Önkormányzati társulások tárgyieszköz-nyilvántartása

Kérdés: Több önkormányzat társulást kíván létrehozni. A társuló önkormányzatok osztatlan közös tulajdonban lévő vagyonnal (tárgyi eszközzel) rendelkeznek, melyet a társulás részére kívánnak átadni. A társulás egyedüli feladata ennek a vagyonnak a működtetése lesz. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg egy önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására.
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvántartani. A társulás mérlegében és beszámolójában szerepel a társulási vagyon.2. A társulás önálló jogi személy, adóalany az apportba adott alapító vagyoni után nem kell áfát fizetni az Áfa-tv. 18. §-ában foglaltak szerint.3. A társulásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Támogatási szerződéssel létrehozott vagyon apportja

Kérdés: Egy támogatási szerződésben (Interreg III/A) foglaltak alapján a létrehozott vagyon a projektzárástól számított 5 éven belül nem idegeníthető el, nem adható bérbe, használatba, illetve nem terhelhető meg. A létrehozott vagyon apportálható-e 5 éven belül? Amennyiben nem, akkor apportálható-e a támogató hozzájárulásával?
Részlet a válaszából: […] ...apport tulajdonváltozást eredményez, polgárjogilag,számvitelileg és egyéb jogszabályok (illeték) alapján is értékesítésnektekintendő. Az apportba adott eszközök kikerülnek az alapítóeszközállományából, ezért az átadott eszközök bruttó értékét és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 21.

Önkormányzati apport

Kérdés: Egy önkormányzat apporttal 10%-os üzletrészt szerezne egy gazdasági társaságban. A gazdasági társaság alapítója nem az önkormányzat. Megteheti-e ezt az önkormányzat, figyelemmel az Áht. 100/L. § (1) bekezdésében foglaltakra?
Részlet a válaszából: […] Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 100/L.§ (1) bekezdése szerint a költségvetési szerv – a központi költségvetési szerva (3)-(5) és (8) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – csak olyan gazdálkodószervezetben vehet részt, illetve olyan gazdálkodó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.

Önkormányzat részvétele gazdasági társaságban

Kérdés: 100%-ban önkormányzati tulajdonú, illetve önkormányzati többségi tulajdonú kht.-nak átadott pénzeszközt hová kell könyvelni? Pénzeszközátadás nonprofit szervezeteknek, vagy pénzeszközátadás önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak? Hány százalékos tulajdoni hányad jelent többségi tulajdont egy vállalkozásban vagy nonprofit szervezetben?
Részlet a válaszából: […] ...a gazdasági társaságrészére számlát bocsát ki:91222. Szolgáltatások ellenértéke bevételi előirányzatánakteljesítése– Pénzbeli apport esetén1713. Részvények, részesedések kiadási előirányzatánakteljesítése– Megállapodás alapján, együttműködés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 6.

Közhasznú társaság alapítása

Kérdés: Költségvetési intézményünk közhasznú társaságot alapít. Tárgyi eszközöket viszünk be a társaságba. A bevitt eszközök értékéért részesedést kapunk a társasági szerződés szerinti értékben. Érvényes-e erre az esetre az Áht. 109/F § (4) bekezdésében megfogalmazott áfamentesség?
Részlet a válaszából: […] ...javak gazdasági társaságnak nem pénzbeli betétként, hozzájárulásként történő átengedése.Két eset lehetséges: Nem közvetlen apportálás esetén: Mivel a költségvetési intézményt az alapító hozta létre, így – feltehetően – jelen esetben sem az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.