Önkormányzati bérlakás értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk az egyik bérlakását értékesíteni szeretné. A lakásrendeletünkben benne van, hogy:
40. § (1) Az elővásárlási joggal érintett lakások vételára a beköltözhető forgalmi érték 90%-a.
(2) Amennyiben az elővásárlásra jogosult lakbérhátralékkal rendelkezik, akkor azt a lakás vétel-árához hozzá kell számítani.
(3) A szerződés megkötésekor a lakás vételárának 20%-a egy összegben fizetendő.
(4) Az elővásárlásra jogosult vevő a vételár hátralékát 15 évig havonta egyenlő részletekben törlesztheti. A szerződéses kamat a jegybanki alapkamattal megegyező. Amennyiben a lakás vételárát egy összegben fizeti meg, a vételár 20%-nak megfelelő árkedvezményre, vagy amennyiben az előírtnál rövidebb törlesztési időt vállal, akkor a vételárhátralékból 1% engedményre jogosult.
A vevő élni szeretne azzal a lehetőséggel, hogy a szerződés megkötésekor a vételár 20%-át megfizeti, majd a fennmaradó összeget 15 évig egyenlő részletben törleszti. A rendeletben benne van, hogy a szerződéses kamat a jegybanki alapkamattal megegyező. Ilyen esetben a kamatszámítás, illetve -fizetés hogyan működik? Havonta újraszámoljuk a kamatot? További kérdés, hogyan történik a könyvelés? A követelések közé felviszem a tőke összegét. De a kamatot mindig csak az adott hónapban, a számla kiállításakor?
Részlet a válaszából: […] ...szerint "amennyiben az elővásárlásra jogosult lakbérhátralékkal rendelkezik, akkor a lakás vételárához hozzá kell számítani".A lakásbérleti díj szolgáltatás, a lakásértékesítés pedig termékértékesítés az áfában, és eltérő lehet az áfa mértéke, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Önkormányzat által kiállított számlák

Kérdés: Az önkormányzat áfakörbe tartozik, havi bevallásra vagyunk kötelezettek.
Önkormányzatunknál minden kimenő számlát áfásan állítunk ki, függetlenül attól, hogy az milyen tevékenységet takar.
Ezek konkrétan:
1. közfoglalkoztatásban saját előállítású termény értékesítése (hagyma, krumpli),
2. önkormányzati bérlakás bérleti díjának kiszámlázása,
3. óvodások szállítása,
4. takarítási szolgáltatás kiszámlázása a hivatalunk felé,
5. a Magyar Közút tulajdonában lévő kerékpárút rendben tartása, és ennek kiszámlázása a Közút felé.
Minden tevékenységünkre áfás számlát kell-e kiállítanunk, vagy ha nem, akkor azt mi alapján tudjuk eldönteni, hogy melyek azok a szolgáltatások, amire áfakötelesek vagyunk, és van-e olyan, amire nem? Az önkormányzatunknál a gyermek-étkeztetés saját konyhán történik, a konyha áfaalany, negyedéves bevallási kötelezettséggel, az áfaköltség megosztásával számítjuk ki. A körzetünkben van olyan önkormányzat, amely nem tartozik az áfakörbe. Ha terményt ad el (napraforgót, amit fordított áfával kellene kiszámlázni), azt milyen formában tudja értékesíteni? Kérjük, ha a fentiekkel kapcsolatban jelent meg cikkük, írásuk, tüntessék fel a válaszban.
Részlet a válaszából: […] ...mellékletében felsorolt termény is, és a vevő áfaalany, akkor a fordított adózás szabályait kell alkalmazni.2. Önkormányzati bérlakás bérleti díjának kiszámlázása attól függ, hogy választották-e az adókötelezettséget a bérlakás bérbeadására, ha nem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Piaci helyek bérbeadása

Kérdés: Az önkormányzat a közigazgatási területén vásárt és piacot rendez. A vásári/piaci alkalmakkor az értékesítést végző adóalanyok/magánszemélyek a szolgáltatás helyszínén fizetik meg (készpénzben) a bérleti díjat az önkormányzat részére. A számlázóprogramunk az online számlázási feltételeknek eleget tesz, a készpénz átvételekor a számlát azonnal kiállítja és átadja az ügyfél részére az önkormányzat. A számlázás nehézségekbe ütközik. A vásáron/piacon részt vevő árusok egy részével szerződést kötöttünk, mely szerződés birtokában jogosult meghatározott helyeket elfoglalni. A szerződéskötés előtt az ügyfél "átvilágítása" megtörténik, leellenőrizzük, hogy az adóalany érvényes adószámmal rendelkezik, és a tevékenységi körében a vásáron végzett tevékenység szerepel. Nem minden vásározóval van bérleti szerződésünk. A bérleti szerződéssel nem rendelkező vásározókkal/piacozókkal a vásári/piaci helyszínen találkozunk először, ezért szinte semmit sem tudunk róluk. A vásárokon/piacokon részt vevő árusok száma nagyon magas, az adóalany sok esetben nem tudja még az adószámát sem. Bár a társaságok rendelkeznek pecséttel – esetükben az adószám beírását követően a számlázóprogram a számlán azonnal rögzíti a vevő adatait. Nehezebb az egyéni vállalkozókkal, akik jelentős része még az egyéni vállalkozói számát sem tudja, és pecséttel sem rendelkezik. Az egyéni vállalkozók portálját ismerjük és használjuk is ellenőrzésre. A magánszemélyek és őstermelők esetében a NAV/adóalany lekérdezéssel próbáljuk az adószámokat ellenőrizni. Az ellenőrzések sok esetben segítenek, de hosszadalmas folyamat.
1. Ha a bérleti szerződéssel nem rendelkező árus nem ad felvilágosítást a cég nevéről, illetve téves tájékoztatást ad, hogyan tudjuk ellenőrizni?
2. A múlt havi vásári alkalommal egy számlázó díjbekérőt állított ki, a tévedést a másnapi ellenőrzés során feltártuk. A díjbekérő alapján a számla kiállításra került, és postáztuk az adóalany részére. Néhány nap múlva a számlán szereplő adóalany azt a felvilágosítást adta, hogy ő nem vett részt a vásáron, sztornózzuk az általunk kiállított számlát. Az ügylet megvalósult, a pénzt átvettük, de nem tudjuk, hogy kitől. Hogyan járunk el ilyen esetben helyesen? Milyen bizonylat alapján sztornózható a számla? Ha a számlát sztornózom, akkor a keletkezett bevétellel mi a teendőm?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 169. §-ának dc) pontja alapján a vevő adószámának feltüntetése kötelező a számlán. A számlázáshoz szükséges adatok (név, cím, adószám) megadása a vevő feladata és felelőssége. Amennyiben a vevő nem ad meg adószámot, vagy nem érvényes adószámot ad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Garázsbérleti szerződés

Kérdés: Önkormányzatunk garázsbérlettel kapcsolatban bérleti szerződést kötött egy nyugdíjas magánszeméllyel, számlát nem tud adni, adószámmal nem rendelkezik. Helyesen járunk-e el, ha a bérleti szerződés alapján kifizetjük a bérleti díj teljes összegét, esetleg számfejtenünk kéne, vagy szükséges lenne számlát adnia?
Részlet a válaszából: […] A magánszemély ingatlan-bérbeadása után önálló tevékenységből származó jövedelemként az összevont adóalap részeként adózik, a fizetendő adó mértéke 15 százalék.A bérbeadási tevékenység végezhető:– egyéni vállalkozóként,– adószám és bejelentkezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Helyiségek ingyenes használatba adása

Kérdés: Egy kormányhivatal az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdése l) pontjának hatálya alá tartozik, nem választott adókötelessé tételt az ingatlan-bérbeadás tekintetében. Egy másik költségvetési szervvel évek óta több megállapodással rendelkezik helyiség ingyenes használatba adásáról. A megállapodások értelmében az ingyenesen használatban lévő helyiségrészre eső üzemeltetési költségre havi átalánydíjat (közüzemi díjat) fizet a használatba vevő fél. A megállapodások szerint a tárgy-évet követő év április 30. napjáig elszámolást készítenek a felek, és a számlákkal alátámasztott tételes elszámolás alapján határozzák meg az előző évre ténylegesen fizetendő közüzemi díjak összegét.
a) Amennyiben a költségvetési szerv az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja hatálya alá tartozik, abban az esetben az ingatlan-bérbeadást áfamentesen kellene számlázni. Jelen esetben azonban bérleti díjat nem számlázunk, csak a használat során felmerült közüzemi díjakat. Ebben az esetben a közüzemi díjak felveszik-e a bérleti díj áfatartalmát (jelen esetben mentes), vagy pedig közvetített szolgáltatásnak minősülnek (27%-os áfatartalommal)?
b) Amennyiben a számlák helytelen áfakulccsal kerültek kiállításra, azokat visszamenőleg javítani kell?
c) Amennyiben igen, ezt az áfabevallások ön-ellenőrzésével tehetjük meg, vagy pedig az Áfa-tv. 153/B. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján fizetendő adót csökkentő tételként vehetjük figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles. Abban az esetben, ha a bérlő bérleti díjat nem fizet, de az üzemeltetési költségek megtérítésére kötelezett, akkor az ügylet ugyanúgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Ingatlan-bérbeadás számlázása

Kérdés: Belső ellenőr vagyok egy kistelepülésen, és az alábbiakat tapasztaltam. Az önkormányzat önkormányzati rendelet alapján közterület-használatot számláz (Ft/négyzetméter tarifával), alap + áfa kerül a számlára. Másik esetben földbérleti díjat (szántóföldi terület) számláznak áfa nélkül. Melyik a helyes számlázás?
Részlet a válaszából: […] ...közterület-foglalást áfásan, ebben az esetben a rendeletet is módosítani kell. Ha viszont választotta az adókötelezettséget, akkor a földbérleti díjakat kell áfásan számlázni, és a korábban beszedett díjakról vagy helyesbítő számlát állítanak ki, és pótlólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Magánszemélytől bérelt ingatlan

Kérdés: Intézményünk magánszemélytől bérel ingatlant. A magánszemélynek nincs adószáma, nem tud számlát adni. Vonjuk le tőle az adóelőleget? Milyen bizonylat alapján tudom lekönyvelni a bérleti díjat? Ha a magánszemély számlát adna, akkor is le kellene vonnunk az adóelőleget?
Részlet a válaszából: […] ...alá.Számviteli bizonylatnak minősül a megkötött bérleti szerződés is, továbbá a hitelintézeti bizonylat (bankkivonat).Amennyiben a bérleti díj kiegyenlítése pénztáron keresztül történik, megfelelő bizonylat a pénztári kiadási bizonylat. Ha a bérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Üzlet bérleti díjának mérséklése

Kérdés: Önkormányzatunk az üzlethelyiségek bérbeadására áfakötelezettséget választott. Egyik bérlőnk a koronavírus miatt kénytelen volt bezárni az üzletét, ezért bérletidíj-mérséklést kért. A testület engedélyezte, hogy három hónapig a bérleti díj felét fizesse. Hogyan kell ezt számlázni, és az áfabevallásban szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...módosítani kell a bérlővel kötött szerződést. A számlán három hónapig a csökkentett bérleti díjat kell számlázni, és a csökkentett díj lesz az áfa alapja is az Áfa-tv. 65. §-a alapján. Fő szabály szerint a felek által meghatározott ellenérték az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Automata bérleti díjának számlázása

Kérdés: Most vettem át a számlázási feladatot, és azt vettem észre, hogy egyes hónapokban az automata üzemeltetőjének áfásan, más hónapokban áfamentesen számláztunk. Más bérlőknek is egyes hónapokban áfamentesen számláztuk a rezsiköltségeket, más hónapokban pedig áfásan. Intézményünk a bérbeadásra nem választott áfakötelezettséget. Hogyan kell helyesen számlázni az automata bérleti díját és a bérlőknek a rezsit?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján feltételezzük, hogy az automata üzemeltetőjével olyan szerződésük van, ami szerint az automata az üzemeltetőé, vagy általa bérelt, és annak működtetését (árufeltöltés, karbantartás, bevételürítés) is ő végzi. Ebben az esetben intézményük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 5.

Áfabevallás önellenőrzése

Kérdés: A január, február, március havi bérleti díjról szóló számlát júniusban állítottuk ki, mert vitánk volt a partnerrel. A számlán a teljesítési időpont 03. 06., a számla kelte 06. 27., a fizetési határidő is 06. 27., a számla átutalásos. A június havi áfalistán önellenőrzési tételként jelent meg a számla 03. 06-i teljesítési időponttal. A számlát a júniusi havi áfabevallásba tettük be. Helyesen jártunk el?
Részlet a válaszából: […] ...számla kiállítása és az áfa bevallása tekintetében sem jártak el helyesen. Az Áfa-tv. 58. §-a szerint a bérleti díjról szóló számlát az alábbiak szerint kell kiállítani:a) ha a fizetési határidő az elszámolt időszak utolsó napjára esik, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.
1
2