15 talált cikk a szakfeladat , arányosítás kifejezésre

Kérdés: A polgármesteri hivatalnak helyet adó épület az önkormányzat tulajdona. Ebben az épületben van a járási kormányhivatal is. Az önkormányzat megállapodott a kormányhivatallal a közüzemi költségek megosztásáról, továbbszámlázásról, a megtérítés módjáról. A szolgáltatókkal az önkormányzatnak van szerződése, az önkormányzat nevére szólnak a számlák. Ebből adódóan az elő­irányzatok is az önkormányzatnál kerülnek megtervezésre. A polgármesteri hivatal nem tervez és nem teljesít ilyen kiadásokat. Helyesen kötöttük-e így a megállapodást?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 187. számában a 3552. kérdésre adott válasszal kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni:
Önkormányzatunk a Start munkaprogram keretében megvalósuló Téli és egyéb közfoglalkoztatás (Előkészítő konyha), Mezőgazdaság I., Mezőgazdaság II. mintaprogramjának támogatására sikeresen pályázott. Önkormányzatunk vállalkozási tevékenységet nem végez. Az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése felsorolja a közhatalmi tevékenységeket, az Áfa-tv. 2. sz. melléklete pedig azokat a szolgáltatásokat, amelyeket kizár a törvény a közhatalmi tevékenysége köréből. Ezek szerint, ha az általunk előállított terméket/terményeket másik intézménynek vagy nem saját konyhának értékesítjük, akkor az a fentiek alapján vállalkozási tevékenységnek fog minősülni?

Kérdés: Intézményünk önállóan működő költségvetési szerv. Az önkormányzat konyháját üzemelteti, amely keretében ellátja az óvodai és iskolai étkeztetést, de a szabad kapacitást kihasználva "külső" megrendelésre is főz. Áfaalany, negyedéves bevallásra kötelezett. A közfoglalkoztatás keretében alkalmazott dolgozók, akiket az intézmény foglalkoztat, az önkormányzat tulajdonában lévő földterületen – kizárólag saját konyha részére – zöldségféléket termelnek. Az önköltség-számítási szabályzat alapján megállapítjuk az előállított termék egységre jutó önköltségét (munkabér, járulék, vetőmag, gépi munka stb.), és ennek alapján belső számviteli bizonylattal dokumentáljuk a megtermelt mennyiséget, amelyet külön átadás-átvételi bizonylat alapján (mennyiség és érték feltüntetésével) átadunk a konyha részére. A konyha a készletet bevételezi. Milyen pénzforgalmi helyesbítő tételeket kell könyvelni a készletmozgással egy időben? Kell-e könyvelni a konyha költséghelyen az "élelmiszer-vásárlást" dologi kiadásként, és ezzel egy időben a 011300. Zöldségféle, dinnye, gyökér-, gumós növény termesztése szakfeladaton az önköltségi áron megállapított bevételt? A fenti könyvelési tétel módosítaná az áfabevallás levonható, illetve befizetendő adó sorait is.

Kérdés: Szakfeladatrend-tervezéssel kapcsolatban a következő a kérdésem. Körjegyzőség esetében eddig egy szakfeladatra terveztük az összes dolgozót, jegyzőt, szociális-pénzügyi ügyintézőt, takarítót. 2010-től az új szakfeladat száma 841126. Továbbra is tervezhetjük ezen a szakfeladaton az összes dolgozót (kistelepülés – nincsenek osztályok, csoportok), vagy szét kell bontani 692000, 811000, 841901 szakfeladatokra? Könyvtár esetén, ahol eddig egy szakfeladat volt, most kb. 4 szakfeladatot kell alkalmaznunk 1 fő közalkalmazottal. A rezsiköltségtől kezdve mindent négyfelé kell arányosítani?

Kérdés: Költségvetési szervünk önkormányzati szakfeladatot lát el, amelyhez kapcsolódóan az önkormányzattól támogatásban részesülünk. Az általunk elvégzett szakfeladatot kizárólag ellenérték fejében végezzük, ami után adófizetési kötelezettségünket teljesítjük. Kérdésünk az önkormányzattól kapott támogatás áfabeli megítélésére vonatkozik, 2006-ra és 2005-re vonatkozóan. Keletkezett-e arányosítási kötelezettségünk az elmúlt években?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk. Tevékenységi körünkbe tartozik tárgyi adómentes tevékenység, illetve adóköteles tevékenység is. 2006. március 1-jétől a városi önkormányzat feladatkörünkbe utalta a városban élő idős betegek szociális étkeztetését. A szociális gondozás, támogatói szolgálat feladatkörét továbbra is a városban működő szociális intézmény látja el. Konyhával nem rendelkezünk, ezért egy másik költségvetési intézménytől vásároljuk az ételt. Nyersanyagköltséget és rezsiköltséget számláznak felénk áfával, továbbá intézményi szinten is felmerülnek költségek. (Gázolaj, benzin, autó-karbantartás stb.) Mi az ellátottak felé állítunk ki 15%-os tartalmú számlát a szociális étkeztetésről. Természetesen az általunk beszedett étkeztetés bevétele nem fedezi a kiadásokat, ezért önkormányzati támogatás is kapcsolódik a feladatellátáshoz. A főkönyvben a tevékenység kiadásait és bevételeit teljes mértékben el tudjuk különíteni. Könyvelőprogramunk lehetőséget nyújt arra, hogy a szociális étkeztetés szakfeladatra csak az ezzel kapcsolatos kiadásokat és bevételeket könyveljük. Az adót milyen mértékben lesz jogunk levonni, kell-e arányosítani? (Ismereteim szerint 2006. január 1-jétől nem kötelező a költségvetési intézményeknek alkalmazni az áfaarányosítás szabályait.) Miután az étel kiszállításához üzemanyagként gázolajat és benzint is vásárolunk, ezek beszerzési áfáját levonhatjuk-e, vagy csak a gázolaj után, hiszen az Áfa-tv. 33. §-a alapján nem vonható le motorbenzin beszerzése utáni áfa?

Kérdés: Intézményünk önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény, áfaalany. Bevételeink: tárgyi adómentes bevételek, adóköteles bevételek, működésre átvett pénzeszközök (OEP-támogatás, munkaügyi központ közhasznú foglalkoztatottak támogatása), közvetített szolgáltatások bevételei, intézményfinanszírozás. A közvetített szolgáltatások főként energia- és telefondíjak továbbszámlázása, melyet intézményünk nem tud kiküszöbölni. (Egészségügyi központ épületében a vállalkozó háziorvosok felé történő közös energiamérők, közös telefonvonal miatti továbbszámlázás.) Az Áfa-tv. 38. § előírja, hogy amennyiben az adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás végzésénél a termékértékesítéshez, szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó előzetesen felszámított adó összege maradéktalanul nem különíthető el, az el nem különíthető adó összegét az arányosítás szabályai szerint kell megosztani levonható és le nem vonható részre. Működésünket biztosító önkormányzati támogatást, (intézményfinanszírozást) nem címkézetten kapja intézményünk. Az adóköteles bevételeinket és közvetített szolgáltatásainkat azonban teljes mértékben elkülönítetten (külön szakfeladaton) kezeljük. A költségvetésből és a költségvetési beszámolóból világosan kitűnik, hogy az adóköteles bevételeink fedezik az ehhez kapcsolódó kiadásainkat (beleértve a személyi juttatásokat, járulékokat, továbbá az adóköteles tevékenység szakfeladatára osztott központi irányítás kiadásait is), vagyis az adóköteles tevékenységünkhöz intézményfinanszírozás nem kapcsolódik. A közvetített szolgáltatásainkhoz természetesen szintén nem kapcsolódik önkormányzati támogatás. A fentiek ismeretében kérem, szíveskedjenek tájékoztatni, hogy intézményünkre nézve kötelező-e az arányosítás szabályait alkalmazni. Ha igen, a közvetített szolgáltatásokat hogyan kell szerepeltetni a levonási hányad meghatározásakor. Kérem, szíveskedjenek a levonási hányadot meghatározni egy konkrét példa alapján: - közvetített szolgáltatások bevételei nettó: 3 000 000 beszedett áfája:600 000 közvetített szolgáltatások kiadásai nettó: 3 000 000 befizetett áfája:600 000 - adóköteles tevékenységünk bevételei nettó: 8 300 000 beszedett áfája:2 169 000 Adóköteles tevékenységünk kiadásai nettó: 8 000 000 [főként személyi juttatások, járulékai, ezért a levonható áfa éves szinten (arányosítást nem alkalmaztuk) csak 87 000] befizetett áfája:2 169 000 - működésre átvett pénzeszközök:33 000 000 - intézményfinanszírozás: 56 000 000 - tárgyi adómentes bevételeink:14 000 000

Kérdés: Az Áfa-tv. 38. § szerinti arányosítás okoz gondot. Iskolai konyhát üzemeltetünk. A konyha kiadásait önkormányzati támogatás és térítésidíj-bevétel fedezi. A kiadásokat és a térítésidíj-bevételeket tételesen el tudjuk különíteni. Az önkormányzati támogatást heti finanszírozással kapjuk úgy, hogy tételesen felsoroljuk az utalandó számlákat: élelmiszer, beszerzés, személyi, dologi kiadások bontásban, de a fenntartó egyösszegű támogatást utal, amit a 751922 szakfeladatra könyvelünk. Ezek alapján alkalmazhatjuk-e a konyha üzemeltetésére számított arányosítást, vagy csak az intézmény egészére számított arányosítás alkalmazható?

Kérdés: Problémát jelent az érintett önkormányzati intézményeknél a támogatással és az igénybe vevő befizetésével megfizetett étkeztetéshez kapcsolódó áfa elszámolása, amennyiben a részben önálló intézmény kizárólag étkeztetéssel foglalkozik. Többségében az ilyen, részben önálló intézmény pénzforgalma az önálló intézmény beszámoló jelentésében egy külön szakfeladatként mutatható ki. Ebben az esetben az önálló intézmény élhet-e a részben önálló intézmény tevékenységére az elkülönített arányosításszámítási lehetőségével, függetlenül attól, hogy közös adószámon készül a bevallás és a befizetés?

Kérdés: Polgármesteri hivatal vagyunk. Szakfeladatunk között van áfaköteles és áfamentes tevékenység is. A hivatal szennyvíztelep-bővítést tervez 2005. évben. (A szennyvíztelep bérbe van adva.) A bővítéshez saját adóköteles bevételt és egyéb szakfeladattól átvett pénzeszközt használ fel, amennyiben hitelt kell felvenni a beruházáshoz, azt saját bevételéből fizeti. Analitikában az önkormányzat el tudja különíteni ezen beruházás bevételeit és kiadásait. A fentieket be kell-e vonni az arányosításba?