1. cikk / 37 Beruházás áfájának visszaigénylése
2. cikk / 37 Egyenes és fordított adózás egy beruházásban
Hogyan kell eljárni abban az esetben, amikor egy beruházáson belül van új, engedélyköteles útépítés, ami eddig fordított áfás beruházásnak minősült, és van nem engedélyköteles meglévő útfelújítás is, ami eddig nem volt fordított áfás beruházás? A szerződésen belül két részre kell-e bontani a szerződéses összeget, vagy ebben az esetben ami nem lenne fordított áfás rész, az átminősül-e fordított áfásnak?
3. cikk / 37 Tevékenységi körök bejelentése
Önkormányzatunk több más céggel, vállalkozással együtt jégesőkár megelőzésére szolgáló berendezés működtetéséhez kapcsolódóan megbízási szerződést kötött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával. A megállapodás értelmében számlát állítunk ki az automata generátor elhelyezési és megőrzési feladatok ellátásáról. A közelmúltban a NAK tájékoztatást küldött, mely szerint a generátorkezelői megbízáshoz kapcsolódóan a Központi Statisztikai Hivatal állásfoglalása szerint a 0161 Növénytermesztési szolgáltatás TEÁOR-szám felvételére van szükség a jogszabályi kötelezettségnek való megfelelés érdekében. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat tevékenységi körébe (SZMSZ, törzskönyv) fel kell venni ezt a tevékenységet? Vagy ez csak a vállalkozásokra vonatkozik?
4. cikk / 37 Kapcsolt vállalkozás adatainak bejelentése
5. cikk / 37 Garázsbérleti szerződés
6. cikk / 37 Lombkorona-tanösvény létesítése
7. cikk / 37 Sírhelymegváltásért fizetett díj
8. cikk / 37 Nyugdíj melletti foglalkoztatás
9. cikk / 37 Kataalanyiság változása
1. Az önkormányzat felé elmulasztott nyilatkozatok leadása miatt milyen szankció terheli az egyéni vállalkozót?
2. Az egyéni vállalkozó arról adott tájékoztatást, hogy 21T101E nyomtatványt nyújt be a NAV részére, melyben kéri, hogy 2021. január 1-jétől nem katás egyéni vállalkozóként működik. A kiállított számláit helyesbíti, a mulasztási bírságot kifizeti, a többlet-járulékfizetési kötelezettségének eleget tesz. Megteheti ezt az egyéni vállalkozó?
10. cikk / 37 Az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja szerinti ügylet teljesítési időpontja
A társaság a beszerzett gyártóberendezéseket, szerszámokat több részletben értékesíti az Európai Unió különböző tagállamaiban székhellyel rendelkező partnereinek. Az értékesítés következményeként a gyártóberendezések, szerszámok továbbra is Magyarországon maradnak, így az ügylet teljesítése során a társaság áfát számít fel, és azt továbbhárítja a partnerének a kiállított számlájában.
Az értékesített gyártóberendezések, szerszámok a későbbiekben Magyarországon kerülnek felhasználásra a partner által. A vázolt tényállással kapcsolatban több kérdés is felmerült.
1. A gyártóberendezések, szerszámok partner részére történő rendelkezésre bocsátásával áfa szempontból tényállásszerűen megvalósul az ügylet, azaz teljesítés történik, így az ügylet teljesítési időpontja áfa szempontból eltérő időpontra esik a tulajdonjog átszállásának időpontjától. Helyesen jár-e el a társaság, ha a felek között létrejött jogviszonyban az áfa szempontú teljesítési időpontot a termékek tényleges átadásának időpontjában állapítja meg, amely eltér a szerződésben rögzített tulajdonjog átszállásának időpontjától?
2. Helyesen jár-e el a társaság, amikor úgy állítja ki a számlát, hogy azon áfa szempontú teljesítési időpontként a gyártóberendezések, szerszámok tényleges átadásának időpontját szerepelteti?
3. Helyesen jár-e el a társaság, amikor az ügyletet tanúsító számlán meghatározott teljesítési időpontban érvényes MNB-devizaárfolyam alapján határozza meg forintban a fizetendő adó összegét?