6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Anyakönyvvezető díjazása
Kérdés: A Költségvetési Levelek 346. számában megjelent 6133. számú cikkel (Anyakönyvvezető díjazása) kapcsolatban lenne kérdésem, észrevételem. Önkormányzatunk rendeletben szintén megállapít díjazást az anyakönyvvezetőnek a hivatali munkaidőn kívüli feladatellátással kapcsolatban. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (Aktv.) 19. §-ának (2) bekezdése szerint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötésben közreműködő anyakönyvvezetőt választása szerint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott szabadidő helyett az önkormányzati rendeletben meghatározott mértékű díjazás illeti meg. A fentiek alapján - véleményünk szerint - a törvény felhatalmazása alapján alkotott rendeletben kell/lehet rögzítenünk a díjazás mértékét, azaz nem csak a Kttv.-ben rögzített bérjellegű juttatásokat és illetménykiegészítéseket kaphatja a dolgozó. Az illetményszámfejtési rendszerben külön jogcímkód is van erre, amin számfejtjük: "Többletfeladat ellátásának díjazása". Rosszul alkalmazzuk a törvényt, vagy esetleg a cikkben van hibás megállapítás a témával kapcsolatban?
2. cikk / 6 Óvodapedagógus jubileumi jutalma
Kérdés: Óvodapedagógusunk 2023 augusztusában jogosulttá vált a 40 éves jubileumi jutalomra. A jubileumi jutalom összegének megállapításakor a szakmai ágazati pótlék összegét nem vettük figyelembe. Helyesen jártunk el? Az azóta hatályba lépő ide vonatkozó rendelkezések szerint szükséges-e újraszámolni a megállapított jubileumi jutalom összegét?
3. cikk / 6 Közalkalmazotti jogviszony átalakulása munkaviszonnyá
Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önállóan működő költségvetési intézmény vagyunk, előadó-művészeti szervezet, a 2008. évi XCIX. törvény is vonatkozik ránk.
1. A vezetői megbízásokat a 2020. évi XXXII. törvény értelmében nem érinti az átalakulás. A gazdasági vezetők kinevezését, vezetői megbízását az Áht. szerint eddig a fenntartó készítette el, a polgármester írta alá. Az átalakulásról szóló törvény szerinti tájékoztatást, a munkaszerződésre vonatkozó ajánlatot, a munkaszerződést kitől fogjuk megkapni, a fenntartótól vagy a zenekar igazgatójától? A gazdasági vezető közalkalmazotti jogviszonya határozatlan, a vezetői megbízatása határozott idejű. 2020. október 31. napon mit tartalmaz majd a munkaszerződés, munkakör, munkaszerződés időtartama?
2. A 40 év jogosultsági idővel rendelkező, de még nem nyugdíjas nő munkavállaló részére jár-e végkielégítés, amennyiben nem írja alá a további foglalkoztatást megalapozó munkaszerződést?
3. A kulturális illetménypótlék be lesz építve a munkabérbe. Eddig a kulturális illetménypótlékot az állam finanszírozta. A költségvetés eredeti előirányzata nem tartalmazta, havonta a MÁK és a fenntartó tájékoztatása szerint előirányzatot módosítottunk. 2020. november 1-jétől ki finanszírozza a kulturális illetménypótlékot?
4. Amennyiben több dolgozó nem fogadja el a munkáltató ajánlatát a munkaszerződésre, a kifizetendő végkielégítés és a távolléti díj összegét az állam finanszírozza meg?
5. 40 év szolgálati idővel rendelkező nő közalkalmazott 2020. április 29-től 8 hónap felmentési idejét tölti. A tényleges munkavégzés alóli felmentés ideje 2020. augusztus végétől kezdődik, és 2020. december 28-ig tart. Az ő esetében hogyan alakul át a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá?
6. Táppénzen lévő – veszélyeztetett terhes – dolgozó szabadságát is ki kell adnom a közalkalmazotti időszakra. A táppénz után szülési szabadságon lesz. Ebben az esetben hogyan járok el helyesen? Ki kell fizetnem az időarányosan járó szabadságát, mert nem tudja kivenni? Nyáron a zenekari tagok az évad lezárultával szabadságon vannak. Amíg nem szül, ki tudná venni a szabadságát, de akkor meg kell szakítani a táppénzt.
7. Szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévő dolgozónak az időarányosan és a törvények szerint a szülési szabadságra és a GYED első hat hónapjára járó szabadságát is ki kell adnom, vagy ki kell fizetnem? Amikor visszajön dolgozni, nem lesz szabadsága, hogyan szoktatja be a gyermekét a bölcsődébe, óvodába?
8. Az előadó-művészeti törvény (2020. július 1-jétől) értelmében a munkaköröket és a munkakörökre előírt végzettségeket, képesítéseket a kormány rendeletben határozza meg. Már létező jogszabályra hivatkozik, vagy ezután készül el a rendelet? Eddig a 150/1992. Korm. rendelet szabályozta a kulturális közalkalmazotti munkaköröket az előadó-művészeti szervezetekre vonatkozóan is.
9. A törvény szerint 5 évig a Kjt. szerinti végkielégítést és a jubileumi jutalmat ki kell fizetni. Mi lesz a jubileumi jutalom számításának alapja, a dolgozó munkabére a jogosultság megszerzésének az időpontjában? Az esetleges bérpótlékokat bele kell számítani? Ha szólamvezető, és azért kap pluszpénzt határozott időre (munkaszerződés-kiegészítésként), azt az összeget bele kell számítani? A fenntartónak kell biztosítani a fedezetet 5 évig, vagy az állam magára vállalja? Eddig kötött felhasználású céltámogatásként biztosította a fenntartó évenként a felmentés és a jubileumi jutalom összegét.
10. Az előadóművészek úgynevezett "szakmai nyugdíja" évekkel ezelőtt átalakult korhatár előtti ellátássá. 2020. november 1-jétől a művészek véleménye szerint munkaviszony mellett már nem kell szüneteltetniük ennek az ellátásnak a folyósítását akkor, ha dolgoznak, és nem vonatkozik rájuk a kereseti korlát sem. A 2020. július 1-jén életbe lépő új nyugdíj- és tb-törvény hogyan szabályozza ezt?
11. A munkaszerződést határozatlan időre kötjük azoknak, akiknek most is az. A pótlékokat, keresetkiegészítéseket be kell építeni a munkabérbe? Sok esetben a jogviszony határozatlan, a pótlék (pl. szólamvezetői pótlék) határozott időre szól. A munkaszerződésben szerepeltetem a munkabér határozatlan időre járó részét, a munkaszerződés-kiegészítésben pedig szerepeltetem a munkabér határozott időre szóló részét? Hogyan járok el helyesen? Kapcsolt munkaköröknél hogyan szerepeltetem a munkaszerződésben a munkabért? (Zenekari tag zenekari felügyelői, pódiumtechnikusi munkát is végez, a pódiumtechnikus gondnoki feladatot is ellát.)
12. A 6% emelésre, ami elméletileg 2020. január 1-jétől jár a dolgozóknak, milyen szabályozás vonatkozik?
13. Aki hamarabb kapja meg a munkaszerződés-ajánlatot, mint augusztus 15., annak az átvételtől számít a 30 nap, amíg írásban válaszolnia kell?
1. A vezetői megbízásokat a 2020. évi XXXII. törvény értelmében nem érinti az átalakulás. A gazdasági vezetők kinevezését, vezetői megbízását az Áht. szerint eddig a fenntartó készítette el, a polgármester írta alá. Az átalakulásról szóló törvény szerinti tájékoztatást, a munkaszerződésre vonatkozó ajánlatot, a munkaszerződést kitől fogjuk megkapni, a fenntartótól vagy a zenekar igazgatójától? A gazdasági vezető közalkalmazotti jogviszonya határozatlan, a vezetői megbízatása határozott idejű. 2020. október 31. napon mit tartalmaz majd a munkaszerződés, munkakör, munkaszerződés időtartama?
2. A 40 év jogosultsági idővel rendelkező, de még nem nyugdíjas nő munkavállaló részére jár-e végkielégítés, amennyiben nem írja alá a további foglalkoztatást megalapozó munkaszerződést?
3. A kulturális illetménypótlék be lesz építve a munkabérbe. Eddig a kulturális illetménypótlékot az állam finanszírozta. A költségvetés eredeti előirányzata nem tartalmazta, havonta a MÁK és a fenntartó tájékoztatása szerint előirányzatot módosítottunk. 2020. november 1-jétől ki finanszírozza a kulturális illetménypótlékot?
4. Amennyiben több dolgozó nem fogadja el a munkáltató ajánlatát a munkaszerződésre, a kifizetendő végkielégítés és a távolléti díj összegét az állam finanszírozza meg?
5. 40 év szolgálati idővel rendelkező nő közalkalmazott 2020. április 29-től 8 hónap felmentési idejét tölti. A tényleges munkavégzés alóli felmentés ideje 2020. augusztus végétől kezdődik, és 2020. december 28-ig tart. Az ő esetében hogyan alakul át a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá?
6. Táppénzen lévő – veszélyeztetett terhes – dolgozó szabadságát is ki kell adnom a közalkalmazotti időszakra. A táppénz után szülési szabadságon lesz. Ebben az esetben hogyan járok el helyesen? Ki kell fizetnem az időarányosan járó szabadságát, mert nem tudja kivenni? Nyáron a zenekari tagok az évad lezárultával szabadságon vannak. Amíg nem szül, ki tudná venni a szabadságát, de akkor meg kell szakítani a táppénzt.
7. Szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévő dolgozónak az időarányosan és a törvények szerint a szülési szabadságra és a GYED első hat hónapjára járó szabadságát is ki kell adnom, vagy ki kell fizetnem? Amikor visszajön dolgozni, nem lesz szabadsága, hogyan szoktatja be a gyermekét a bölcsődébe, óvodába?
8. Az előadó-művészeti törvény (2020. július 1-jétől) értelmében a munkaköröket és a munkakörökre előírt végzettségeket, képesítéseket a kormány rendeletben határozza meg. Már létező jogszabályra hivatkozik, vagy ezután készül el a rendelet? Eddig a 150/1992. Korm. rendelet szabályozta a kulturális közalkalmazotti munkaköröket az előadó-művészeti szervezetekre vonatkozóan is.
9. A törvény szerint 5 évig a Kjt. szerinti végkielégítést és a jubileumi jutalmat ki kell fizetni. Mi lesz a jubileumi jutalom számításának alapja, a dolgozó munkabére a jogosultság megszerzésének az időpontjában? Az esetleges bérpótlékokat bele kell számítani? Ha szólamvezető, és azért kap pluszpénzt határozott időre (munkaszerződés-kiegészítésként), azt az összeget bele kell számítani? A fenntartónak kell biztosítani a fedezetet 5 évig, vagy az állam magára vállalja? Eddig kötött felhasználású céltámogatásként biztosította a fenntartó évenként a felmentés és a jubileumi jutalom összegét.
10. Az előadóművészek úgynevezett "szakmai nyugdíja" évekkel ezelőtt átalakult korhatár előtti ellátássá. 2020. november 1-jétől a művészek véleménye szerint munkaviszony mellett már nem kell szüneteltetniük ennek az ellátásnak a folyósítását akkor, ha dolgoznak, és nem vonatkozik rájuk a kereseti korlát sem. A 2020. július 1-jén életbe lépő új nyugdíj- és tb-törvény hogyan szabályozza ezt?
11. A munkaszerződést határozatlan időre kötjük azoknak, akiknek most is az. A pótlékokat, keresetkiegészítéseket be kell építeni a munkabérbe? Sok esetben a jogviszony határozatlan, a pótlék (pl. szólamvezetői pótlék) határozott időre szól. A munkaszerződésben szerepeltetem a munkabér határozatlan időre járó részét, a munkaszerződés-kiegészítésben pedig szerepeltetem a munkabér határozott időre szóló részét? Hogyan járok el helyesen? Kapcsolt munkaköröknél hogyan szerepeltetem a munkaszerződésben a munkabért? (Zenekari tag zenekari felügyelői, pódiumtechnikusi munkát is végez, a pódiumtechnikus gondnoki feladatot is ellát.)
12. A 6% emelésre, ami elméletileg 2020. január 1-jétől jár a dolgozóknak, milyen szabályozás vonatkozik?
13. Aki hamarabb kapja meg a munkaszerződés-ajánlatot, mint augusztus 15., annak az átvételtől számít a 30 nap, amíg írásban válaszolnia kell?
4. cikk / 6 Rendkívüli munkavégzés pótlékának bérszámfejtése közalkalmazottaknak
Kérdés: Intézményeink (szociális szféra, közalkalmazottak) változó tartamú munkaidőkeretet alkalmaznak (1-3 hónap), a munkavállalók folyamatos munkarendben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint dolgoznak. A rendkívüli munkavégzés egyrészt munkaidőkereten felüli, másrészt 96 órán belüli, beosztástól eltérő munkavégzés formájában valósul meg. A rendkívüli munkavégzéseket a KIRA-rendszerben számfejtik, ennek kapcsán alakult ki ellentmondásos gyakorlat, az egyes jogcímkódok eltérő alkalmazása miatt. Van olyan intézmény, amely a rendkívüli munkavégzés számfejtését a "35128"-as jogcímkódon (megnevezése: "Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék és arányos munkabér") rögzíti, az intézmények többsége azonban a "35013"-as jogcímkódot (megnevezése: "Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék %-os") alkalmazza (egy adott rendkívüli munkavégzés ellenértéke a két jogcímkódnál jelentős eltérést mutathat, akár többszörösét is jelentheti a "35128"-as kóddal történő elszámolás).
A 35013-as jogcímkód a bérpótlékot és arányos bért is az alapilletmény alapján számolja (oly módon, hogy a "százalék" rovatban manuálisan 150% vagy 200% kerül bevitelre, ami az arányos munkabért is magában foglalja), a 35128-as jogcímkód a bérpótlékot és a munkabér arányos részét külön számolja oly módon, hogy a bérpótléknál számítási alapként csak az alapilletményt, a munkabér időarányos részének számításánál azonban a teljes – szociális ágazati pótlékot és munkahelyi pótlékot is magában foglaló – bért veszi figyelembe, valamint az osztószám is eltérő (bérpótléknál 174 óra, a munkabér időarányos részénél a beosztás szerinti óraszám). A szociális szférában a munkabér (amely magában foglalja az illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, keresetkiegészítést és jutalmat) és az alapbér (alapilletmény) között összegét tekintve jelentős különbség mutatkozik. A fentiek alapján abban kérjük szíves segítségüket, hogy a rendkívüli munkavégzés KIRA-rendszerben történő számfejtése során álláspontjuk szerint melyik jogcímkód alkalmazása a helyes, illetve mely jogcímkód mely rendkívüli munkavégzés számfejtésére alkalmazható?
A 35013-as jogcímkód a bérpótlékot és arányos bért is az alapilletmény alapján számolja (oly módon, hogy a "százalék" rovatban manuálisan 150% vagy 200% kerül bevitelre, ami az arányos munkabért is magában foglalja), a 35128-as jogcímkód a bérpótlékot és a munkabér arányos részét külön számolja oly módon, hogy a bérpótléknál számítási alapként csak az alapilletményt, a munkabér időarányos részének számításánál azonban a teljes – szociális ágazati pótlékot és munkahelyi pótlékot is magában foglaló – bért veszi figyelembe, valamint az osztószám is eltérő (bérpótléknál 174 óra, a munkabér időarányos részénél a beosztás szerinti óraszám). A szociális szférában a munkabér (amely magában foglalja az illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, keresetkiegészítést és jutalmat) és az alapbér (alapilletmény) között összegét tekintve jelentős különbség mutatkozik. A fentiek alapján abban kérjük szíves segítségüket, hogy a rendkívüli munkavégzés KIRA-rendszerben történő számfejtése során álláspontjuk szerint melyik jogcímkód alkalmazása a helyes, illetve mely jogcímkód mely rendkívüli munkavégzés számfejtésére alkalmazható?
5. cikk / 6 Közalkalmazotti jubileumi jutalom alapja
Kérdés: Mi a jubileumi jutalom alapja? A Kjt. 66. §-a értelmében megállapított és a Kjt. 21. §-ának (3) bekezdése szerinti kinevezési okmányban jelölt illetmény a jubileumi jutalom alapja pótlékok nélkül? Az illetmény több elemből épül fel: alapilletmény, bérminimumra történt kiegészítés (garantált illetmény), munkáltatói döntésen alapuló illetmény, közalkalmazotti illetménykiegészítés, a Kjt. 70-75. §-ig jelölt pótlékok, a keresetkiegészítés többletfeladat ellátásáért, vezetői pótlék. A jogszabály nem rendelkezik róla egyértelműen, hogy mit kell érteni jubileumi jutalom esetében illetményen.
6. cikk / 6 Jubileumi jutalom összege
Kérdés: Közgyűjteményi intézmény igazgatója vagyok, nyugdíjazásomkor jogosult leszek a 40 éves jubileumi jutalomra. Kérdésem, hogy annak kiszámításánál a garantált illetmény mellett figyelembe kell-e venni a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt is, s a kettő együtt képezi-e a kiszámítás alapját?
