6 talált cikk a mulasztás , adómentesség kifejezésre

Kérdés: Önkormányzat intézménye szabadidőközpontot tervez üzemeltetni. Ennek keretében bowlingpályát, biliárd, flipper, csocsó és darts játékokat kíván üzemeltetni. A fenti játékok által igénybe vett szolgáltatásokat hány százalékos áfa terheli? Esetleg van közülük olyan, amelyet nem 27%-os áfa terhel? Milyen szabályok vonatkoznak a pénzbedobós, illetve a zsetonos játékokra? A pénzbedobós játékok elszámolására milyen szabályok vonatkoznak?

Kérdés: Önkormányzatunk 2020 decemberében szerződést módosított az (akkor áfás és katás) egyéni vállalkozóval, mely szerint az egyéni vállalkozó a 2021. év folyamán a szerződésben vállaltakat továbbra is teljesíti. A vállalkozó 2020 decemberében a NAV felé jelezte, hogy az áfakötelezettség tekintetében az alanyi adómentességet választja a 2021. évre. Az önkormányzatot nem tájékoztatta a változásról. Az egyéni vállalkozó a 2021. január 1-jétől hatályos Katv. 32/E. §-ának (2), valamint a 13. §-ának (2) bekezdései értelmében nyilatkozati kötelezettségének nem tett eleget az önkormányzat felé, pedig a kata jogállásában nem történt változás. Az egyéni vállalkozó 3 millió forint feletti szolgáltatást nyújtott az önkormányzat részére.
1. Az önkormányzat felé elmulasztott nyilatkozatok leadása miatt milyen szankció terheli az egyéni vállalkozót?
2. Az egyéni vállalkozó arról adott tájékoztatást, hogy 21T101E nyomtatványt nyújt be a NAV részére, melyben kéri, hogy 2021. január 1-jétől nem katás egyéni vállalkozóként működik. A kiállított számláit helyesbíti, a mulasztási bírságot kifizeti, a többlet-járulékfizetési kötelezettségének eleget tesz. Megteheti ezt az egyéni vállalkozó?

Kérdés: Úgy értesültem, hogy 2020. január 1-jétől a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés feltétele, hogy a vevő rendelkezzen közösségi adószámmal. Ez azt jelenti, hogy ha a vevő – társaságunk elsődlegesen osztrák és német területre értékesít – nem rendelkezik közösségi adószámmal, akkor áfát kell felszámítanunk? Társaságunk természetesen rendelkezik közösségi adószámmal, de az új szabály alapján, ha nem rendelkeznénk, akkor, mondjuk, a német eladó a Németországban érvényben lévő adókulccsal számlázná részünkre a terméket?

Kérdés: Önkormányzati, hivatali ügy elintézése érdekében az ügyintézőnek, képviselőnek (akinek nincs költségtérítése) gépjárművet kell igénybe venni. Az Szja-tv. csak a saját vagy a házastárs (illetve kettejük valamelyikének) lízingelése esetén engedélyezi, hogy az üzemanyagköltségen túl a 15 Ft-os kopási, elhasználódási költség kifizetésre kerüljön. Idegen tulajdonú gépjármű esetén csak az egyéb költség fizethető ki. Ez az egyéb költség azonban lehet bérleti díj is, amibe beépíthető a 15 Ft-os kopási díj? Abban az esetben is ez a szabály, ha a gépjárművet igénybe vevő munkatárs kölcsönadási vagy használatba adási szerződést ír ezen közeli hozzátartozójával, illetve nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy vele közös háztartásban él? A Kiküldetési rendelvény nyomtatvány nem tartalmaz arra információt, hogy a kiküldetéshez használt gépjármű kinek a tulajdonában van. Az Szja-tv. szerint a biztosítás befizetési csekkjével igazolható a saját vagy házastárs tulajdonjoga. Hogyan bizonyítható a házasság fennállása, hiszen a válást követően, ha a feleség továbbra is használja a férj nevét, nem állapítható meg a házasság fennállása?

Kérdés: Önkormányzatunk eseti jelleggel értékesít terméket a Közösségen belül. A Közösségen belüli adómentes értékesítésről szóló számla kiállítása során önkormányzatunk az Áfa-tv. 169. §-ának m) pontja alapján a számlán egyrészt hivatkozik az adómentességre, másrészt a 169. § n) pontja értelmében jelzi a számlán (magyar és angol nyelven), hogy az adó fizetésére a termék beszerzője kötelezett.
A számla helyes kiállításával kapcsolatban a következő kérdések merültek fel:
1. Helyesen jár-e el az önkormányzat abban az esetben, ha a "fordított adózás" kifejezést feltünteti az általa megvalósított Közösségen belüli termékértékesítés vonatkozásában?
2. Amennyiben az önkormányzat nem köteles feltüntetni a "fordított adózás" kifejezést a Közösségen belüli termékértékesítésről kiállított számlán, akkor ennek ellenére szerepeltethető-e a "fordított adózás" a számlán, illetve amennyiben azt az önkormányzat feltüntette, ezért bármilyen bírsággal sújtható-e?

Kérdés: Adott társaság 2005. július hónapban ingatlant vásárolt, melyet 2005. július-augusztus hónapokban bérbe adott. Tekintettel a bérbeadás tárgyi adómentességére, az ingatlan beszerzési árában szereplő általános forgalmi adót nem helyezte levonásba. Egyéb tárgyi adómentes tevékenysége nem volt, ezért a tételes elkülönítést alkalmazta. 2005. szeptember hónaptól az ingatlanban adóköteles tevékenységet folytatott, melyből bevétel csak 2005. év után realizálódik.