Bizonylatkorrekció – adózási mechanizmus téves választása

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló társaságunk évente különböző építési-szerelési munkákat végez, nemcsak az önkormányzat, hanem más adóalanyok részére is. Az építési-szerelési munkákhoz kapcsolódóan a jogszabályban előírt esetekben társaságunk a fordított adózást alkalmazza, azonban több esetben előfordult, hogy tévedésből a jogszabályi előírásokkal ellentétesen, egyenes adózási formát alkalmazott a fordított adózás helyett. A korrekcióval kapcsolatban felmerült kérdések:
1. A korrekció alkalmával a számla sztornírozását és az új számla kibocsátását követően a helyesbítést az Art. 49. §-a szerinti önellenőrzés, vagy az Áfa-tv. 153-153/C. §-a alapján, a fizetendő, illetve a levonható adó utólagos módosulásának elszámolására vonatkozó szabályai szerint kell elvégezni? Helyes az a meglátás, mely szerint a korrekciót az eladóval azonos módon, azaz vagy önellenőrzéssel, vagy az Áfa-tv. 153-153/C §-a szerint, az utólagos módosítás szabályai szerint kell kezelni?
2. A technikai lebonyolítás szempontjából elfogadható-e az a megoldás, ha a számlakorrekciót egy helyesbítő számlával rendezzük oly módon, hogy a helytelenül egyenes adózással megállapított adóalap és általános forgalmi adó negatív tételként, míg a helyes tétel a fordított adózás szabályai szerint kerül feltüntetésre?
3. Abban az esetben, ha az utólagos módosítás szabályai szerint kell eljárni [Áfa-tv. 153/B. § (1) bekezdés a) pont], a számla személyes rendelkezésre állásán a még nyitva álló időszakot kell érteni, vagy a helyesbítő számla kézhezvételét jelentő naptári hónapot?
Részlet a válaszából: […] ...E rendelkezés szerint "abban az esetben, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás következik be, és ennek eredményeként az eredetileg levonható előzetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Fordított áfa elszámolása

Kérdés: Intézményünk vállalkozási szerződés alapján fordított adózású számlát állított ki a munkálatokról. Az ezekhez a munkálatokhoz közvetlenül kapcsolódó (minden esetben) kizárólag áfás kiadások adója levonható-e?
Részlet a válaszából: […] ...általános forgalmi adó rendszerében a fordított adózás alá eső ügyletek adóköteles ügyletek, amelyekhez adólevonási jog kapcsolódik. A fordított, illetve egyenes adózású ügyletek között az a különbség, hogy a számlakibocsátó nem hárít át a számlában áfát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

Fordított adózás alá eső számla befogadása

Kérdés: Önkormányzatunk jelenlegi áfastátusza alanyi mentes. A 2013. évben induló csatornaberuházás áfalevonhatósága miatt 2013. január 1-jétől be kell jelentkeznünk az áfakörbe, mivel a képviselő-testület úgy döntött, hogy a megvalósult csatornarendszert és szennyvíztisztítót bérleti díj fejében adóköteles tevékenység végzéséhez egy gazdasági társaságnak adja, ezért a beruházás áfája levonható lesz. A pályázat nem támogatja az áfaki­adást. Kérdésünk a megváltozott áfastátuszra vonatkozik. Jelenleg önkormányzati beruházással piac­csarnok építése van folyamatban, pályázati forrás bevonásával. A pályázatban úgy nyilatkoztunk, hogy az áfát alanyi mentességünkre tekintettel nem vonhatjuk le, és a számlákat sem fordított áfásan kapjuk. Mivel a beruházás áthúzódik 2013-ra, amikor az önkormányzat már áfaalany lesz, fordított áfásan kell befogadnunk az előző évről áthúzódó számlákat? Ha igen, van-e különbség akkor, ha a számla kiállítása 2013-ban történik, azonban a számlában megjelölt teljesítés dátuma pedig 2012-re vonatkozik? Lesz-e az önkormányzatnak áfafizetési kötelezettsége, ha az elkészült piaccsarnokot térítésmentesen az önkormányzat által alapított költségvetési szerv (költségvetési intézmény) használatába adja, amely bérleti díjat fog szedni a piaci árusoktól? Ez az intézmény a bérleti díj tekintetében az általános szabályok szerint jár el. (Nem áfásan adja bérbe a használatában lévő ingatlanokat.)
Részlet a válaszából: […] ...az áfát. Ez alapján akkor sem vonhatnák le az áfát, ha 2013. évi teljesítésű fordított adós számlát fogadnának be, vagy ha élnek az adólevonási joggal, akkor a levont áfát vissza kellene fizetni a támogatónak.Az Áfa-tv. 11. §-a alapján a térítésmentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 11.

Ingatlan térítésmentes átadása

Kérdés: Ingatlanértékesítés és bérbeadás tekintetében önkormányzatunk adókötelezettséget választott. Egy ingatlan térítésmentes átadásáról fordított adózás alá eső számla készült. Mi a számla kiegyenlítésének módja, ki kell-e mutatni az 59831 főkönyvi számlán?
Részlet a válaszából: […] ...adófizetési kötelezettséget, ha a termék vagy annak alkotórészeinekszerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jogillette meg. Ha az említett feltétel fennáll, és emiatt adófizetésikötelezettség keletkezik, az normál esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 7.

Önkormányzati ingatlanon végrehajtott beruházás

Kérdés: Önkormányzat határozott időre bérbe adta művelődési házát áfaalany vállalkozónak, aki toldalék-épületrészt emelt az épülethez. A beruházást saját költségén végezte, az ingatlant nyilvántartásában vezette. A szerződés lejártával térítésmentesen átadta az ingatlant azzal, hogy a piaci érték áfarészének befizetését nem vállalja, rendezze az önkormányzat. A polgármesteri hivatal az áfát az adóhatóság felé bevallotta, megfizette (2008. 02. 15-én). A vállalkozó 2008. 03. 31-én leszámlázta az önkormányzat felé az áfa összegét azzal, hogy ő a bevallásra kötelezett. Várjuk véleményét, hogy miként járjon el az önkormányzat, figyelembe véve azt, hogy az áfabevallást, -fizetést már teljesítette!
Részlet a válaszából: […] ...[a 11. § (1) bekezdés alapján, mert a termék vagy annakalkotórészei beszerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészen vagy részbenadólevonási jog illette meg], akkor is több szempontot kell figyelembe venniannak megítéléséhez, hogy a kérdéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 10.