is a harmadik üzletág adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító tevékenységből származó bevételeit vette csak figyelembe. Vagyis a társaság egy üzletágra korlátozott, bevételalapú arányosítási módszert alkalmazott. A negyedik üzletág tevékenysége kapcsán felmerült költségek áfatartalma ez idáig a harmadik üzletág kapcsán számított levonási arány figyelembevételével került levonásra. A társaság az eddig alkalmazott arányosítási módszerről más módszerre kíván áttérni lehetőség szerint visszamenőlegesen, az alábbiak szerint:
Levonásra jogosító és levonásra nem jogosító gazdasági tevékenység végzése esetén az Áfa-tv. 123. §-a értelmében, amennyiben lehetséges, elsősorban a tételes elkülönítés szabályai szerint kell elvégeznie az adózónak az előzetesen felszámított adó megosztását.
Az első és második üzletág kapcsán felmerült előzetesen felszámított áfa tételes elkülönítését a társaság nyilvántartásai lehetővé teszik, különös tekintettel az üzletágankénti szállítói beszámlázásra. Ezért ez az eljárás álláspontunk szerint megalapozott. A levonási hányados számításakor azonban az eddigiek során a társaság nem vette figyelembe az első és második üzletág keretében végzett adóköteles tevékenységből származó bevételt, és a nevezőben sem a teljes bevételi összeget szerepeltette. Véleményünk szerint az Áfa-tv. 123. §-ának (3) bekezdése értelmében a társaság az eddig alkalmazott arányosítási módszerről áttérhet az Áfa-tv. 5. számú melléklet szerinti, általános arányosítási szabály (mint főszabály) alkalmazására, és ennek során az első és második üzletág keretében végzett adóköteles tevékenységéből származó bevételét is figyelembe veheti (mind a számlálóban, mind a nevezőben) a harmadik és negyedik üzletágak előzetesen felszámított adójának arányos megosztásakor. Ezen módszer alapján a tételes elkülönítést követően fennmaradó beszerzési számlák kapcsán valamennyi üzletág adóköteles tevékenységéből származó nettó árbevétel összevonásra kerülne, és ez a bevételösszeg képezné a levonási hányados számlálóját. A levonási hányados nevezőjében pedig valamennyi üzletág összes nettó árbevétele szerepelne. Álláspontunk szerint ez a módszertan visszamenőleges hatállyal is gyakorolható. Az ismertetett arányosítási módszertant a jövőre nézve is alkalmazhatjuk?

Kérdés: Intézményünk egy önkormányzat által fenntartott költségvetési szerv, egy múzeum. Alaptevékenységei közé tartozik a múzeumi kiállítási tevékenység, mely feladat a kulturális javakra alapozott hazai vagy külföldi állandó, időszakos vagy vándorkiállítások, tárlatok szervezésével, rendezésével (beleértve a tudományos előkészítést, tématerv-, illetve forgatókönyvírást és -bírálatot), továbbá a kiállítások rendezését és bemutatását közvetlenül szolgáló grafikai-tervezési, installálási, ügyeletesi tevékenységekkel összefüggő feladatok ellátása. A múzeum az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok alapján állapítja meg. A?szervezett kiállításokat a nyilvántartásaink szerint a látogatók közel 45%-a ingyenesen látogatja, vannak jogszabály alapján meghatározott ingyenességek (70 év felettiek, 6 éven aluliak pl.), és vannak saját, belső utasítás alapján adott ingyenes esetek is (pl. különböző tagsági kártyával rendelkezők, vagy a múzeumnál dolgozók családtagjai, egyéb tiszteletjegyek). Továbbá a megnyitókon is ingyenesen tekinthetik meg a látogatók a kiállításokat.
Kérdéseink:
- Az Áfa-tv. 14. és 69. §-ai alapján kell-e az ingyenes szolgáltatás után áfát fizetnünk, mi az áfa alapja?
- Kell-e az ingyenes szolgáltatásokról számlát kiállítani?
- Hogyan tudnánk szabályosan a kiadások teljes áfáját levonni? A kiadás több, mint a bevétel.
- Az ingyenes látogatások esetében, ha minden esetben megfizetjük a teljes árú jegyár áfáját, akkor visszaigényelhetjük-e minden (figyelembe véve az áfatörvény szabályozásait, hogy melyek a nem levonható tételek), a kiállítások megvalósítása érdekében igénybe vett szolgáltatás, vásárolt termék áfáját?

Kérdés: A Szoctv. 48. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat képviselő-testülete – a halálesetről való tudomásszerzést követő huszonegy napon belül – gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha
a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.
Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése rögzíti, hogy az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye (utolsó lakóhely) szerinti települési önkormányzat a köztemetés költségét az (1) bekezdés szerinti önkormányzatnak megtéríti.
Helyes-e az a gyakorlat, mely szerint az önkormányzat közvetített szolgáltatásként továbbszámlázza az eltemettetés költségeit az utolsó lakóhely szerinti önkormányzatnak, és a temetkezési vállalat által kiállított számla áfaösszegét pedig visszaigényli az adóhatóságtól?

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság) logisztikai rendszerekhez szükséges alkatrészek gyártásával foglalkozik. A társaság tulajdonosai a magyarországi termelési kapacitás növelése érdekében 2006-ban egy új gyáregység létrehozásáról döntöttek. A beruházás elvégzése érdekében a cégcsoportban megalapítottak egy másik társaságot (a továbbiakban: B társaság). A B társaság a megalapítását követően a szükséges területet megvásárolta egy ipari parkban, és az új gyáregység létrehozása érdekében a szükséges tervezési és engedélyeztetési feladatokat elvégezte 2008-ban. A gazdasági válság hatására később a beruházási tervek felülvizsgálatáról döntöttek. Majd a társaság, annak érdekében, hogy a terület feletti rendelkezési jogát biztosítsa, haszonbérleti szerződést kötött B társasággal. Végül 2014-ben az a döntés született, hogy a társaság tulajdonosai mégsem valósítják meg a gyártási kapacitás bővítését. A döntés fényében a haszonbérleti szerződés fenntartása már nem volt indokolt, ezért annak megszüntetéséről döntöttek. A társaság B társaságnak a megszüntetés kapcsán egy egyszeri összeget, bánatpénzt fizetett. A fent leírtakkal kapcsolatban az alábbi kérdésekben kérjük álláspontjukat:
1. Helyes-e az a megítélés, mely szerint a haszonbérleti szerződést megszüntető megállapodásban kikötött egyszeri összeg megfizetése az Áfa-tv. hatálya alá tartozó ügylet, következésképp a B társaság köteles számlát kiállítani és áfát felszámítani a társaság felé?
2. Megfelel-e az Áfa-tv. előírásainak az a megítélés, mely szerint mind a bérleti díj a teljes időszak vonatkozásában (ideértve a 2014 utáni időszakot is, amikor a felek a bérleti szerződés megszüntetéséről tárgyaltak), mind a megszüntetés keretében fizetett egyszeri összeg vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül?
3. A társaság a bérleti díj és a megszüntetés keretében fizetett egyszeri összeg kapcsán áthárított előzetesen felszámított áfát levonásba helyezheti-e?

Kérdés: Alapítványunk alanyi adómentes adóalany. Kibocsátottunk egy számlát, melyen a fizetési határidő napját helytelenül tüntettük fel. Ennek észlelését követően a fizetési határidőt úgy javítottuk, hogy a fizetési határidő napjának dátumát áthúztuk, majd fölé írtuk a helyes dátumot, és a javítást a kiállító kézjegyével látta el. A számla befogadója jelezte, hogy a javítás számára így nem megfelelő, mert egy esetleges ellenőrzés során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a számlát kifogásolni fogja. Helyes-e a javítás módja, vagy szükséges további korrekció elvégzése?

Kérdés: Önkormányzatunk több adóköteles tevékenységet is végez, havi bevallók vagyunk, és a beszerzéseket terhelő általános forgalmi adót rendszerint a beszerzés hónapját követő hónap áfabevallásában levonásba szoktuk helyezni, amennyiben a beszerzett termékek, igénybe vett szolgáltatások részben vagy egészében adóköteles tevékenységet szolgálnak. Úgy értesültünk, hogy 2016. január 1-jétől bizonyos mértékű változás következett be az adólevonási jogra vonatkozó áfaszabályokban. Valóban így van? Ha igen, akkor a változás mennyiben érinti az eddigi gyakorlatunkat?

Kérdés: 2015. évben egy, az önkormányzatunk 100 százalékos tulajdonában álló társaság személygépkocsit vásárolt nyílt végű pénzügyi lízinggel. Az előlegszámlának és a havi számláknak az áfáját a társaság levonásba helyezte. A futamidő vége előtt végtörlesztésre került sor, és az eddigi "bérlő", vagyis a társaság tulajdonába került a személygépkocsi, a lízingcég az általános forgalmi adóval növelt ellenértékről a számlát ki is állította. A társaság most értékesíteni szeretné a személygépkocsit. A termék értékéhez mérten csekély összegű maradványértéken megvásárolt személygépkocsi értékesítése adómentes ügyletnek tekinthető-e az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontjában foglalt szabály alapján, figyelemmel arra, hogy a termék beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó az Áfa-tv. 124-125. §-ai szerint valóban nem levonható, vagy a személygépkocsi nyílt végű lízingjét terhelő áfa levonásának lehetősége kizárja a 87. § b) pontjának alkalmazását?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 151. számában (2011. augusztus 9.) a 2955. kérdésszámra adott válaszukat úgy értelmeztük, hogy a gázvezeték-elosztó rendszer bérbeadásra is alkalmazandó. A bérbevevő – mivel önkormányzatunk az ingatlan-bérbeadásra adómentességet választott – vitatja ezt. Helyesen gondoljuk, és esetleg a NAV által kiadott állásfoglalás kapcsolódik-e ehhez a kérdéshez?

Kérdés: Egyesületünk hátrányos helyzetű személyeket segít abban, hogy a munkaerőpiacon versenyképessé váljanak, amelyhez kapcsolódóan figyelemmel kísérjük a Közbeszerzési Értesítőben közzétett ajánlati felhívásokat is. A közbeszerzési eljárásra benyújtandó pályázatunkban megjelölendő ár meghatározása kapcsán kérdésként merült fel, hogy az általunk nyújtani kívánt oktatási szolgáltatás adómentes-e. Egyesületünk az Áfa-tv. 85. §-ának (4) bekezdése alapján közszolgáltatónak minősül, ezért úgy gondoljuk, hogy az adómentesség egyértelműen megillet minket. Jól gondoljuk? Az adóhatóság illetőségigazolásában foglaltak szerint a bejelentett tevékenységünk alapján ránk a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel való adó alóli mentesség vonatkozik, és alanyi adómentesek vagyunk.

Kérdés: Negyedéves áfabevalló költségvetési szerv ipari csarnokot vásárolt 5 részletre, 5 éven keresztül. A számla teljesítése 2010. decemberi, a földhivatali bejegyzés már abban az évben megtörtént. Az eladó 1 számlát bocsátott ki. A költségvetési szerv pénzforgalmi szemléletben bevalló, visszaigénylő pozícióban van. 2011 januárjában megtörtént az első részlet kifizetése. A teljes összeg, vagy csak a pénzügyileg rendezett érték áfája igényelhető vissza? Ha a kifizetett áfa visszaigényelhető, a ki nem fizetett részt a bevallás 81. sorában szerepeltetni kell-e annak ellenére, hogy pénzforgalmat könyvelünk?