Továbbképzéshez, konferenciához kapcsolódó költségek adózása és számviteli elszámolása

Kérdés: A továbbképzések, illetve konferen-ciák részvételi díjait kiküldetésként számoljuk el, vagy a szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások között (oktatás)? Minden esetben a munkáltató szakmai érdekeit szolgálja. Van-e különbség abban, ha a munkavállaló részére kötelező továbbképzésről van szó, de a munkáltató átvállalja a díjakat?
Részlet a válaszából: […] ...1,18-szorosa után 15% személyi jövedelemadót és 22% egészségügyi hozzájárulást fizet a munkáltató. Ezt a vendéglátást a K1107. Béren kívüli juttatások rovaton kell elszámolni. Amennyiben a szervező a részvételi díjban felszámolta az étkezést, akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Munkavállalók szakmai konferencián történő részvételével összefüggő szállás- és étkezési költségek adózása és számviteli elszámolása

Kérdés: Intézményünk munkatársai szakmai konferencián fognak részt venni. A konferencia többnapos lesz, és intézményünk fizeti a munkatársak szállás- és étkezési költségeit, a konferencia helyszínéül szolgáló szálloda intézményünk nevére kiállított számlája alapján. Az lenne a kérdésem, hogy a felmerült költségeket milyen rovaton kell elszámolnunk, hogyan kell könyvelnünk az Áhsz. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...az elszámolható élelmezési és egyéb kiadásokat, a saját személygépkocsi igénybevételével kapcsolatos költségtérítést.A K1107. Béren kívüli juttatások rovaton kell elszámolni a foglalkoztatottak részére juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Adókötelezettség – cafeteria mellett tanulmányi szerződés

Kérdés: Egyik munkatársunkkal tanulmányi szerződést kötöttünk. Iskolarendszerű képzés keretében 3 féléven keresztül végzi el tanulmányait. 2016-ban 200 ezer Ft cafeteriára jogosult, illetve kifizettünk a tavaszi és őszi félév tandíjaként 2x140 ezer Ft béren kívüli juttatást. 2016-ban mekkora adóterher keletkezik a munkáltatónak a kifizetett béren kívüli juttatások után?
Részlet a válaszából: […] ...adókötelezettség megítélése során a következőkre kell figyelemmel lenni. Az iskolarendszerű képzés költsége béren kívüli juttatásnak minősülne a minimálbér két és félszereséig, azaz 252 500 Ft összeghatárig, azonban az Szja-tv. szerinti éves keretösszegre (200...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Dolgozók részére természetben biztosított étkezés adózása és könyvelése

Kérdés: Saját konyhán a dolgozók részére cafeteriajuttatásként természetbeni étkezést biztosítunk, illetve az intézményeink vásárolt étkezésként a megvásárolt élelmiszert biztosítják ingyenesen a dolgozóik részére természetbeni étkezésként. Hogyan kell helyesen könyvelni ezeket a természetbeni étkezéseket, illetve fel kell adni a KIRA rendszerbe mint személyi juttatást?
Részlet a válaszából: […] ...működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 500 forintot meg nem haladó rész béren kívüli juttatásnak minősül [az Szja-tv. 70. §-a (4) bekezdésének b), c) pontjaiban szereplő összeghatárokon belül]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Tanulmányi szerződés alapján átvállalt képzés költsége

Kérdés: Munkáltatómmal tanulmányi szerződést kötöttünk, melyben a munkáltatóm átvállalta a képzés és a vizsga költségeit. Kérdésem, hogy hova kell könyvelni, és van-e köztehervonzata?
Részlet a válaszából: […] ...szolgálja, a képzés költségének munkáltató által történő átvállalása a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó részig béren kívüli juttatásnak minősül. Figyelemmel kell lenni azonban arra is, hogy amennyiben éves szinten a SZÉP kártyán kívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Béren kívüli juttatások éves kerete

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2014. 09. 02. számában a 3777. kérdésre adott válaszukban írnak a munkahelyi étkeztetési támogatás és az Erzsébet-utalvány juttatásának feltételeiről. Ezzel kapcsolatos kérdésünk. Szintén időskorúak ellátását végző szociális intézmény vagyunk, cafeteriajuttatást nem nyújtunk. Hogyan kell értelmezni a költségvetési törvény (2013. évi CCXXX. tv.) 54. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat? Ha intézményünk munkahelyi étkezési támogatást és Erzsébet-utalványt is szeretne adni a közalkalmazottak részére, össze kell számítanunk a két juttatást a 200 000 forintos értékhatárba? Ha igen, és együttesen túllépjük az értékhatárt, akkor hogyan változik az szja- és eho-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...és az ott szereplő korlátoktól.Az Szja-tv. 69. és 71. §-ai alapján a munkahelyi étkeztetés és az Erzsébet-utalvány juttatása mint béren kívüli juttatás értékének 119%-a után – ha a juttatás megfelel az ott leírt további feltételeknek – 16%...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Munkáltató által fizetett képzési költség köztehervonzata

Kérdés: A megbízott óvodavezető a vezetői tisztség betöltéséhez szükséges végzettség megszerzése érdekében főiskolai tanulmányokat kezdett. A munkáltatóval tanulmányi szerződés jött létre, mely szerint a tandíjat kifizeti a munkáltató, a munkáltató nevére szóló számla ellenében. Ennek van-e személyijövedelemadó-fizetési vonzata akár a magánszemély, akár a munkáltató részéről? Továbbá a tandíjkiadást személyi juttatásként vagy dologi kiadásként kell lekönyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti béren kívüli juttatásnak minősül az iskolarendszerű képzési költség munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét, azaz 2014-ben 253 750 forintot meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

Év végi ajándékként utalvány juttatása a munkavállalóknak

Kérdés: Év végén, Mikulás-nap, karácsony alkalmából utalványt szeretnénk adni a dolgozóinknak, ajándék- vagy Erzsébet-utalványt. A munkavállalók év közben is részesültek cafeteriajuttatásban, melynek részeként az Erzsébet-utalvány is választható volt. Hogyan, milyen adó és járulék megfizetése mellett tehetjük ezt meg? Van-e korlát az összegre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 8 ezer forintot meg nem haladó rész minősül béren kívüli juttatásnak. Ezen összeghatárig a juttatás értékének 119%-a után 16% személyi jövedelem­adót és 14%...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 19.

Pedagógusok étkeztetése

Kérdés: A korábban önkormányzati fenntartású iskolánk 2013. január 1-jétől állami fenntartású lett. A pedagógusok január 1-jétől az új fenntartó intézménnyel állnak jogviszonyban. Iskolánkban saját konyha működik. Kérdésünk, hogy az új fenntartó intézmény biztosíthatja-e béren kívüli juttatásként a pedagógusok étkeztetését?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján béren kívüli juttatásnak minősül a munkahelyi étkeztetés formájában juttatott jövedelemből a havi 12 500 forintot meg nem haladó rész, feltéve hogy az étkeztetés a munkáltató telephelyén működő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

Erzsébet-utalvány utáni közterhek

Kérdés: Intézményünk a 2012. decemberre járó Erzsébet-utalványokat 2013. január elején osztotta ki a munkatársaknak. Helyesen gondoljuk-e, hogy a kiosztott utalványok után még a 2012. évi szabályoknak megfelelően kellett a közterheket megfizetni, és így kellett volna bevallani is? A 08-as bevallásba azonban nem lehetett 10 százalékos ehót beírni. Esetleg egy másik sorban kellett volna feltüntetnünk a 10 százalékos eho összegét?
Részlet a válaszából: […] ...január 1-jétől hatályos szabályok szerint kell a személyi jövedelem­adót és az egészségügyi hozzájárulást (eho) is megfizetni. A béren kívüli juttatásokat terhelő eho mértéke a 2012. évi 10 százalékról – átmeneti rendelkezés nélkül – 2013. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.
1
2