13 talált cikk az áfabevallás , termékértékesítés , adózás kifejezésre

Kérdés:

Egy közösségi adószámmal rendelkező, teherfuvarozással foglalkozó belföldi adóalany (társaság) a Közösség egyik, Magyarországtól eltérő tagállamában az egyik tehergépkocsija futóművét javíttatta meg (nem gumiabroncsot vásárolt, egyértelműen szolgáltatást vett igénybe). A javítási szolgáltatásról kibocsátott számlán nincs feltüntetve a számlakibocsátó közösségi adószáma, de rajta van a társaság közösségi adószáma, valamint a számla hozzáadottérték-adót is tartalmaz, tehát nem héa-mentes (áfamentes) számlát bocsátott ki az eladó. Mi a teendője a társaságnak? Az Áfa-tv. vonatkozó szabályai alapján – véleményünk szerint – a társaság lenne az áfa megfizetésére kötelezett Magyarországon a fordított adózás szabályai alapján. Kell-e szerepeltetni az ügylet áfatartalmát az áfabevallásban mint közösségi szolgáltatás igénybevételének fizetendő áfáját, tekintve, hogy már egyszer megfizette az áfát a számlakibocsátónak?

Kérdés:

1. Önkormányzati rendezvényünket hirdetés formájában népszerűsítettük az egyik közösségi médiában. A számlát Közösségen belüli országból kapjuk, amelyen nincs részletezve a számla áfatartalma (feltehetően azért, mert a számla kibocsátójának nincs adóbefizetési kötelezettsége). Mi hogyan járunk el helyesen, szabályosan az áfakötelezettség megállapításakor? A számlán vevőként önkormányzatunk neve és címe van feltüntetve, az adószámunk nem. Hol húzódik az a határ, amikor a számla még befogadható? Mik azok a kötelező alaki/tartalmi minimumok, amiknek szerepelnie kell a számlán ahhoz, hogy befogadhassuk? 2. Egy másik elektronikus szolgáltatást a Közösségen kívülről (az Egyesült Államokból) veszünk igénybe. A számla alapján a szolgáltatásnak 0 USD adótartalma van. Itt is felmerül kérdésként, hogy az Áfa-tv. szabályozásának megfelelve hogyan járunk el helyesen az áfa megállapításakor? A számlán az egyesült államokbeli partnernek nincs feltüntetve az adószáma. Önkormányzatunk vevőként csupán egy e-mail-címmel szerepel a bizonylaton, sem név, sem cím, sem adószám. Tudjuk, hogy egyes országokban eltérő szabályozások lehetnek érvényben a számlázás kapcsán, véleményünk szerint azonban minimum aggályos az efféle számlák befogadása.
A kérdés itt is, mint az előző kérdésnél: mi a minimumkövetelmény ahhoz, hogy befogadható legyen egy külföldről (Közösségen kívülről) érkező számla?

Kérdés: Egy önkormányzat nyílt pályázat útján értékesített egy üzletnek minősített ingatlant [nem esik az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés ja), jb) kivételek alá] egy vállalkozó (áfaalany) részére, a jegyzőkönyvben az eladási ár 12.700.000 forint. Az önkormányzat áfaalany, az ingatlanértékesítésre pedig nem az általános szabályokat választotta, hanem bejelentette, hogy az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontját adókötelessé teszi.
Ebben az esetben mi a helyes:
a) az önkormányzat kiállít egy számlát 10.000.000 forint összegről, a 2.700.000 forintot pedig ki-fizetteti a vállalkozóval a NAV felé, vagy
b) kiállítja a számlát 12.700.000 forintról, szerepelteti az áfabevallásában a 04. sorban, a vevő pedig szerepelteti az áfabevallásban a 29. és a 66. sorban a 12.700.000 × 27%-ot, azaz 3.429.000 forintot?

Kérdés: Intézményünk az Európai Bizottságnak számláz szolgáltatást. Hogyan kell kiállítani a számlát, az áfabevallás melyik sorában kell bevallani, kell-e erről A/60-as bevallást beadni, vagy a belföldi adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesíteni?

Kérdés: Az önkormányzat és intézményei csak abban az esetben vannak (egyenes) áfa-visszaigénylő pozícióban, ha az adott konkrét tevékenységhez (pl. rendezvényszervezés, gyermek- és szociális étkeztetés, víziközmű-bérleti díj) bevétel is társul. Ez az általános szabály hogyan érvényesül a fordított áfa esetében? (A bevétel és a kiadás egyenlegének vizsgálata szükséges-e adott bevallási időszakon belül?) Az önkormányzat pályázott egy munkásszállás-építési pályázatban. A költségvetést a pályázatíró cég nettóban készítette el, mert az ügylet fordított áfás. Az építtetést az önkormányzat végzi. A fordítottáfa-fizetési kötelezettség alapesetben az önkormányzatot terheli. Az áfát vissza tudja-e igényelni, ugyanabban – az építés ütemterve szerint számlázott – bevallási időszakban, ha az elkészült intézmény üzemeltetését, a bérleti díjak beszedését az átadást követően
a) az önkormányzat végzi;
b) valamilyen szerződés alapján a 100% önkormányzati tulajdonban levő kft.-vel szeretnénk végeztetni?

Kérdés: Az önkormányzat és intézményei csak abban az esetben vannak (egyenes) áfa-visszaigénylő pozícióban, ha az adott konkrét tevékenységhez (pl. rendezvényszervezés, gyermek- és szociális étkeztetés, közműbérleti díj) bevétel is társul. Ez az általános szabály hogyan érvényesül a fordított áfa esetében? A bevétel és a ki-adás egyenlegének vizsgálata szükséges-e az adott bevallási időszakon belül? Önkormányzatunk pályázott munkásszállás-építésre. A költségvetést a pályázatíró cég nettóban készítette el, mert az ügylet fordított áfás. Az építtetést az önkormányzat végzi, és ha elkészült, az intézmény áfás bérleti díjat fog beszedni. A fordítottáfa-fizetési kötelezettség alapesetben az önkormányzatot terheli. Vissza tudjuk-e azonnal, egy bevalláson (pénzmozgás nélkül) igényelni a fordított áfát, ha igen, milyen arányban, hiszen a beruházás időszakában még nem lesz a tevékenységből bevételünk?

Kérdés: Költségvetési szervünknél az arányosítás képlete az Áfa-tv. 5. számú mellékletében rögzítetteknek megfelelően:
- a számlálóban: az adóköteles nettó árbevételét (szolgáltatásnyújtás) és
- a nevező: a számlálóban szereplő összege + adólevonásra nem jogosító szolgáltatásnyújtás ellenértéke, és az összes támogatás (intézményfinanszírozás + átvett pénzeszközök + fenntartói támogatások) szerepel.
Állásfoglalásukat kérjük a nevezőben szereplő támogatás összegét befolyásoló tényezőkkel kapcsolatban. A költségvetési szerv az átvett pénzeszközhöz kapcsolódó és a támogatótól kapott összegek általánosforgalmiadó-részét kifizeti, a támogatásokkal elszámol. Ezenfelül még az arányszám számításánál a nevezőben is szerepelteti a támogatási összegeket, csökkentve ezzel (az adóköteles bevételhez kapcsolódó) levonható általános forgalmi adó arányszámát. Továbbá a pénzforgalom nélküli intézményfinanszírozás is torzítja az arányszámot, melyhez nem kapcsolódik adóköteles kiadás (bér + munkaadót terhelő járulékok). Ebből adódóan az intézménynél ezek az összegek nem ellenértékhez kapcsolódnak, így a jogszabály által előírtnál magasabb áfaösszeg kerül befizetésre a költségvetésbe.

Kérdés: Egy szlovák társaság, amely közösségi adószámmal rendelkezik, Magyarországon ügyfele (megrendelő) – közösségi adószámmal rendelkező magyar vállalat – részére hűtőházat értékesítene, melyet a társaság és alvállalkozói telepítenének megközelítőleg 3 hónapos időszak alatt. Helyesen gondolom-e, hogy a megrendelő fordított adózással teljesítheti a társaság áfakötelezettségét, tekintettel arra, hogy a 3 hónapos időszak miatt nem keletkezik telephelye Magyarországon? Az alvállalkozók a megrendelővel nem állnak kapcsolatban. Kérem, erősítsék meg, hogy jól értelmezzük a vonatkozó jogszabályokat! Álláspontom szerint, ha a társaság kérhet Magyarországon adószámot, akkor alvállalkozói helyett a fordított adózás szabályai szerint teljesíthet áfabevallást.

Kérdés: Intézményünk az üzemi konyhai tevékenység kivételével szinte kizárólag közhatalmi tevékenységet folytat. Közhatalmi tevékenységünk végzésének segítésére, adminisztrációs feladatok ellátására diákmunkaerő-kölcsönzési szolgáltatást veszünk igénybe. Álláspontunk szerint az Áfa-tv. 142. § (1) bekezdésének c) pontja alkalmazásának előfeltétele, hogy a munkaerő-szolgáltatást igénybe vevő a szolgáltatást termékértékesítéshez vagy szolgáltatásnyújtáshoz vegye igénybe. Mivel a közhatalmi tevékenység – melyhez igénybe vesszük a munkaerő-kölcsönzést – se termékértékesítésnek, se szolgáltatásnyújtásnak nem minősül, ezért a munkaerő-kölcsönző számláit áfatartalommal fogadtuk és fogadjuk be (intézményünk szállító felé tett nyilatkozata alapján). Kérdésként merült fel, hogy helyes-e a fentiekben vázolt gyakorlat, s amennyiben nem, akkor a számla kibocsátójának módosítania kell-e az intézményünk által eddig befogadott számlákat, továbbá az intézményünk által benyújtott áfabevallásokat önrevíziózni kell-e?

Kérdés: Önkormányzatunk adókötelesen ad bérbe ingatlanokat (adószámunkban 2-es áfakód szerepel), és a bérbe adott ingatlanok egy részénél a nyílászárókat ki fogjuk cseréltetni. A gyártó a gyártás előtt felméri a helyszínen a legyártandó nyílás­zárók egyedi méreteit, a munkát gyártásba ekkor adja, majd a gyártás után elvégzi azok beépítését is. A fenti tényállással kapcsolatban kérdésként merült fel, hogy az alábbi esetekben a gyártó az önkormányzatunk – mint szolgáltatást igénybe vevő – által kiállított "fordított adós" nyilatkozat birtokában kibocsáthatja-e számláit a fordított adózás szabályai szerint (Áfa-tv. 142. §). A gyártó álláspontja szerint, mivel ő nem a készleten lévő nyílászárókat értékesíti, hanem az ingatlanok egyedi jellemzői alapján, a nyílászárók egyedi méretei alapján új nyílászárókat gyárt (teszi mindezt vállalkozói szerződés alapján), a fordított adózás szabályai szerint kell eljárnia. A nyílászárók típusától füg­gően az alábbi háromféle megoldásban történik a nyílászárók beszerelése:
1. Vállalkozói szerződés alapján a gyártó a nyílás­zárók gyártásán kívül a beszerelést is elvégzi saját munkavállalóival.
2. Vállalkozói szerződés alapján a gyártó a nyílás­zárók gyártásán kívül a beszerelést is elvégzi, azonban a beszerelés elvégzéséhez alvállalkozót von be.
3. A gyártó vállalkozói szerződést köt a nyílászárók legyártására, azonban a legyártott nyílászárókat nem a gyártó szereli be, hanem egy harmadik cég, akivel önkormányzatunk köt szerződést. Ebben az esetben a gyártó az egyedileg legyártott nyílászárókat számlázza, azok beszerelését nem ő végzi.