11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás teljesítési időpontja
Kérdés:
Évek óta üzemeltetek egy panziót. Egy másik vendéglátós az általam követett gyakorlattól eltérő áfabeli megítélésről számolt be. A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtása esetén mit kell az ügylet teljesítési időpontjának tekinteni? Jól gondolom, hogy folyamatos teljesítésű ügyletnek minősül a szálláshely-szolgáltatás (hiszen ez is ingatlan-bérbeadásnak minősül tudomásom szerint)? Ha a vendég a kijelentkezés napja mint fizetési határidő előtt fizet, akkor a kifizetés előlegnek minősül?
A másik kérdésem a turizmusfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos. Ha a vendég előleget fizet a szállásra, az előleg után keletkezik hozzájárulás-fizetési kötelezettségem?
2. cikk / 11 Követelésről lemondás
Kérdés: Helyi önkormányzat vagyunk. Követeléseink között szerepelnek 2012. évben, 2013. évben, 2014. évben kiállított – lakbérről, üzletbérbeadásról szóló – számlák. A számlák egyedi összegei egyik esetben sem érik el a 100 000 Ft-ot. Viszont van olyan partnerünk, akinek a 2012-2014 között felhalmozott tartozása meghaladja a 100 000 Ft-ot. A fenti esetekben élhetünk az Áht. 97. §-a szerinti elengedéssel? Ha igen, ezt milyen módon dokumentálhatjuk?
3. cikk / 11 Rezsiköltségek továbbszámlázása
Kérdés: Intézményünk az ingatlan-bérbeadást adómentesen számlázza. A bérlők részére a rezsiköltséget áfásan számláztuk. Időközben megtudtuk, hogy ez nem helyes, adómentesen kellett volna számlázni a bérlők részére a rezsit. Le-sztornóztuk a számlákat, és újakat állítottunk ki. Az új számlákon a számla kelte plusz 15 nap fizetési határidőt adtunk meg, és a fizetési határidővel megegyező teljesítési időpontot. Helyesen állapítottuk meg a teljesítési időpontot a javított számlákon? Kell-e ezek miatt a számlák miatt önellenőrzési áfabevallást benyújtanunk?
4. cikk / 11 Külföldön bérelt lakás bérletidíj-teljesítési árfolyama
Kérdés: Egy költségvetési szerv (mint: bérbevevő) Németországban magánszemélytől bérel ösztöndíjasai részére lakást. A bérleti díjat a szerződésre hivatkozva előre, minden hónap 3-áig kell megfizetniük. A bérbevevő szerződés és egy belső bizonylat alapján utalja az összeget általában megelőző hónap végével, hogy időben megérkezzen. A német magánszemély nem állít ki sem számlát, sem számlát helyettesítő iratot.
1. Milyen napi árfolyamon kell a számviteli törvény szerint a belső bizonylatot kiállítani?
2. Milyen lehetőségei vannak a bérbevevőnek, ha esetleg több időpont is számításba jöhet?
3. Milyen napi árfolyamon kell a szerződést az előzetes "kötváll." nyilvántartásba venni?
1. Milyen napi árfolyamon kell a számviteli törvény szerint a belső bizonylatot kiállítani?
2. Milyen lehetőségei vannak a bérbevevőnek, ha esetleg több időpont is számításba jöhet?
3. Milyen napi árfolyamon kell a szerződést az előzetes "kötváll." nyilvántartásba venni?
5. cikk / 11 Közüzemi szolgáltatások továbbszámlázása
Kérdés: Továbbszámlázásnál, a számlán szereplő áfakulcs meghatározásához a "járulékosságnak" melyek a kritériumai?
Közüzemi szolgáltatások továbbszámlázásánál – egy önkormányzat szervei között – milyen áfakulccsal kell a számlát kiállítani, ha a továbbszámlázás oka az, hogy külön mérőórát nem lehet felszerelni?
Közüzemi szolgáltatások továbbszámlázásánál – egy önkormányzat szervei között – milyen áfakulccsal kell a számlát kiállítani, ha a továbbszámlázás oka az, hogy külön mérőórát nem lehet felszerelni?
6. cikk / 11 Folyamatos teljesítésű ügyletek
Kérdés: Úgy értesültünk, hogy 2015. július 1-jével változik a folyamatos teljesítésű ügyletek teljesítési időpontja. Mely területeken számíthatunk változásokra? Önkormányzatunk ingatlan-bérbeadással is foglalkozik. Jelenleg a számlákon a teljesítés időpontjaként a fizetési határidőt (az ellenérték megtérítésének esedékességét) tüntetjük fel. Július 1-je után hogyan kell kiállítanunk a számlákat a folyamatos teljesítésű ügyletekről?
7. cikk / 11 Közüzemi szolgáltatások továbbszámlázása
Kérdés: Állami épületek, amelyeknek a közüzemi számlái az önkormányzathoz érkeznek, részben vagy egészében (az általuk használt arányban) továbbszámlázásra kerülnek, más állami intézmények részére (másik kisebbségi önkormányzat, gondozási központ, óvoda, könyvtár, Klebelsberg). Áfa szempontjából hogyan számlázom tovább? Járulékos vagy 27%-os rászámítással (miközben nem bérletről van szó), és hó vége a teljesítési idő? Vagy a kapott szolgáltatást változatlan formában (ahogyan a telefonszámlánál), és a teljesítési idő is a fizetési határidő?
8. cikk / 11 Pénzügyi ellenjegyzés II.
Kérdés: Ha a kötelezettségvállalás összege nem éri el a 100 ezer Ft-ot, de írásban történik, kötelező-e pénzügyi ellenjegyzéssel ellátni, vagy az összegre tekintettel nem szükséges? (Pl. írásban megrendeljük egy napilapnál az önkormányzati ingatlan bérbeadásáról szóló hirdetmény közzétételét 58 ezer Ft-ért.)
9. cikk / 11 Önkormányzat – elszámolási időszakos ügylet
Kérdés: Önkormányzat ingatlan-bérbeadásra szerződik belföldi adóalannyal, mely tevékenységre adófizetési kötelezettséget választ. A felek közti megállapodás alkalmával kétféle elszámolási mód kerül szóba. Egyik eset szerint az önkormányzat úgy állapodna meg, hogy a bérbeadás első 18 hónapjáról egyszerre számolnak el, a 19. hónap első napján, míg a másik esetben havi elszámolásban állapodnak meg, azonban a fizetési határidőt úgy határoznák meg, hogy az a 18. hónapot követő hónap első napján keletkezne. Az önkormányzat bérleti tevékenységének adójogi megítélése tekintetében melyik adózási mód alkalmazható, illetve a bérbevevő adólevonási joga mely időponttól gyakorolható?
10. cikk / 11 Ingatlan bérbeadásáról kiállított számlák korrekciója
Kérdés: XY önkormányzat többek között ingatlan-bérbeadási tevékenységet is folytat, amely tevékenységére az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján adófizetési kötelezettséget választott. A bérbeadás kapcsán az önkormányzat a bérlőivel havi rendszerességgel számol el. 1. Bérbe adott ingatlan bérleti díját visszamenőlegesen megemelik. Az áremelésben félévkor állapodnak meg a felek január 1-jéig visszamenőleg. Abban is megállapodnak, hogy a következő hónapok emelését beépítik a havi bérleti díjba. Ilyen esetben mi a helyes számlázási gyakorlat? Helyesbíteni kell-e a korábbi időszakokra kibocsátott számlát/számlákat, vagy új teljesítési időponttal kell a különbözetet leszámlázni? Végül kell-e a szerződésben a visszamenőleges díjemelés elszámolására fizetési, elszámolási határidőt megállapítani? 2. Abban az esetben, ha a bérleti díj visszamenőleges helyesbítése következtében csökken a bérlő által fizetendő összeg, a korrekcióról milyen bizonylatot kell kiállítani, illetve ezen a bizonylaton milyen teljesítési, illetve fizetési határidőt kell feltüntetni? 3. Ha a fizetendő összeg azért nő, mert az önkormányzat mint számlakibocsátó nem mindenben a szerződés szerint számlázott, pl. nem számlázott le valamely, a szerződés alapján a bérlőt terhelő díjat, akkor ezek a díjak, amennyiben azokat az önkormányzat utóbb kiszámlázza, hogyan kezelendők? 4. Végül ha a szerződés szerinti időpontban elmaradt a kiszámlázás, és ezáltal a fizetésre sem került sor, akkor milyen fizetési határidőt, illetve teljesítési időpontot kell az utóbb kiállított számlán feltüntetni?