Erzsébet-utalványra jogosultság

Kérdés: Szeretném megkérdezni, ha egy munkavállaló a főállásában megkapja a havi 8000 forint értékű Erzsébet-utalványt és további munka­viszonyt létesít, vajon a második munkaviszonyában a munkavállalónak nyilatkoznia kell-e, hogy más cégnél is kap-e béren kívüli juttatásként Erzsébet-utalványt? Illetve csak egy helyen, a főállású jogviszonyában kaphatja az Erzsébet-utalvány-juttatást kedvezményes adózással, vagy a második munkahelyen is kaphat Erzsébet-utalványt kedvezményes adózással?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének bb) pontja szerint béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak "Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 3.

Munkavállalók közép- és felsőfokú oktatásban részt vevő gyermekeinek támogatása

Kérdés: Önkormányzatunk támogatni kívánja a dolgozók közép- és felsőfokú képzésben részt vevő, iskoláskorú gyerekeit szeptemberben. Milyen lejelentési, fizetési kötelezettsége keletkezik az önkormányzatnak ezzel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész, legfeljebb 31 500 Ft/fő (az éves, Szja-tv. szerinti 200 ezer forintos keretig) béren kívüli juttatásnak minősül, értékének 1,19-szerese után 16% szja-t és 14% ehót fizet a kifizető. Ha a juttatás meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Előre kiosztott étkezési utalványok

Kérdés: Adózási szempontból kioszthatók-e az étkezési utalványok előre több hónapra? Amennyiben lehetséges, mi a teendő akkor, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben megszűnik, de az adóév hátralévő hónapjaira is megkapta már az utalványokat?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. előzőekben hivatkozott pontja alapján amunkavállalónak juttatott étkezési utalvány 18 000 forintot meg nem haladórésze béren kívüli juttatásnak minősül minden olyan hónapban, amikor amunkavállaló jogviszonya a munkáltatónál legalább egy napig fennáll....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Köztisztviselői cafeteria 2010

Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?
Részlet a válaszából: […] A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII.törvény (Ktv.) 49/F. §-a szabályozza 2010-től a köztisztviselőkcafeteriajuttatásait, annak keretösszegét, az arra való jogosultságfeltételeit. A Ktv. 49/F. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a munkáltatónakmely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.