20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Egyenes és fordított adózás egy beruházásban
Kérdés:
Hogyan kell eljárni abban az esetben, amikor egy beruházáson belül van új, engedélyköteles útépítés, ami eddig fordított áfás beruházásnak minősült, és van nem engedélyköteles meglévő útfelújítás is, ami eddig nem volt fordított áfás beruházás? A szerződésen belül két részre kell-e bontani a szerződéses összeget, vagy ebben az esetben ami nem lenne fordított áfás rész, az átminősül-e fordított áfásnak?
2. cikk / 20 Ingatlanberuházás áfája
Kérdés: Egy cég ingatlant szeretne építeni egy speciális területre. A község helyi építési szabályzatáról (továbbiakban: HÉSZ) szóló önkormányzati rendelete különleges terület: mezőgazdasági üzemi terület övezetbe sorolja az adott területet. A HÉSZ szerint "Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteinek építési telkein a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, legfeljebb 1 lakó rendeltetési egység létesíthető". Ezen speciális területen felépítendő ingatlan esetében alkalmazható-e az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja, illetve a 142. §-ának b) pontja alapján a fordított adózás? Az első esetben ingatlan-nyilvántartási bejegyzés is szükséges, míg a második esetben az, hogy építési hatóságiengedély-köteles legyen a munka (vagy bejelentésköteles).
3. cikk / 20 Lombkorona-tanösvény létesítése
Kérdés: Önkormányzat védett természeti területén, beruházás keretében, lombkorona-tanösvény létesítése valósul meg. Az Áfa-tv. 142. §-ának (1) bekezdése szerint az adót a termék beszerzője fizeti abban az esetben, ha az építés-szerelés építési hatóságiengedély-köteles, építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött. A magasösvény építésére nem építési hatósági engedélyt, hanem természetvédelmi engedélyt kapott az önkormányzatunk. Jelen esetben a beruházó részéről alkalmazható-e a fordított áfás számlázás?
4. cikk / 20 5%-os áfa alkalmazása új ingatlan értékesítése esetén – többlakásos épület lakófunkciójának elhatárolása
Kérdés: Önkormányzatunk városrehabilitációs programja keretében egy kivitelezőtől többlakásos épületegyüttes kivitelezését rendelte meg. Az ingatlan 48 lakásos társasház, mely 18 szociális alapú és 30 db piaci alapú önkormányzati bérlakást foglal magában. Egyetlen lakás hasznos alapterülete sem haladja meg a 150 nm-t. Az ingatlan alatt mélygarázs kerül kialakításra. Az ingatlan leg-alsó szintjén a mélygarázst és a hozzá tartozó területet nem lakófunkcióként vettük számításba. A lakások funkcionális működtetéséhez tartozó tárolók a lakófunkcióhoz tartozó helyiségként kerültek beszámításra. A földszinten helyet kap egy szociális iroda és néhány közösségi használatra kialakított helyiség, melyek területe szintén nem lakófunkcióként került beszámításra. A kivitelezői vállalkozói szerződés tervezete a pénzügyi ütemezésre az arányos előrehaladást alkalmazza. A kivitelező a teljesítési jelentések és számlázás ütemét a 25%-os, 50%-os, 75%-os és 100%-os készültségi fokok elérésekor aktiválja. Valamennyi, az előrehaladás során benyújtott számla esetében az áfa-hozzárendelést – tekintve, hogy az Áfa-tv. alapján a fordított adózás szabályai szerint önkormányzatunk állapítja meg az áfát – ezen arányok alapján kívánjuk megvalósítani. A lakófunkció és nem lakófunkció/gazdasági funkció közötti területi megoszlás alapján megállapított százalékos megosztás, illetve százalékos arány, az 5 százalékos és 27 százalékos áfa ennek megfelelő alkalmazása, valamint a készültségi fokok szerinti teljesítés és számlázás üteme megfelel-e az Áfa-tv. előírásainak?
5. cikk / 20 Ingatlanátalakítás, -felújítás, -korszerűsítés áfája
Kérdés: 2016-ban vásároltunk egy "kivett lakóház, udvar" megnevezésű ingatlant. Az ingatlan egy 540 m2 telken álló, 300 m2 alatti lakóépület/ház. Az 1987-ben épült épületnek, illetve az ingatlannak soha nem volt használatbavételi engedélye. Az eladónak a lakcíme oda volt bejelentve, de ismereteink szerint nem lakott ott életvitelszerűen.
Az ingatlanon 2017-ben átalakítási, korszerűsítési és felújítási munkák kezdődtek, amely munkák nem engedélykötelesek, hanem bejelentéskötelesek voltak. Az építéshatósági bejelentést megtettük, az e-naplót szabályszerűen megnyitottuk. A kivitelezés az épület 300 m2 alatti jellegét nem érintette, az alapterület nem változik. Az épületet ugyanakkor szerkezetig visszabontattuk, azon jelentős átalakítási, korszerűsítési és felújítási munkák kerülnek elvégzésre. 2019 májusában a generálkivitelező szerződésszegést követett el, ennek okán a generálkivitelezési szerződéstől visszamenőleges hatállyal elálltunk.
Ezt követően az ingatlanpiacon kialakult helyzet miatt 2021-ig az építési munka állt. 2021 májusában az átalakítási, korszerűsítési, felújítási, építési munkák befejezésére új generálkivitelezési szerződést kötöttünk egy másik generálkivitelező céggel. Mivel az ingatlannak korábban soha nem volt használatbavételi engedélye, a 300 m2 alatti, a jelen átalakítási, korszerűsítési, felújítási, építési munkák esetén 5 százalékos vagy 27 százalékos adómértéket kell alkalmazni?
Az ingatlanon 2017-ben átalakítási, korszerűsítési és felújítási munkák kezdődtek, amely munkák nem engedélykötelesek, hanem bejelentéskötelesek voltak. Az építéshatósági bejelentést megtettük, az e-naplót szabályszerűen megnyitottuk. A kivitelezés az épület 300 m2 alatti jellegét nem érintette, az alapterület nem változik. Az épületet ugyanakkor szerkezetig visszabontattuk, azon jelentős átalakítási, korszerűsítési és felújítási munkák kerülnek elvégzésre. 2019 májusában a generálkivitelező szerződésszegést követett el, ennek okán a generálkivitelezési szerződéstől visszamenőleges hatállyal elálltunk.
Ezt követően az ingatlanpiacon kialakult helyzet miatt 2021-ig az építési munka állt. 2021 májusában az átalakítási, korszerűsítési, felújítási, építési munkák befejezésére új generálkivitelezési szerződést kötöttünk egy másik generálkivitelező céggel. Mivel az ingatlannak korábban soha nem volt használatbavételi engedélye, a 300 m2 alatti, a jelen átalakítási, korszerűsítési, felújítási, építési munkák esetén 5 százalékos vagy 27 százalékos adómértéket kell alkalmazni?
6. cikk / 20 Szálláshely-szolgáltatók turizmusfejlesztésihozzájárulás-fizetési kötelezettsége 2020-tól
Kérdés: Érinti-e a költségvetési szerveket a szálláshely-szolgáltatás utáni turizmusfejlesztésihozzájárulás-fizetési kötelezettség?
7. cikk / 20 Fordított adózás alkalmazása tornacsarnok és öltöző építése esetén
Kérdés: Társaságunk építőipari kivitelezéssel foglalkozó, áfa fizetésére kötelezett belföldi adóalany. Egy iskola megrendelt egy ingatlan létrehozására irányuló építésihatóságiengedély-köteles építési-szerelési munkát társaságunktól. A megrendelő fordított adós nyilatkozatában kijelenti, hogy alanyi adómentesként veszi igénybe a szolgáltatást, a szerződése egyenes áfásként került aláírásra. Társaságunk a fenti munka teljesítéséhez alvállalkozót vesz igénybe, aki szintén áfafizetésre kötelezett belföldi adóalany. Az alvállalkozó a fentiek szerint elvégzett építési-szerelési munkáról egyenes vagy fordított adózás szerinti számlát köteles társaságunk felé kiállítani? A mellékelt konkrét alvállalkozói szerződés milyen adózás alá tartozik?
8. cikk / 20 Fordított adózás, valamint adólevonási jog
Kérdés: Önkormányzatunk egy projekt keretében készíti elő (tervezés, engedélyeztetés) és valósítja meg beruházóként egy belvízelvezető csatorna felújítását (kotrás) és bővítését (építés). A?projekt célja többek között, hogy az adott környezet élővilágát bemutathatóvá tegyük, valamint a csatorna vízi sporteszközzel bejárható legyen. Ez utóbbi szolgáltatás belépőjegy megváltása ellenében lesz igénybe vehető. A beruházáshoz szorosan kapcsolódik egy saját használatú magánút kialakítása. A csatorna felújítása, kialakítása során túlnyomórészt építési tevékenység fog megvalósulni (betoncsatorna-építés), és csak kisebb részt képvisel a tevékenységben a felújítás, helyreállítás (kotrás). A csatorna kialakítása vízjogi létesítési engedélyhez kötött, míg a magánút kialakítása nem építési engedélyhez kötött tevékenység. A?fenti ügylettel kapcsolatos kérdéseink:
1. Az ügyletre az egyenes vagy a fordított adózás szabályait kell alkalmazni?
2. A magánút építése, amennyiben a csatorna építésével azonos projektben valósul meg, és elválaszthatatlan része a projektnek – függetlenül attól, hogy annak kialakítása építési engedélyhez nem kötött –, fordított adózás alá tartozik-e?
3. A csatorna felújításához, építéséhez, illetve a csatornához tartozó magánút kialakításához kapcsolódó költségek általános forgalmi adója levonásba helyezhető-e?
1. Az ügyletre az egyenes vagy a fordított adózás szabályait kell alkalmazni?
2. A magánút építése, amennyiben a csatorna építésével azonos projektben valósul meg, és elválaszthatatlan része a projektnek – függetlenül attól, hogy annak kialakítása építési engedélyhez nem kötött –, fordított adózás alá tartozik-e?
3. A csatorna felújításához, építéséhez, illetve a csatornához tartozó magánút kialakításához kapcsolódó költségek általános forgalmi adója levonásba helyezhető-e?
9. cikk / 20 Fordított adózás alkalmazhatósága tűzvédelmi rendszer kiépítésekor
Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló társaság egy már meglévő építményében belső átalakításra, fejlesztésre kerül sor. Az ingatlan átalakítása során természetszerűleg történnek építési munkák, azonban az átalakítás építésügyi hatóság engedélyéhez nem kötött. Az átalakítás magában foglalja egy olyan tűzvédelmi rendszer (beépített tűzjelző és oltórendszerek) kialakítását is, amely az építménybe beépítésre kerül. Az átalakítási munkálatokat egyetlen fővállalkozó végzi a társaság részére. A tűzvédelmi rendszer kiépítése és hatóság általi engedélyeztetése is a fővállalkozó által vállalt kötelezettségek közé tartozik, azonban az mind az arra jutó ellenérték vonatkozásában, mind a munkálatok terjedelmében csupán kisebb részét teszi ki a kötelezettségvállalásnak. A felek alapvetően nem a tűzvédelmi rendszer kiépítése miatt léptek üzleti kapcsolatba, az csupán az ingatlan belső átalakításának kötelező következménye, mivel az adott ingatlanban a tűzvédelmi rendszer kiépítése, engedélyeztetése jogszabályban előírt kötelezettség. Mind a társaság, mind a fővállalkozó Magyarországon nyilvántartásba vett adóalany, melynek nincs olyan jogállása, amely miatt tőle az adó ne lenne követelhető. A tűzvédelmi hatóság engedélyét olyan engedélynek kell-e tekinteni, amely építési tartalmú, így a beépített tűzvédelmi rendszer létesítésére és használatbavételére vonatkozó engedélyezési eljárás befolyással bír-e a vállalkozó által nyújtott szolgáltatás áfakezelésére, azaz fordított adózás alkalmazandó-e a teljes ügyletre?
10. cikk / 20 Ingatlanértékesítés áfarendszerbeli megítélése
Kérdés: Az önkormányzatunk tulajdonában álló egyik gazdasági társaság meg kíván vásárolni egy, az ingatlan-nyilvántartásban az adásvételi szerződés megkötésének napján még "kivett telephely" megjelölésű ingatlant. Az ingatlan tulajdonosa egy spanyolországi gazdálkodó szervezet. A – még az eladó tulajdonában lévő – ingatlanra a vevő kft. korábban saját beruházásban a vevő nevére szóló építési engedély alapján raktárcsarnokot létesített, amely elkészült, használatbavételi engedélyt kapott, és amelynek feltüntetése iránti kérelem az ingatlan tulajdoni lapján széljegyzésre került (vagyis a felépítmény már eleve a vevő tulajdona, az ingatlan-adásvétel tárgyát kizárólag a földterület képezi). A fenti ingatlan adásvétele esetén az értékesítést terheli-e áfa, és ha igen, milyen módon?
