Tárgyi eszközök bekerülési értéke

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv az alapfeladata ellátásához (gyermekétkeztetés) szerzett be új asztalokat és székeket. Az idegen vállalkozó által előállított tárgyi eszközök egyenkénti értéke nem éri el a 200 ezer forintot, a számla végösszege meghaladja az 1 millió forintot. A számlán külön feltüntetésre került a beszerzéshez kapcsolódó szállítási költség. A szállítási költség része-e a bekerülési értéknek? Ha igen, milyen szempont szerint kerüljön felosztásra az egyes eszközökre (sima darabszám alapján, vagy az eszközök egyedi értékét figyelembe vevő súlyozással)? Milyen típusú beruházások esetében kell az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése szerinti költségeket figyelembe venni a bekerülési érték részeként (pl. szállítási, rakodási stb. költségek)? Kérhetnénk erre konkrét példá(ka)t?
Részlet a válaszából: […] ...16. §-ának (3) bekezdése szerint a vásárolt, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az egységes rovatrend K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök beszerzése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Szálláshely-szolgáltatók turizmusfejlesztésihozzájárulás-fizetési kötelezettsége 2020-tól

Kérdés: Érinti-e a költségvetési szerveket a szálláshely-szolgáltatás utáni turizmusfejlesztésihozzájárulás-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...lakások vagy apartmanok bérletbe adása tartós használatra, jellemzően havi vagy éves jelleggel.Ebbe a szakágazatba tartozik még:– épületberuházás saját üzemeltetés céljából,– a lakásként használt lakókocsik és egyéb mobil lakóterek telepének üzemeltetése,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

TOP 3.2.1-15 támogatás

Kérdés: TOP 3.2.1-15 támogatással megvalósuló, önkormányzati hivatal épülete energetikai korszerűsítése projekt kapcsán napelem elhelyezésére, külső falfelület és padlásfödém hőszigetelésére, fűtés-korszerűsítésre, akadálymentesítésre és külső nyílászárócserére kerül sor. Ezek a munkálatok együttesen a felújítás/korszerűsítés kategóriába esnek, vagy munkafajtánként kell minősíteni azokat mint felújítás vagy beruházás? A projekt költségvetésében a következő költségkategóriák szerepelnek:
1. Projekt-előkészítés költségei: projektterv, műszaki tervek, kiviteli és tendertervek, ezek hatósági díjai, épületenergetikai tanúsítvány, közbeszerzési szakértő díja;
2. Projektmenedzsment-költség;
3. Beruházáshoz kapcsolódó költségek;
4. Szakmai tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások költségei: kötelezően előírt nyilvánosság, egyéb mérnöki szakértői díjak, műszaki ellenőr díja, tananyag fejlesztése, felmérések, kimutatások, tanulmányok készítése;
5. Szakmai megvalósításban közreműködő munkatársak költségei: munkabér és járulékai.
A fentiekben említett költségek közül melyek a felújítási vagy beruházási költségek, vagyis az épületre aktiválandó költségek, és melyek a működési kiadások?
Részlet a válaszából: […] ...üzembe nem helyezett, rendeltetésszerűen használatba nem vett ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, járművek és tenyész-állatok bekerülési értéke, valamint a már üzembe helyezett, használatba vett, a mérlegben nem sze-repeltethető (pl....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 28.

Sportberuházás taokedvezménye

Kérdés: 2016. április 12-én lépett hatályba a Tao-tv. következő rendelkezése:
"22/C. § (6a) bekezdés: A (6) bekezdés a) és d) pontjaiban a magyar állam javára szóló jelzálogjog-bejegyzésre vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a (6) bekezdés a) vagy d) pontja szerinti, építési engedélyhez kötött tárgyi eszköz beruházás, felújítás
a) ...., vagy
b) a helyi önkormányzat törzsvagyonának részét képező ingatlanon valósul meg, és a beruházás üzembe helyezését követő 30 napon belül a beruházás értékéről szóló megállapodás megkötése mellett a helyi önkormányzat tulajdonába kerül." Önkormányzati tulajdonú ingatlanon (korlátozottan forgalomképes törzsvagyon) sportegyesület által (taotámogatás igénybevételével) létesített sportcélú felépítmény, vagy meglévő sportlétesítmény felújítása/bővítése alaphelyzet esetén a következőket kérdezném:
1. "A beruházás értékéről szóló megállapodás" rendelkezhet-e az önkormányzat által történő térítésmentes átvételről? Vagy a törvény ezen rendelkezése kizárólag ellenérték fejében történő átadást/átvételt (kvázi adásvételt) jelent?
2. Ez utóbbi esetben, hogyan, mi alapján kell az ellenértéket meghatározni? Van-e erre vonatkozóan jogszabályi rendelkezés?
3. Ezt a törvényi rendelkezést kell-e/lehet-e alkalmazni a rendelkezés hatálybalépését (több mint 30 nappal) megelőzően megvalósított beruházás (tehát fizikailag megvalósított, használatba vett, és a korábbi szabályozásnak megfelelően az önkormányzati ingatlanra a sportegyesület által igénybe vett taotámogatás mértékéig a magyar állam javára bejegyzett jelzálogjog) esetében?
4. Amennyiben nem kell/lehet alkalmazni, a rendelkezés hatálybalépését (több mint 30 nappal) megelőzően megvalósított – 3. kérdésnél ismertetett típusú – beruházás esetében van-e lehetőség az önkormányzat és a sportegyesület közötti vegyes tulajdonjogi helyzet megszüntetésére, azaz a sportegyesület átadhatja-e az általa megvalósított beruházás során képződött vagyont?
5. Ha igen, akkor történhet-e térítésmentesen, vagy csak ellenérték fejében?
6. Ha nem adhatja át, akkor ez meddig nem történhet meg? (Pl. Megtörténhet-e a 15 év időtartamú jelzálogjog-bejegyzés leteltét követően?)
Részlet a válaszából: […] ...(6) bekezdése alapján a támogatási igazolás kiállításának feltétele, hogy bizonyos, a jogszabályhelyben hivatkozott sportcélú beruházások esetén a magyar állam javára jelzálogjog kerüljön bejegyzésre.A sport célra támogatást nyújtó társaságiadó-alany...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Beruházás szállítói finanszírozása

Kérdés: Egy önkormányzat 2013-ban vissza nem térítendő támogatást kapott egy 2013-2015-ben megvalósuló projekttel kapcsolatban. A támogatás intenzitása 90%, a 10% finanszírozása saját forrásból történik. A projekthez kapcsolódóan a következők merültek fel: projekt-előkészítési költségek (pl. építési engedélyes tervdokumentáció elkészítése, földhivatali díjak), projektmenedzs­ment szolgáltatás, a projekt szakmai megvalósításának keretében bérköltség, egyéb személyi jellegű kifizetések, bérjárulékok, közbeszerzési, műszaki ellenőri szolgáltatás, tájékoztatás-nyilvánosság biztosítása, könyvvizsgálat, vagyoni értékű jogok beszerzése, ingatlanokon végzett kivitelezés (részben építésiengedély-köteles, részben engedély nélkül megvalósítható), eszközbeszerzés, egyéb anyagköltségek (pl. nyomtatványok, irodaszerek, reklámanyagok). A beruházás aktiválása 2015-ben várható.
1. A projekthez kapcsolódóan egy 2013-ban beérkezett szállítói finanszírozású, fordított áfás számla esetében – amelynek áfáját és az önrészt 2013-ban pénzügyileg rendeztük, de a szállítói finanszírozás 2014 februárjáig nem történt meg – milyen módon kell eljárni: hol kell kimutatni a pénzügyileg nem rendezett részt a 2013. évi beszámolóban, illetve annak könyvviteli elszámolása hogyan történik (a számla kézhezvételétől a pénzügyi rendezésig)?
2. A 2013-ban beérkezett, és 2013-ban pénzügyileg rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
3. A 2013-ban beérkezett, de pénzügyileg csak 2014-ben rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
4. A 2014-ben beérkező fenti tételek közül – különös tekintettel a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben (Áhsz.) foglaltakra, valamint az átmeneti rendelkezésekre – mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni, és mely tételeket kell egyéb ki­adási tételként elszámolni (pl. bérköltség, egyéb igénybe vett szolgáltatás)?
Részlet a válaszából: […] ...feltett kérdésekre azok sorrendjében válaszolunk.1. A beruházási szállítóhoz kapcsolódóan az átadott azon tárgyi eszközöket, amelyek pénzügyi rendezése nem történt meg 2013. december 31-ig, és emiatt nem kerültek állományba, fel kellett venni az átrendező mérlegben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Bekerülési érték

Kérdés: Egy projekt aktiválása esetén az alábbiak közül melyek képezik a bekerülési érték részét: általános menedzsment feladatok, közbeszerzés, tanulmányok és vizsgálatok készítése, szeizmikus vizsgálatok, geofizikai mérések kiértékelése, geológiai, hidrológiai, hőterjedési modell készítése, megvalósulási tanulmány költségei, környezetvédelmi engedélyezési dokumentációk, mérnöki feladatok, műszaki ellenőrzés, tájékoztatás és nyilvánosság költsége, használatbavételi és üzemeltetési engedélyek költségei?
Részlet a válaszából: […] ...az idegen vállalkozó által előállított, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az eszköz létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

Gazdasági szervezet, gazdasági vezető körjegyzőségnél

Kérdés: A községi önkormányzatunk egy másik községi önkormányzattal körjegyzőséget alapított. A gesztor (irányító szerv) a mi önkormányzatunk. A körjegyzőség – a leendő változásokat tekintve (2008. évi CV. tv.) – önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A szerv vezetője a körjegyző. Gazdasági vezetője a körjegyzőségnek nincs. A költségvetést, beszámolót én készítem el. Az iskolai végzettségem Pénzügyi és Számviteli Főiskola, adótanácsadó, és közigazgatási szakvizsgát tettem le, jelenlegi besorolásom: I/16. Kérdéseim a következők: Aláírhatom-e a költségvetést és a beszámolót a gazdasági vezető megjelölésnél, vagy azt inkább hagyjuk üresen? Tekintettel a várható változásokra, kötelező lesz-e, vagy csak lehetőség gazdasági vezetőt kinevezni a körjegyzőségnél, ha igen, mikortól, mi az előírás a végzettségre, és a kinevezés kinek lesz a hatásköre, és kié lesz a munkáltatói jog? A köztisztviselői illetményben mit jelent a gazdasági vezetői kinevezés (pótlék, illetménykiegészítés stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...előirányzat-felhasználással, a szervhatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással,működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, amunkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.