Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszony megszüntetése nyugdíjazás miatt

Kérdés: 1. Dolgozónk (férfi, 1949-es születésű) munkaviszonya határozott idejű. (Ő kérte, hogy a nyugdíjra jogosultsága megszerzését megelőző napig szóljon szerződése.) Véleményem szerint a határozott idő lejártakor minden kötelezettség nélkül (végkielégítés, felmondási idő) megszűnik a szerződése. Jól gondolom? Ha tovább kívánom foglalkoztatni 2010 tavaszáig, addig fizetése valószínűleg nem fogja meghaladni a minimálbér tizenkétszeresét, akkor semmiféle bejelentési kötelezettségem nincs? 2. Dolgozónk (nő, 1951-es születésű) határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezik, jelenleg táppénzen van, szabadsága letöltése után, december 31-ével szeretné munkaviszonyát megszüntetni, hogy 2010. január 1-jétől csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban részesülhessen. Közös megegyezéssel történő megszüntetésnél nincs sem felmondási idő, sem felmentés, sem végkielégítés. Ha azonban ő ebbe nem egyezik bele, de az ő érdeke a munkaviszony megszüntetése, akkor rendes femondással kell megszüntetnem, felmondási idő és felmentés alkalmazásával?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszonyt a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebbazonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagyfoglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre valójogosultság időtartama alatt, továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Rokkantnyugdíjas foglalkoztatása

Kérdés: Nyugdíjas 2009. évi foglalkoztatásával kapcsolatosan az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni: köztisztviselőként III. rokkantsági csoportba tartozó nyugdíjast foglalkoztatunk 6 órás részmunkaidőben. Havi jövedelme bruttó 75 000 Ft. A 62. életévét még nem töltötte be. Milyen szabályok vonatkoznak a fenti adatok ismeretében az ő rokkantnyugdíj melletti foglalkoztatására? A munkavállaló 2008. január 1. előtt ment rokkantsági nyugdíjba.
Részlet a válaszából: […] ...kereseti korlát kizárólag az 50-79 százalékos mértékűegészségkárosodást szenvedett (III. csoportba tartozó) rokkantsági, balesetirokkantsági nyugdíjasokra vonatkozik. A kereseti korlát a 79 százalékotmeghaladó mértékű egészségkárosodott, azaz az I. és II...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 17.

Rokkantnyugdíj melletti foglalkoztatás

Kérdés: Táppénzes állományban lévő köztisztviselőnél az OSZI (Orvosszakértői intézet) I. fokú orvosi bizottsága 67 százalékos munkaképesség-csökkentést állapított meg. Ha a köztisztviselő a rokkantsági nyugdíjat igénybe kívánja venni, akkor mi a teendő? A munkaviszony megszűnése felmentéssel vagy közös megegyezéssel történik? Lehetséges-e ugyanazon a munkahelyen rokkantnyugdíjasként továbbfoglalkoztatni ezt a köztisztviselőt? Ha igen, akkor ebben az esetben a munkáltató részéről milyen lépéseket kell tenni? Munkaalkalmassági vizsgálat kell-e?
Részlet a válaszából: […] ...feltételt határoz meg a Tny-tv. 27. §-a.A jogosultság azon a napon nyílik meg, amelytőla) munkaviszonyban már nem áll, és táppénzben, balesetitáppénzben nem részesül, vagyb) munkát rendszeresen nem végez, és táppénzben, balesetitáppénzben nem részesül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 26.

Felmentési idő

Kérdés: 57 éves koromra 38 éves munkaviszonnyal rendelkezem. Köztisztviselőként igénybe kívánom venni az előrehozott öregségi nyugdíjat. Nyugdíjazásom előtt jár-e a felmentési idő, és ha igen, mennyi időre köteles a munkáltató a munkavégzés alól felmenteni (3 vagy 6 hónap)?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjasnak – munkajogiszempontból -, ha– öregségi nyugdíjra jogosult, vagy– nyugdíjban részesül, továbbá– rokkantsági (baleseti) nyugdíj iránti kérelmétérvényesíti.Öregségi nyugdíjra jogosultnak kell tekinteni azt aköztisztviselőt, aki az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 27.

Magyarországon letelepedett külföldi állampolgár járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Román állampolgár Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkezik. 2003. februártól kft. ügyvezetője, 50% tulajdoni hányaddal, díjazása 15 ezer forint. Milyen jogviszonyban láthatja el feladatát? Megbízás 10% költséghányaddal vagy társas vállalkozóként? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozójárulékfizetési kötelezettsége:A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után atársas vállalkozás baleseti járulékot fizet, melynek mértéke 5 százalék. Abaleseti járulék alapja a személyes közreműködés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Rokkantnyugdíj

Kérdés: 1979. 03. 06-ától bölcsődei dolgozó vagyok, csecsemő- és gyermekgondozó munkakörben. 2003. 12. 27-étől 2005. 01. 21-éig táppénzes állományban voltam, ezalatt az OSZI I. fokú orvosi bizottsága 67%-os munkaképesség-csökkentést állapított meg. Ha a rokkantsági nyugdíjat igénybe veszem, milyen juttatásokra leszek jogosult? Hogyan érvényes rám a felmentési idő, ill. a végkielégítés, ha a munkaviszony megszűnésekor még nem leszek nyugdíjas, és a felmentésre egészségügyi okból kerül sor? A munkaviszony megszűnését ki kezdeményezze? A munkáltató felajánlhat-e az egészségi állapotomnak megfelelő könnyebb munkakört, és azt el kell-e fogadnom?
Részlet a válaszából: […] ...feltételt határoz meg a Tny 27. §-a.A jogosultság azon a napon nyílik meg, amelytőla) munkaviszonyban már nem áll, és táppénzben, balesetitáppénzben nem részesül, vagyb) munkát rendszeresen nem végez, és táppénzben, balesetitáppénzben nem részesül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Külön juttatás közterhei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelme nem volt, ígykülönösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozásidíjban, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült. Amegállapított járulékfizetési felső határt időközben csökkenteni kell azemlített időszakok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.

Felmentés esetén járó juttatások

Kérdés: 2005. július 8-án leszek 57 éves. 2004 júliusában már 38 év munkaviszonnyal rendelkezem majd, ebből 34 éve köztisztviselőként dolgozom jelenlegi munkahelyem. Előrehozott öregségi nyugdíjazásomkor megkaphatom-e a 40 éves jubileumi jutalmat, a felmentési időt, illetve a rekreációs szabadságot? Milyen egyéb juttatásokat kaphatok még nyugdíjazásomkor?
Részlet a válaszából: […] ...tartozó kérdés.Felmentési kötelezettsége csak akkor keletkezik a munkáltatónak, ha az öregségi nyugdíjra jogosult, vagy rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesülő köztisztviselő kezdeményezi felmentését. Ekkor a munkáltató már nem mérlegelhet, köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 29.