Földtulajdonosi közösség természetes személy tagjait megillető haszonbérleti díj adózása

Kérdés:

Költségvetési szervünk alkalmazottjánál kérdésként merült fel, hogy a földtulajdonosi közösség természetes személy tagjait megillető haszonbérleti díjat milyen adókötelezettség terheli? Az Szja-tv. 28. §-a (7) bekezdésének a) pontja alapján egyéb jövedelemnek minősül, vagy az Szja-tv. 73. §-ában foglalt, a termőföld bérbeadásából származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni az adókötelezettségeket?

Részlet a válaszából: […] ...hektárt mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy természetvédelemmel összefüggő tevékenység céljából használja.A haszonbérlő a haszonbérleti díj 90 százalékának megfelelő előleget köteles fizetni a vadászati év kezdetét megelőző év december 1-jéig, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Dolgozónak juttatott lakásbérleti díj térítése

Kérdés: Társaságunk pár dolgozójának havi rendszerességgel fizettük a szállás (bérelt lakás) költségét. Mivel ez nem fért bele a hivatali, üzleti utazás fogalmába, ezért a juttatás értéke után egyes meghatározott juttatásként történt az adóteher megfizetése, és nem bérjövedelemként lett kezelve. Kiváltja-e a meg nem fizetett egyéni járulékot, ha még a juttatás bruttósított értéke után is megfizetnénk az adókat az egyes meghatározott juttatás szabályai szerint? Ezáltal a magánszemélyek M-es lapjai nem változnának, viszont így összességében több adót fizetünk, mintha bérként számfejtettük volna.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 70. §-ában felsorolt, nevesített juttatások minősülnek egyes meghatározott juttatásnak, a 71. § (1) bekezdése szerint béren kívüli juttatás a Széchenyi Pihenő Kártyára a munkavállalónak utalt pénzösszeg, adómentesek az Szja-tv. 1. sz. mellékletében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 19.

Beruházás áfájának levonása

Kérdés:

Egy kft. pályázat útján az önkormányzattól bérel ingatlant iroda céljára, 5 éves időtartamra. A pályázat tartalmazta az ingatlan rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételét is. Az ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban "kivett lakóház és udvar" megnevezéssel szerepel. A kft. az ingatlanon saját költségén végzi a beruházást. A bérleti szerződés szerint az önkormányzat a kft. által elvégzett beruházás anyagköltségét és munkadíját 5 millió forintban hagyja jóvá, ismeri el azokat a beruházás során elvégzendő munkanemek tekintetében, amelyek elvégzése, elvégeztetése a hatályos jogszabályok alapján az önkormányzat kötelessége lenne. A bérleti szerződés szerint a kft. ezen beruházási összeget az önkormányzat részére történő átszámlázással, bérbeszámítás útján, a havonta fizetendő bérleti díj 50%-a mértékéig érvényesítheti. A beruházás kivitelezése során beépítésre kerülő anyagok és a beépítés következtében létrejött értéknövekmény az önkormányzat tulajdonába kerül. Az önkormányzat a bérbeadási tevékenységét adókötelessé tette. Az önkormányzatot megilleti-e az áfalevonás a beruházással kapcsolatban?

Részlet a válaszából: […] A kérdésben közöltek szerint a kft. a bérbe vett ingatlan vonatkozásában építőipari szolgáltatást nyújt az önkormányzat felé. Értelemszerűen a nyújtott szolgáltatás teljes ellenértékét a teljesítés időpontjában a rá vonatkozó, az Áfa-tv.-ben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Ingatlan-bérbeadási tevékenység

Kérdés:

Költségvetési szervünk dolgozója ingatlan-bérbeadási tevékenységet kíván folytatni. 10%-os költséghányad alkalmazásával szeretné az adót megfizetni. A bérbeadási tevékenység végzése kapcsán, ha a kiadni kívánt ingatlan és az általa bérelt ingatlan is Budapesten található, de másik kerületben, akkor alkalmazható-e az Szja-tv. 17. §-ának (5) bekezdésében foglalt szabály?

Részlet a válaszából: […] ...a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a más településen általa bérbe vett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját, feltéve, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja, és a bérbe vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Önkormányzat által kiállított számlák

Kérdés: Az önkormányzat áfakörbe tartozik, havi bevallásra vagyunk kötelezettek.
Önkormányzatunknál minden kimenő számlát áfásan állítunk ki, függetlenül attól, hogy az milyen tevékenységet takar.
Ezek konkrétan:
1. közfoglalkoztatásban saját előállítású termény értékesítése (hagyma, krumpli),
2. önkormányzati bérlakás bérleti díjának kiszámlázása,
3. óvodások szállítása,
4. takarítási szolgáltatás kiszámlázása a hivatalunk felé,
5. a Magyar Közút tulajdonában lévő kerékpárút rendben tartása, és ennek kiszámlázása a Közút felé.
Minden tevékenységünkre áfás számlát kell-e kiállítanunk, vagy ha nem, akkor azt mi alapján tudjuk eldönteni, hogy melyek azok a szolgáltatások, amire áfakötelesek vagyunk, és van-e olyan, amire nem? Az önkormányzatunknál a gyermek-étkeztetés saját konyhán történik, a konyha áfaalany, negyedéves bevallási kötelezettséggel, az áfaköltség megosztásával számítjuk ki. A körzetünkben van olyan önkormányzat, amely nem tartozik az áfakörbe. Ha terményt ad el (napraforgót, amit fordított áfával kellene kiszámlázni), azt milyen formában tudja értékesíteni? Kérjük, ha a fentiekkel kapcsolatban jelent meg cikkük, írásuk, tüntessék fel a válaszban.
Részlet a válaszából: […] ...mellékletében felsorolt termény is, és a vevő áfaalany, akkor a fordított adózás szabályait kell alkalmazni.2. Önkormányzati bérlakás bérleti díjának kiszámlázása attól függ, hogy választották-e az adókötelezettséget a bérlakás bérbeadására, ha nem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Piaci helyek bérbeadása

Kérdés: Az önkormányzat a közigazgatási területén vásárt és piacot rendez. A vásári/piaci alkalmakkor az értékesítést végző adóalanyok/magánszemélyek a szolgáltatás helyszínén fizetik meg (készpénzben) a bérleti díjat az önkormányzat részére. A számlázóprogramunk az online számlázási feltételeknek eleget tesz, a készpénz átvételekor a számlát azonnal kiállítja és átadja az ügyfél részére az önkormányzat. A számlázás nehézségekbe ütközik. A vásáron/piacon részt vevő árusok egy részével szerződést kötöttünk, mely szerződés birtokában jogosult meghatározott helyeket elfoglalni. A szerződéskötés előtt az ügyfél "átvilágítása" megtörténik, leellenőrizzük, hogy az adóalany érvényes adószámmal rendelkezik, és a tevékenységi körében a vásáron végzett tevékenység szerepel. Nem minden vásározóval van bérleti szerződésünk. A bérleti szerződéssel nem rendelkező vásározókkal/piacozókkal a vásári/piaci helyszínen találkozunk először, ezért szinte semmit sem tudunk róluk. A vásárokon/piacokon részt vevő árusok száma nagyon magas, az adóalany sok esetben nem tudja még az adószámát sem. Bár a társaságok rendelkeznek pecséttel – esetükben az adószám beírását követően a számlázóprogram a számlán azonnal rögzíti a vevő adatait. Nehezebb az egyéni vállalkozókkal, akik jelentős része még az egyéni vállalkozói számát sem tudja, és pecséttel sem rendelkezik. Az egyéni vállalkozók portálját ismerjük és használjuk is ellenőrzésre. A magánszemélyek és őstermelők esetében a NAV/adóalany lekérdezéssel próbáljuk az adószámokat ellenőrizni. Az ellenőrzések sok esetben segítenek, de hosszadalmas folyamat.
1. Ha a bérleti szerződéssel nem rendelkező árus nem ad felvilágosítást a cég nevéről, illetve téves tájékoztatást ad, hogyan tudjuk ellenőrizni?
2. A múlt havi vásári alkalommal egy számlázó díjbekérőt állított ki, a tévedést a másnapi ellenőrzés során feltártuk. A díjbekérő alapján a számla kiállításra került, és postáztuk az adóalany részére. Néhány nap múlva a számlán szereplő adóalany azt a felvilágosítást adta, hogy ő nem vett részt a vásáron, sztornózzuk az általunk kiállított számlát. Az ügylet megvalósult, a pénzt átvettük, de nem tudjuk, hogy kitől. Hogyan járunk el ilyen esetben helyesen? Milyen bizonylat alapján sztornózható a számla? Ha a számlát sztornózom, akkor a keletkezett bevétellel mi a teendőm?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 169. §-ának dc) pontja alapján a vevő adószámának feltüntetése kötelező a számlán. A számlázáshoz szükséges adatok (név, cím, adószám) megadása a vevő feladata és felelőssége. Amennyiben a vevő nem ad meg adószámot, vagy nem érvényes adószámot ad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Önkormányzati támogatások adózása

Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet alkotott a fenntartásában működő intézményekben és az önkormányzat egészségügyi feladatát ellátó egészségügyi szolgáltatóknál dolgozók számára biztosított juttatásokról. A rendelet célja, hogy különböző juttatásokat nyújtva, az alkalmazottak és a foglalkoztatottak munkában maradását és új munkaerő munkába állását segítse a bizonyos szakmákban fennálló nehéz munkaerőhelyzet megoldása érdekében. A rendeletben szabályozott feltételek teljesülése esetén – szociális rászorultság vizsgálata nélkül – pályázat útján nyújt:
- munkáltatói ösztöndíjat főiskolai, egyetemi hallgatók részére, szerződés keretében,
- lakhatási támogatást, lakásbérleti díj megfizetéséhez a foglalkoztatottak részére,
- lakhatásilehetőség-támogatást, bérelhető lakás formájában, a lakásbérleti díj szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon történő megállapítása mellett,
- rekreációs támogatást, amelynek keretében ingyenes sportszolgáltatást biztosít az önkormányzat tulajdonában lévő, azonban az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégének vagyonkezelésébe adott sportlétesítményben, uszodabérlet formájában az intézmények, egészségügyi szolgáltató foglalkoztatók részére (nem a dolgozó nevére szóló bérlet!!), mellyel a dolgozók az uszodát ingyenesen igénybe vehetik, használhatják,
- munkavégzést segítő eszközök beszerzésére támogatást, amely informatikai eszközök vásárlására fordítható.
A fentiekben ismertetett önkormányzati rendelet szerinti feltételekkel, pályázat alapján nyújtott támogatások adókötelesnek minősülnek-e, ha igen, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a kifizető és a juttatást igénybe vevő részéről?
Részlet a válaszából: […] ...részesülő nem állnak egymással jogviszonyban, akkor szja- és szochofizetési kötelezettség keletkezik. 2. Lakhatási támogatás, lakásbérleti díj megfizetéséhez hozzájárulás a foglalkoztatottak részére Ha a munkáltató részben vagy egészében térítésmentesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Céljellegű támogatás civil szervezetek részére

Kérdés: Belső ellenőr vagyok egy önkormányzatnál. Az ellenőrzésem céljellegű támogatás civil szervezetek részére. Az egyik elszámolásnál az alábbiakat tapasztaltam:
1. A pályázó "Civil Gergely" a pályázó egyesület képviselője. Sikeres pályázat, nyert X összeget.
2. Az elszámolásban "Civil Gergely" mint egyéni vállalkozó számlázott a 2020-2021. évre vízfogyasztást, fűtést, illetve olyan terméket (könyvek, könyv-utalvány), ami az egyéni vállalkozásban van. Az is aggályos, hogy miért most számláz a 2020. évről, hiszen most csak a 2021. évre vonatkozó tranzakciók vehetők figyelembe. Nekem úgy tűnik, mintha a közpénzt "átirányította" volna. "Civil Gergely" elszámolása mennyire helytálló? A pályázati kiírásban egyik kérdésre utaló szabályozás sincs.
Részlet a válaszából: […] ...készleteivel végzi.Az Szja-tv. 3. sz. mellékletének I. 11. pontja szerint "az adózás rendjéről szóló törvény szerinti telephely bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia költsége, a telefon, rádiótelefon, telefax, CB-rádió, telex...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Bérleti díj továbbszámlázása

Kérdés: Helyesen járunk el a bérleti díjak, illetve a hozzá kapcsolódó közüzemi díjak továbbszámlázásánál, mikor a vevői számlán az Áfa-tv. 85. §-ára hivatkozunk, illetve a "közérdekű tevékenységünkre" való hivatkozással az adómentes értékhatárt intézetünk esetében nem kell figyelembe vegyük? Áfaalanyok vagyunk, de a bérleti díj esetében nem jelentkeztünk be.
Részlet a válaszából: […] ...utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól. Ennek alapján azt javasoljuk, hogy az ingatlanok bérleti díjairól és a hozzá kapcsolódó közüzemi díjakról szóló számlákon az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Közterület-használat áfakötelezettsége

Kérdés: Az ingatlan-bérbeadás számlázásával kapcsolatos, a Költségvetési Levelek 303. számában a 5379. kérdésre adott válaszból kiindulva szeretnénk kérdezni, hogyan alakul a közterület--használat áfakötelezettsége a 2020/12. Adózási kérdésre (A közterület-használati díj áfabeli megítélése) adott válasz alapján, ha az önkormányzat áfakötelezettséget választott az egyéb ingatlanok bérbeadására?
Részlet a válaszából: […] ...a közterület-használati díj beszedése során az önkormányzat tulajdonosi minőségében jár el, és a közterület-foglalás az áfában bérleti díjként viselkedik, ezért főszabály szerint adómentes; de ha az önkormányzat választott adókötelezettséget a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.
1
2
3
5